Hostětín egy
csendes cseh falu a Fehér-Kárpátokban, néhány kilométerre a szlovák
határtól. A halálos ítéletet 25 évvel ezelőtt mondták ki rá: sem új ház
építésére, sem a régiek felújítására nem kaphat senki engedélyt.
Legalábbis addig, amíg a szennyvízkezelés kérdését nem oldják meg. Lépni
kellett. És ez a 250 fős közösség rá mert lépni egy járatlan útra...
Gondolná
valaki, hogy egy nádültetvény használható szennyvíztisztító telepként?
Hogy egy épület fűtésének tervezésekor a benne élő emberek kibocsátott
testhőjével is lehet kalkulálni? Hogy a hulladék fából készült biomassza
elláthat egy egész üzemet energiával? És hogy egy faluban a
napkollektor a menő, és az a ciki, ha nincs?
Hostětínben
ma már az is evidens, hogy mindenki gyűjti az esővizet, és a vécében
illetve a zuhanyzóban csakis azt használja. Energiatakarékos
közvilágítási rendszer működik a faluban, köszönhetően a
napkollektor-parkoknak. Nagy becsben tartják a régi gyümölcseiket,
génbankok őrzik az alma- és körtefajtákat. Sőt vállalkozást – és általa
munkalehetőséget is – építettek rá: bioalmalé-üzemük országszerte
szállítja a gyümölcsleveket.
Az
egész onnan indult, hogy 25 évvel ezelőtt a Veronica Környezetvédő
Egyesület szakemberei jókor voltak jó helyen, és ama kritikus
pillanatban a falu agilis polgármestere tőlük kért segítséget. Ők
tudták: a nád gyökerén élő baktériumok szervesen tisztítják a
szennyvizet, nem mellesleg ugyanennek a baktériumnak a kivonatát
használják a hagyományos szennyvíztisztítók is. Azt mondták, nem kell
hozzá drága áram, a gravitáció és a természet majd elvégzi a munkát, és a
szennyvizet így környezetbarát módon vissza lehet juttatni a
természetbe. És nemcsak mondták, meg is csinálták. Aztán megkérdezték:
mi a faluban a következő probléma. Energia? És jött a biomassza-erőmű,
aztán a napenergia és az esővíz kihasználása, a természetes kertművelés,
a munkalehetőség. Maga az egyesület, és a faluban működő üzemek is
adnak munkát az itt élőknek. Azt mondják, ha csak tíz embert tudnak
foglalkoztatni, az már 30 ember megélhetését befolyásolja.
Hostětínt
önfenntartó faluként emlegetik, és évente hétezer látogató keresi fel a
világ minden tájáról azért, hogy tanuljon, ötletet merítsen, vagy
esetleg egy kész receptet vigyen haza. Nos, tanulni nagyon sokat lehet,
de a legfőbb tanulság mégis az, hogy a receptet minden közösségnek
magának kell kikísérleteznie. Hostětín éppen attól kelt életre, hogy a
helyi politikusok és a szakemberek nem egy megálmodott ökofalu képébe
szerettek bele, és nem egy asztal mögött kidolgozott projektet
erőltettek rá a falura, hanem minden egyes beruházásnál a közösség
aktuális igényeiből indultak ki.
szerző: BTV
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése