Miközben évek óta
szabályos haditengerészeti összecsapások zajlanak az Antarktisz körüli
Déli-óceánon, Ausztrália úgy döntött, jogi eszközökkel zúzza szét a
japán bálnavadászatot. Ezért a Nemzetközi Törvényszékhez fordult, hogy
megállítsa a tudományos célokra hivatkozó, de kereskedelmi mennyiségű
bálnát leölő Japánt. A precedens értékű per végeredménye azon fog múlni,
aktivista lesz-e a bíróság, azaz leteszi-e voksát a környezetvédelem
mellett. A szakértők tehát szócsatáznak, a bálnavédők pedig csendben
készítik fel hajóikat az idei bálnaháborúra.
A
Déli-óceánon évtizedek óta tomboló bálnaháború végére Hágában kerülhet
pont, miután Ausztrália két éve jogi úton támadta meg Japán gyakorlatát,
a meghallgatások pedig kedden érnek véget. „Azt akarjuk, hogy állítsák
le a kereskedelmi célú bálnavadászatot, ez pedig magában foglalja az ún.
tudományos célú bálnavadászati programot, amit Japán több éve folytat" –
jelentette ki Mark Dreyfus ausztrál főügyész a hollandiai Hágában, a
Nemzetközi Törvényszéken.
A
japán bálnavadászatnak a számadatok szerint túl nagy anyagi haszna
nincs, inkább egy luxushagyományt szolgál ki, nem feltétlen tudományos
végcéllal. A meghallgatások csak június 26-án indultak be, miközben
Új-Zéland és a Sea Shepherd bálnavédő szervezet is támogató szakértőket
küldött az ausztrál küldöttségnek.
Az
ausztrál-japán bálnaügyi hidegháború azonban már korábban elkezdődött.
1999-ben Ausztrália úgy döntött, a Déli-óceánt, azaz az Antarktisz
körüli, Ausztrália-közeli vizeket egyfajta védett bálnarezervátummá
nyilvánítja, ahol tilos a vadászat. Pedig Japánnak legális kvótái vannak
évi 935 csukabálna, 50 közönséges barázdásbálna és 50 hosszúszárnyú
bálna elejtésére (ez utóbbit felfüggesztették).
Dreyfus
és országa most abban bíznak, a következő vadászati szezon kezdete
előtt nekik kedvező ítélet születik Hágában, és Japán végleg letehet a
szokásáról. Ebben erősen reménykednek, mivel fellebbezés az ítélet ellen
nincs, így Japán is bejelentette, elfogadja a döntést, bármi legyen is
az.
Norvégia
és Izland az 1986-os egyezmény ellenére sem tettek le a
bálnavadászatról, de csökken az elejtett bálnáik száma. Norvégia meg is
állapított egy limitet, évi 500 bálnát ejtenek el a vadászok, akik a BBC
szerint a halaik ritkításával vádolják a bálnákat. Izland zömmel
Japánba szállít bálnahúst (a Hvalur nevű cég az egyeduralkodó), de az
utóbbi két évben annyira visszaesett a fogyasztás Japánban, hogy 2010
óta egy idei lett volna az első szállítmány. Azonban a hat konténernyi
bálnahúst a múlt héten fordítottak vissza Hamburgból. A rotterdami
kikötő pedig bejelentette, rajta keresztül többé nem haladhat át
bálnahús.Az ausztrálok álláspontja egyértelmű: Japán kereskedelmi
halászatot folytat, szemben a nemzetközi egyezmények által engedett (és
Tokió által hangoztatott) tudományos halászattal. Az elejtett bálnák
húsa ugyanis éttermek asztalaira és boltok polcaira kerül. Az ausztrálok
felhozták Izlandot és Norvégiát is, mint a bálnavadászatot kisléptékben
és más módszerekkel művelő államokat, habár Reykjavík és Osló sem volt
mindig szent.
A
bálnászatot 1946-ban szabályozta a mai formájában a Nemzetközi
Bálnavadászati Bizottság, Japán az 1986-os szinte teljes betiltás után
találta meg a mai kiskaput, azaz hogy nincs leírva az egyezményben, mi
számít tudományos célnak. A kritikusok viszont hevesen támadják őket,
hiszen szerintük nem kéne a bálnák megfigyeléséhez ennyi állatot
lemészárolni – írja a Guardian.
A
japán kormány államilag támogatja a bálnavadászflotta fenntartását. A
New York Times ugyanakkor idézi Norijuki Sikata japán delegációs
szóvivőt, aki szerint félmillió csukabálna úszkál az Antarktisz körül,
ezért az évi több száz kifogása fenntartható mértékű. Volt, hogy Hága
joghatóságát is megkérdőjelezték az ügyben, miközben Ausztráliát
kulturális imperializmussal vádolják, magyarán hogy a japán kultúrát
elnyomva a saját értékrendjét akarja rájuk erőltetni.
Japán
arra is hivatkozik, hogy csak a tudomány, a megőrzés és fenntarthatóság
szentháromságában mozog. Az ausztrál kormány erre azonban egy kemény
számadatot dobott be: Japán 1986 óta 10 ezer bálnát ölt meg. A
szigetországot is megosztja az ügy, nagyon sokan ellenzik hazájuk
bálnászatát. Ezt jól jelzi, hogy a bálnahúsfogyasztás az 1960-as szint 1
százalékára esett vissza, és 5000 tonna bálnahús vár eladásra a
hűtőházakban.
Japán
ráadásul mindeközben szabályos tengeri háborút vív a Sea Shepherd
aktivista mozgalommal, amely kvázi hadihajókkal támadja agresszíven a
télen kirajzó japán bálnászflottát: tavaly többek között ezért a
kvótánál jóval kevesebb, 103 csukabálnát ejtettek el.
Mit mondanak a tanúk?
Az első meghallgatott szakértő, az ausztrálok által felkért Marc Mangel amerikai biológus szerint nyomós kérdésnek kell lennie annak, aminek vizsgálatáért meg kell ölni egy állatot. A perbe beavatkozó Új-Zéland szerint Japán sajátos taktikát követ: úgy szemezget önkényesen a bálnaegyezményből álláspontja igazolására, mintha textildarabkákból fércelne össze egy plédet.
Az első meghallgatott szakértő, az ausztrálok által felkért Marc Mangel amerikai biológus szerint nyomós kérdésnek kell lennie annak, aminek vizsgálatáért meg kell ölni egy állatot. A perbe beavatkozó Új-Zéland szerint Japán sajátos taktikát követ: úgy szemezget önkényesen a bálnaegyezményből álláspontja igazolására, mintha textildarabkákból fércelne össze egy plédet.
Ezzel
szemben a japán álláspontot támogató francia professzor, Alain Pellet
szerint a bálnaegyezmény nyolcadik cikkelye félreérthetetlen, kimondja,
hogy bármely állam biztosíthatja állampolgárainak, hogy tudományos
céllal elejtsenek bálnákat (illetve bizonyos őslakos népcsoportok
Grönlandon, Alaszkában, Szibériában és a karibi Saint Vincenten
létfenntartás céljából megtehetik ugyanezt). Alan Boyle az Edinburgh-i
Egyetemről szintén az ausztrál álláspontot támadta, mondván a japán
JARPA II nevű bálnaprogram is a fenntartható bálnalétszámot tartja szem
előtt, és a program hasznosságáról beszélt – írja az ausztrál Age.
Nem egy könnyű eset
„Ha
ez egy könnyen megoldható ügy lett volna, az előző ausztrál
kormányoknak nem lettek volna kétségeik" – nyilatkozta a Guardiannek Don
Rothwell, az Ausztrál Nemzeti Egyetem nemzetközi jogásza. Szerinte
precedens nélküli a mostani per, így bármi lehet a végkimenetele.
„Minden
állam, ami érintett volt a bálnavadászat kérdésében, annak idején
elfogadta a bálnavadászattal kapcsolatos egyezményt. Ennek megsértését
rója fel Ausztrália mint egyik részes fél Japánnak, egy másik részes
félnek" – magyarázta az Indexnek a per lényegét Lattmann Tamás, a
Nemzetközi Közszolgálati Egyetem adjunktusa. Mivel mindkét fél részese
az egyezménynek, és korábban mindketten tettek olyan nyilatkozatot, ami
peres ügyekben elismeri Hága joghatóságát, elvileg nincs akadálya a
pernek.
„Ez
egy kötelező, nem fellebbezhető ítélet lesz" – mondta Lattmann, aki
szerint ha a bíróság az ausztrál félnek ad igazat, az ítélet Japánban is
„automatikusan belső jogi kötelezettséggé alakulhat". Így a japán
kormánynak kötelessége lesz lépni, amit akár később japán bíróság is
kikényszeríthet. A trükkök persze megvannak, de az utóbbi esetnek
kellemetlen politikai hatásai lehetnek.
Példának
felhozta az izraeli biztonsági falról alkotott nemzetközi bírósági
tanácsadó véleményt, ami elítélte a fal építését. Tel-Aviv legyintett
erre, de egy későbbi konkrét ügyben az izraeli legfelsőbb bíróság mégis
hivatkozott a kormányzat által semmibe vett nemzetközi bírósági
véleményre. A mostani ítélet attól is függ majd, aktivista lesz-e a
bíróság, azaz előremutató döntést akar-e hozni a környezetvédelem terén,
bár „a japán álláspont tarthatatlanságát még ilyen aktivizmus nélkül is
meg lehet állapítani" – tette hozzá.
A
meghallgatások július 16-ig tartanak, ítéletet 2013 végén hozhat a 16
bíróból álló tanács. A kétoldalú kapcsolatok valószínűleg nem sérülnek
emiatt komolyan. A japán delegációt vezető Kodzsi Curuoka
külügyminiszter-helyettes is az „erős kétoldalú köteléket" emelte ki egy
nyilatkozatában.
A cápákért fognak küzdeni
Megkerestük a japán bálnavadászokkal évek óta szívós harcot vívó Sea Shepherd mozgalmat is a per miatt, kérdéseinkre Alex Cornelissen kapitány, a mozgalom globális igazgatója válaszolt. „Japán túl régóta folytatja a kereskedelmi bálnavadászatot, és itt az ideje, hogy a nemzetközi közösség, azaz a Nemzetközi Törvényszék megálljt parancsoljon ennek" – írta. Egy esetleges japán győzelemben nem bíznak, de ennek ellenére folyamatosan készítik fel a hajóikat a következő szezon összecsapásaira.
Megkerestük a japán bálnavadászokkal évek óta szívós harcot vívó Sea Shepherd mozgalmat is a per miatt, kérdéseinkre Alex Cornelissen kapitány, a mozgalom globális igazgatója válaszolt. „Japán túl régóta folytatja a kereskedelmi bálnavadászatot, és itt az ideje, hogy a nemzetközi közösség, azaz a Nemzetközi Törvényszék megálljt parancsoljon ennek" – írta. Egy esetleges japán győzelemben nem bíznak, de ennek ellenére folyamatosan készítik fel a hajóikat a következő szezon összecsapásaira.
Ha
– reményeik szerint – az ausztrálok nyernek, „az fantasztikus lenne",
szerinte ugyanis a túlterhelt óceánok részben fellélegezhetnének, ők
pedig másra fordíthatnák az erőforrásaikat. „A cápauszonyipar elleni
fellépés biztosan a listánk élén szerepel" – jelentette ki Cornelissen. A
két európai bálnásznemzettől, Izlandtól és Norvégiától pedig szerinte
már nem kell tartani, ellenük a politikai nyomás is elég egyrészt,
másrészt kikopóban van a bálnahúsfogyasztás mindkét államban.
(Molnár Zoltán, index)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése