2013. július 17., szerda

Egyszerű üzleti érdek

A Fidesz nem a véletlen folytán, vagy aránytalan választási csalásnak köszönhetően szerzett kétharmadot a demokratikus választásokon. Érthető, hogy sokakat téveszt meg a kormány politikája, ám ez mindössze két dologra vezethető vissza: egyrészt az Orbán-kormány(ok)nak valóban vannak/voltak/lesznek olyan intézkedései, melyek pozitívnak nevezhetőek, másrészt a 2010-es választásokat megelőzően az Orbán-csoport azokat az amerikai kampányszakértőket fizette meg, akik az Egyesült Államokban az Obama-kormányt is pozícióba hozták. Ez egy tudatos befektetés volt a párt részéről, és az amerikai szakértőknek köszönhetően a Fidesz mindig tisztában van azzal, hogy a széleskörű támogatás megszerzése, megtartása érdekében mit kell mondani, mikor, hogyan és mit kell tenni. Minden, amit a kormány tesz, az megfizetett amerikai szakértők több évtizedes szaktudása, a helyi (magyarországi) viszonyok mindenre kiterjedő felmérése és a helyzethez való tudatos alkalmazkodás eredménye.
Az eredmény önmagáért beszél, és nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a hazai pártpolitikában a Fidesz lépései a politika, a gazdaság és a kommunikáció terén is egyedülállóan professzionálisak, miközben a többi párt - hogy a megfelelő hasonlattal éljünk - vakon tapogatózik a ködben és megfáradtan, kiöregedett reflex-szerűen próbálja megszólítani (megszólítgatni) azokat a csoportokat, akik még mindig várnak tőlük valamiféle lépést vagy kezdeményezést. Miközben a 'szocialisták' megfáradtan ígérgetnek a nyugdíjasoknak, jogvédőknek, és álmatagon próbálnak valamit hozzászólni a kormány intézkedéseihez, a Jobbik pedig a fiatalságot igyekszik megszólítani, tagadhatatlan, hogy a kezdeményező erő továbbra is a kormánypártnál van, és ez a közeljövőben sem fog változni.
Ennek ellenére miért 'hagyjuk figyelmen kívül' a kormánypárt lépéseit?
A Magyar Nemzeti Arcvonal 1989 nem demokratikus szervezet, ennél fogva nem foglalkozik pártpolitikával. A pártok lépéseivel, vagy mindennapi pártpolitikai történésekkel akkor foglalkozunk, ha az valami miatt kiemelten indokolt és célravezető. A Fidesz minden lépése - beleértve a társadalom irányába tett lépéseket is - politika, és mivel a Fidesz párt, ezért pártpolitika. Egy pártnak demokratikus legitimitásra van szüksége, és emiatt a többség vágyai mentén fogalmazza meg a céljait, a többség igényei mentén fogalmazza meg az ígéreteit, és ha a többség támogatásának elvesztése fenyegeti, a nyomásnak engedve akár saját szellemiségével ellentétes ígéreteket, intézkedéseket is tesz, ahogy az a jelenlegi kormány esetében is megfigyelhető. Mindezt azért, hogy a kellő mennyiségű szavazatot megszerezze, megtartsa. Emiatt minden olyan intézkedés, amit a kormánypárt látszólag a lakosság terheinek enyhítésére hoz, visszavezethető pusztán a szavazatok megtartásának céljára. A felbérelt amerikai szakértők nagyon is jól tudják, mikor kell 'rezsicsökkentést' hirdetni, mikor kell államosítani, vagy mikor és hogyan kell elítélni az Európai Uniót ahhoz, hogy a támogatottság megtartás maximális legyen, miközben se a nemzetközi befektetők érdeke, se az ország nyugati orientációja nem sérül. Különös szakértelemmel fordulnak a kommunikáció felé - a média összpontosítása sem véletlen -, ugyanis megfelelő kommunikációval a feketéből is fehéret lehet csinálni, a kormány által képviselt szürkéből pedig kifejezetten egyszerű.
Ameddig a Fidesz az adófizetők pénzéből meg tudja fizetni az amerikai szakértőket, vagy a szakértői gárda amerikai gazdái úgy nem döntenek, hogy a Fidesz szakértelmének véget vetnek, addig a Fidesz a nagy többség támogatását fogja élvezni és kormányban marad.
Ennek ellenére, miért nem nevezhetők kiemelkedően fontosnak a látszólag nemzetérdekű intézkedések?
Mert ezeket az intézkedéseket az egyszerű üzleti érdek vezérli. Se a 'rezsicsökkentés', se az államosítások, se az Európai Unió ellen folytatott szópárbaj nem változtat azon, hogy a magyar nép továbbra is az általános kifárasztásnak van alávetve. Ha a kormány valóban könnyíteni akarna az általános kifárasztáson, onnantól az olvasó is féláron tankolna, mert jelenleg a benzin árából majdhogynem minden második forint az állami költségvetésbe megy - amiből nem munkahelyet teremtenek, hanem többek között buzifelvonulást, holokauszt támogatást és csak papíron létező alapítványokat finanszíroznak.
Az üzleti érdek határozza meg az átmeneti - és minden esetben alacsony fokú - enyhítést jelentő intézkedéseket, ami busásan megtérül, mikor az olcsón megvett választó újra elmegy és demokratikus legitimitást ad a pártnak, ami így törvénykezési joghoz, adóztatási joghoz, sőt, az 'igazságszolgáltatás' jogához jut. A párt érdeke szerint hozott törvények pedig jogi garanciákat adnak a párt holdudvarához tartozók befektetéseihez, az alapítványok hálózatán keresztül csúsztatott állami támogatások kimeríthetetlen tőkét adnak az 'ismerősök ismerőseinek', főként, hogy a kormány akkor és olyan új adót vezet be, amikor és amilyet csak akar. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés kiváló lehetőséget teremt az üzleti - esetenként politikai - ellenfelekkel való leszámolásra.
Mindez egyszerű üzleti érdek. Ami a szavazók egy részének havonta néhány ezer forinttal kedvezőbb anyagi helyzet, az a kormánypozícióba jutó párt tagjainak és rengeteg, köré szerveződő személynek rendszeresen milliárdos bevételeket jelent. Akit meggyőz egy rezsicsökkentés, miközben nem gondolja végig, hogy akár féláron is tankolhatna, jóval olcsóbban vehetne élelmiszert, vagy akár néhány közüzemi díjat is meg lehetne szüntetni, ha a kormány valóban könnyíteni akarna a terheken, az nem csak politikailag és erkölcsileg nem felelt meg, de saját anyagi érdekeit sem látja át.
Egy párt tagjainak egyszerű üzleti érdekét pedig a jobb színben feltüntetés, sőt, az állami forrásból fizetett kommunikációs stratégák alkalmazása ellenére sem szabad nemzeti érdeknek nevezni.
Ebből áll a magyar közélet: egybeeső üzleti érdekek, és egymással ellenkező üzleti érdekek. A törvénykezés, a társadalompolitika és az igazságszolgáltatás egyszerű üzleti érdekek áldozatává lett. A pártok azért verekednek meg, hogy a nemzetközi pénzügyi körökkel ne mint egyszerű magánbefektetők, hanem mint egy állam képviselői ülhessenek tárgyalóasztalhoz. A pártok az egyszerű üzleti érdekeik mentén, a jobb tárgyalási pozíció kiharcolásáért verekszenek.
Mi jut közben nekünk, magyaroknak? Munkanélküliség, erkölcsi fertő, valamint odavetett konc, 'rezsicsökkentés'.
A Magyar Nemzeti Arcvonal 1989 nem az egyszerű üzleti érdek, hanem az értékek mentén történő politizálást hirdette meg, ami a magyar politikai életben egyedülálló jelenség. Érthető, hogy ez az üzleti érdekek által vezérelt világban - egyelőre - érthetetlen. Ennek ellenére azt láthatjuk, hogy a világban gócpontok alakulnak ki, számos országban jelenleg is fegyveres harc zajlik annak jegyében, hogy az egyszerű üzleti érdek, és az értékek mentén működő politikai erők egymásnak feszülnek. Ez a változás hulláma pedig - előbb vagy utóbb - hazánkhoz is elér. Akkor annak a lehetősége, hogy egy kaotikus - esetleg polgárháborús - társadalmi helyzet elkerülhető legyen, azon áll vagy bukik, hogy elég ember lesz-e, aki felismeri, hogy a "rendszerváltó" pártok pusztán üzleti érdek mentén működnek, és ez se az egyénnek, se a nemzet egészének 'nem jövedelmező' hosszú távon.
Molnár István

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése