Szándékosan támadnak a természetre?

“Tombol a kánikula az egész országban. Az átlaghőmérséklet ma meghaladta a 25 Celsius fokot. Péntek délig másodfokú riasztás van érvényben. Vasárnap van esély arra, hogy valamelyest csökkenjen a hőmérséklet. Ekkor számíthatunk erősebb csapadéktevékenységre.

Az ÁNTSZ mindenkit arra figyelmeztet: igyon elég folyadékot, és igyekezzen hűteni a szervezetét. Budapesten megdőlt a meleg rekord.

A vízszolgáltató párakaput helyezett ki a belvárosban, de volt, aki a Dísztér szökőkútjában is megmártózott, sőt a fagyi is jól fogyott.

A szomszédos országokban is tombol a hőség. Romániában ma volt az év eddigi legmelegebb napja. Bukarestben tizennégy menedéksátrat állított fel az önkormányzat, ahova a hőség elől húzódhattak be a járókelők. Szlovákiában és Szerbiában is trópusi meleget mértek, ezért másodfokú hőségriasztást rendeltek el.”

***

Ez a menedék sátor egy vicc, akárcsak a jó vízszolgáltató párakapuja. Miközben Itthon alig találni olyan parkolót főként a multik környékén, ahol árnyat adó fák lennének. Bár ez nem csak a parkolókra igaz.
A fák nemcsak árnyékot nyújtanak, hanem a levegőt is párásítják, szűrik, ennek ellenére szinte mindenütt irtják őket.
Igaz gondozni kell őket mint minden élőlényt – ellentétben a menedék sátorral.
Ám a buszmegállókban sem jobb a helyzet.
Budapest és még néhány nagyváros élen jár ebben.
Talán hajánál fogva előrángatott párhuzamnak tűnik, de engem a buziság és más hasonló deviancia pártolását juttatja eszembe. Mert ez mind szembefordulás a természettel.

Úgy tűnik szándékosan támadnak rá a természetre, és a természettel összhangban működő normákra. Mintha elfelejtették volna, hogy ez büntetlenül nem tehető meg!

Emlékeszem, az “átkosban” amikor még nem volt ennyire durva ez a szembenállás, rengeteg szökőkút működött, sőt közkút is az utcákon, az utak mentén. Sőt a fúrt kutak vize is kitűnő minőségű volt.
Mikor még középiskolába jártam, és divatja volt a “fásításnak” évente legalább egyszer, az egész iskola kiment fákat ültetni.

Az “átkosban” az erőket nem csak védték, hanem telepítették is .Akkor tájt az volt a szlogen, ha ki vágsz egy fát, akkor ültess helyette kettőt. Igaz az árvíz elleni védelem sem a gátak állandó magasításában merült ki.

A víz egyre nagyobb érték, de sem az élővizeinket, sem az ivó vizünket nem óvjuk már. Sőt ez utóbbit sikerült az üzleti szemléletnek teljesen kiszolgáltatni. (és elprivatizálni)

Az egyik vidéki állomáson – nyilván nem ez az egyetlen -, ahol a tűző napon szomjazva várnak a vonatra, nemcsak, hogy fákat nem ültettek, mikor drágán “modernizálták”, de még a közkutakat is megszüntették.
Ennek ellensúlyozására viszont a restiben működő büfé rengeteg fajta vegyszerezett, agyon édesített “üdítőitalt” forgalmaz.
Nem nehéz felfedezni ebben is, és a hihetetlen méretű természet- és önszennyezésben a “használd, dobd el” és a “Vásárolj! Vásárolj!”multi szemléletet.

Ahogy a mederkotrást és vízelvezető árkok tisztítását a gátak folytonos emelése a belvizek kiterjedése váltotta fel, az ártéri területek megszüntetése, sőt beépítése is ebbe az irányba hat.
Mégis évről évre egyre nagyobb problémát okoz az árvizek elleni védekezés. Amely valahogy mindig “váratlanul” érkezik és felkészületlenül ér minket. Akárcsak a téli havazások.

Ha a természettel való szembefordulás helyett, a természettel való együttélés, a természetesség és természetvédelem működne, akkor feleennyi tragédiával és költséggel kéne szembenézni, igaz a szennyező felelőtlen multik nem gazdagodnának ilyen hihetetlen mértékben, és a befolyásuk is erősen korlátozódna.

Mondhatnánk, a természet “bosszúja” az éghajlat-, az időjárás változás, a katasztrófák növekedése (pusztító viharok, árvizek, tömeges hal és madárpusztulás, jéghegyek gleccserek olvadása, stb.) de valójában ez nem bosszú, hanem csupán a természet előre jelzett várható és kiszámítható sőt tervezhető reakciója.

Ezt pedig tudatosan vontuk a saját fejünkre, pontosabban nem az emberek tömege tette ezt, hanem azok akik ezt a rombolást saját üzleti érdekeik szerint végzik a mai napig és a fent említett szemléleteiket megpróbálják ráerőltetni az egész emberiségre, hamis önigazolásukat elfogadtatni a kiszolgáltatokkal.
Ilyen gyakran hangoztatott önigazolás az úgynevezett. munkahelyteremtés, meg a civilizáció, stb. De valójában az emberek tömege nem haszonélvezője hanem épp olyan áldozata a pénzvilág rombolásának, mint maga a bolygó.

Szegedi Bori