I. rész: Mire használták fel a közjegyzői okiratot?
Mire használták fel a bankok és a közjegyzők azt, hogy az adós aláírta a tartozáselismerő közjegyzői okiratot?
Ez még alakul, de tény, hogy közokiratba foglalt adattal éltek
vissza. Azzal az adattal, hogy aláírtunk egy kötelezettségvállaló
közjegyzői okiratot. Ezt követően, felhasználva ezt az adatot,
tartozásként nyilvántartásba vették, miközben kölcsön jogcímen nem
folyósították ki.
Majd
a közjegyző a tartozáselismerőbe foglalt adattal kapcsolatosan nem
tette meg a szükséges ellenőrzést, hogy mint közhiteles adat, mire lett
felhasználva. Ezt az adatot arra nem lehet felhasználni, hogy
folyósítottként kezelje, mert ez az adat a következőt jelenti az eredeti
tartozáselismerő közjegyzői okiratban:
Elismeri az Adós, hogy tartozik megfizetni ezt az összeget kölcsön
jogcímen a szerződés szerinti módon. De nem jelenti azt, hogy ez a
devizaösszeg átadott, hiszen a szerződés aláírásakor még nincs más irat a
szerződéssel kapcsolatban, mint a szerződés maga. Nincs gazdasági
esemény semmi. A közhiteles adat szerinti devizaösszeg akkor válik
pénzkölcsönné, amikor megtörténik a rendelkezésre bocsátása. A folyamat
alatt mindvégig kimutatható, hogy a devizaösszegből kölcsön jogcímen az
adós mennyivel tartozik. A szerződés aláírásakor fennálló
kölcsöntartozás nulla. A folyósításkor fennálló kölcsöntartozás maga a
devizaösszeg, ha rendelkezésre van bocsátva. Mivel nincs rendelkezésre
bocsátva a devizaösszeg, hanem annak vételára, ezért a folyósításkor a
kölcsöntartozás továbbra is nulla, hiszen nem felel meg a pénzkölcsön
nyújtásban foglaltaknak a Bank szolgáltatása. Ezért nem is jogosult a
pénzkölcsön nyújtás szerinti elszámolásra, nem követelhet aszerint az
adóstól. A devizát nem bocsátja rendelkezésére, hanem a forint ellenében
követeli megfizetni. Tehát nincs kölcsönnyújtás, ezért nem számolhat
fel kölcsönkamatot.
Tehát a közjegyzők a felmondáskor visszaélnek az adós aláírásával,
aki kötelezettséget vállalt a közokiratba foglalt kölcsönösszeg, a
devizaösszeg kölcsön jogcímen történő visszafizetésére, miközben a
kölcsönösszeggel szemben fennálló tartozás mértékét nem lehet másképpen
megállapítani, mint ha a Bank szolgáltatását megtekinti, hogy adott-e
kölcsönt az adósnak.
A Bank akkor élt vissza az adattal, amikor a közokiratba foglalt
devizaösszeget úgy vette hitelnyilvántartási számlára, mint
kölcsöntartozást, de mást, ellenértéket folyósított, a közjegyző pedig a
felmondáskor élt vele vissza. Hiszen nem nézte meg ezt az adatot ott,
ahol ezt meg kell nézni. Nem nézte meg azt, hogy ezen közhiteles adat
mire lett felhasználva a Bank részéről. Megnézte a bank
hitelnyilvántartási számláját, amiről az Ügyészség megírta azt, hogy nem
közhitelesek az abban lévő adatok. De nem nézte meg azt, hogy a
közokiratba foglalt közhiteles adat arra lett-e felhasználva, amire fel
kellett volna használni. Azaz: hogy a hitelnyilvántartási számlára
azért lett-e felkönyvelve, mert kölcsön jogcímen pénztartozása
keletkezett eközben az Adósnak?
Ezt kizárólag az adós banki kivonata tanúsíthatja, ami a törvény által előírt rendelkezésre bocsátási kötelezettség bizonyítéka.
Ezt kizárólag az adós banki kivonata tanúsíthatja, ami a törvény által előírt rendelkezésre bocsátási kötelezettség bizonyítéka.
Ha valaki felmutat egy személyi igazolványt a közjegyző előtt, és két
méter harminc centiméter magas kosárlabdás, akkor a közjegyző nem
fogadhatja azt el egy egy méter hatvan centiméteres szőke ciklontól.
A közhiteles igazolvány sem önmagában vizsgálandó. Fontos, hogy arra
használják fel, amire kell. A közjegyző a szőke ciklontól nem fogadhatja
el ellenőrzés nélkül a kosaras személyi igazolványát, a közjegyző meg
nem fogadhatja el a Banktól ellenőrzés nélkül a közokiratba rögzített
kölcsöntartozást, mint Bank által átadottat, mert a közokirat nem a
szolgáltatás teljesítését igazolja, csupán az Adós kötelezettségé, s ha
nem lett neki átadva a közokiratba foglalt kölcsönösszeg, akkor a
devizaösszeggel szembeni kötelezettsége kölcsön jogcímen fennáll, de NULLA FORINT!
NULLA FORINTOT A BANKOKNAK !!!
ÁRPÁD, MEGELŐZTÉL MINKET!!! TALÁLKOZUNK 2013. OKTÓBER 23-ÁN ÓCSÁN!!!
A HAZA NEM ELADÓ SEMMI PÉNZEN!
II. rész: Cselekvési javaslat, mi az, amit tehetsz
A KÖLCSÖNTARTOZÁSRÓL KÉSZÜLT TÉNYTANÚSÍTVÁNYOK NEM KÖZHITELESEK!
Keressétek ki a hasonló tartalmú rendelkezést a szerződésetekben, illetve a közjegyzői okiratban.
“Felek
kijelentik, és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita,
illetve banki igény kielégítés esetére, vagy a a jelen okirat szerinti
kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére, a
folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata
megállapítása, valamint bármely egyéb a közvetlen bírósági végrehajtás
céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál
vezetett számlái, és a bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült
közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el, mint KÖZHITELES, aggálytalan tartalmú bizonyítékot.”
Látni fogjátok, hogy a kölcsönszerződésben és a tartozáselismerő közjegyzői okiratban a közjegyző által készített ténytanúsítvány közhiteles, aggálytalan tartalmú bizonyítékául van megjelölve a kölcsöntartozásnak, amit a felek elfogadnak.
A Bank, és az Adós a kölcsönszerződést együtt aláírták, a közjegyzői okiratot pedig az Adós és a közjegyző írta alá. OTP esetén együtt írtak alá hárman ennek a kitételnek.
Ellenben a mi felmondásunkban ez áll, és mindenki felmondásában ez áll:
Alulírott XY közjegyzőhelyettes a Hitelező felkérésére a Hitelező által vezetett elektronikus nyilvántartásba történt betekintés, az elektronikus nyilvántartásból rendelkezésemre bocsátott bizonylat alapján
tanúsítom,
hogy az adósoknak a Hitelezőnél SSSSSS ügyletazonosító szám alatt nyilvántartott kölcsöntartozásának összege 2013. év április 2.a napján a következőképpen alakult:
és felsorolja a tőke, esedékes ügyleti kamat és késedelmi kamattartozást. °°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°
Összevetve a kölcsönszerződésbe és közjegyzői okiratba foglalt módját a tanúsítvány készítésének, amit a felek és a közjegyző elfogadtak, ami által közhitetelesként fogadják el a kölcsöntartozásról készült ténytanúsítványt, a közjegyző leírja, hogy ő a Bank elektronikus nyilvántartásából készítette el a tanúsítványt.
Tehát az adós Banknál vezetett számlái nincsenek figyelembe véve.
Ezért ez a közjegyzői ténytanúsítványba foglalt adat a kölcsöntartozásunkról
NEM LEHET KÖZHITELES – ezért meg kell támadni!
A törvény értelmében sem az, de ezt eddig az Ügyészség nem volt hajlandó figyelembe venni, és a közjegyző sem.
Ptk. A tartozáselismerés
242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.
Ügyészek! Kössétek fel a gatyát!
Keressétek ki a hasonló tartalmú rendelkezést a szerződésetekben, illetve a közjegyzői okiratban.
“Felek
kijelentik, és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita,
illetve banki igény kielégítés esetére, vagy a a jelen okirat szerinti
kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére, a
folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata
megállapítása, valamint bármely egyéb a közvetlen bírósági végrehajtás
céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál
vezetett számlái, és a bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült
közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el, mint KÖZHITELES, aggálytalan tartalmú bizonyítékot.”Látni fogjátok, hogy a kölcsönszerződésben és a tartozáselismerő közjegyzői okiratban a közjegyző által készített ténytanúsítvány közhiteles, aggálytalan tartalmú bizonyítékául van megjelölve a kölcsöntartozásnak, amit a felek elfogadnak.
A Bank, és az Adós a kölcsönszerződést együtt aláírták, a közjegyzői okiratot pedig az Adós és a közjegyző írta alá. OTP esetén együtt írtak alá hárman ennek a kitételnek.
Ellenben a mi felmondásunkban ez áll, és mindenki felmondásában ez áll:
Alulírott XY közjegyzőhelyettes a Hitelező felkérésére a Hitelező által vezetett elektronikus nyilvántartásba történt betekintés, az elektronikus nyilvántartásból rendelkezésemre bocsátott bizonylat alapján
tanúsítom,
hogy az adósoknak a Hitelezőnél SSSSSS ügyletazonosító szám alatt nyilvántartott kölcsöntartozásának összege 2013. év április 2.a napján a következőképpen alakult:
és felsorolja a tőke, esedékes ügyleti kamat és késedelmi kamattartozást. °°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°
Összevetve a kölcsönszerződésbe és közjegyzői okiratba foglalt módját a tanúsítvány készítésének, amit a felek és a közjegyző elfogadtak, ami által közhitetelesként fogadják el a kölcsöntartozásról készült ténytanúsítványt, a közjegyző leírja, hogy ő a Bank elektronikus nyilvántartásából készítette el a tanúsítványt.
Tehát az adós Banknál vezetett számlái nincsenek figyelembe véve.
Ezért ez a közjegyzői ténytanúsítványba foglalt adat a kölcsöntartozásunkról
NEM LEHET KÖZHITELES – ezért meg kell támadni!
A törvény értelmében sem az, de ezt eddig az Ügyészség nem volt hajlandó figyelembe venni, és a közjegyző sem.
Ptk. A tartozáselismerés
242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.
Ügyészek! Kössétek fel a gatyát!
III. rész: A közjegyzői ténytanúsítványok súlytalansága
A büntető feljelentésemben lévő dolgokról, avagy a piszkot egyik helyről áttoljuk a másik helyre
Az ügyész a következőképpen magyarázza ki, hogy miért is nem követte el a közjegyző a közokirat hamisítást:
“A közjegyzői okirat a közjegyzőhelyettes előtt tett nyilatkozatot, illetőleg a neki bemutatott nyilvántartások tartalmát az általa észlelteknek megfelelően tartalmazza, így bűncselekmény nem valósult meg. Azt, hogy a közjegyző helyettesnek bemutatott nyilvántartások egyébként valóságosak, a közjegyzői okirat nem tanúsította közhitelesen, így közokirat hamisítás bűntette azok esetleges valótlansága esetén sem valósult meg.”
2013. szeptember 21-én még nem vettem észre, hogy az Ügyészség maga is kimondja, hogy a ténytanúsítvány nem közhiteles bizonyítéka az adós kölcsöntartozásának!!!
Ezek szerint az Ügyészt nem zavarja, hogy a közokirat nem tartalmazza közhitelesen
a kölcsönszerződésbe és a tartozáselismerő közjegyzői okiratba foglalt
devizaösszegből, a kölcsön jogcímen megfizetni követelt összegből fennálló tartozásunkat.
Pedig mi annak írtunk alá, hogy a ténytanúsítvány közhiteles lesz, ha a közjegyző a bank kérésére azt el fogja egyszer készíteni, mert csak az életünk múlik rajta . . .
(bár az Ügyész szerint nem vagyok sértettje a közokirat hamisításnak, mint Adóstárs)
Hiszen a ténytanúsítvány azért készül el, hogy a végrehajtási záradékot a közjegyző ennek felhasználásával el tudja készíteni és így a közokirat végrehajtható okirat lesz.
Erre van pusztán szükség ahhoz, hogy bírósági eljárás nélkül végrehajtási eljárást foganatosítson a Bank.
A Kölcsönszerződésből illetve az arról készített közokiratból:
“Felek kijelentik, és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita, illetve banki igény kielégítés esetére, vagy a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítása, valamint bármely egyéb a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál vezetett számlái, és a bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el, mint KÖZHITELES, aggálytalan tartalmú bizonyítékot.”
Tehát mi mindannyian annak írtunk alá, hogy a ténytanúsítvány KÖZHITELESEN fogja tanúsítani a Bankkal szemben fennálló kölcsöntartozásunkat.
Ehhez nem lehet megkerülni a mi bankszámláinkat.
Elrendeli a szerződés maga és a Ptk. 242. § – a az Adós bizonylatainak figyelembe vételét a tartozáselismerőt aláíró adós elszámoltatásakor.
Hiszen a ténytanúsítvány az, ami a végrehajtási záradék készítéséhez szükséges.
Nincs lehetőség hitelt érdemlően megállapítani, hogy az Adós mit kapott és mit fizetett, csak ha a konkrét pénzügyi bizonylatokat figyelembe veszik.
A hitelnyilvántartási számla technikai számla, a Bank könyvelésének belső bizonylata.
Minden könyvelési tételnek szerepelnie kell rajta, de mégsem igazolja a folyósításokat és a befizetéseket, mint ahogyan az ÁFA nyilvántartás sem igazolja a számlákat.
Esetünkben a bank nyilvántartásba vette a devizát rajta, de nem azt folyósította ki. És nem a forintot vette nyilvántartásba devizában, hanem a deviza névértéket.
A Bank kihasználta azt, hogy a devizaösszeg kölcsön jogcímen van megjelölve a szerződésben és a közjegyzői okiratban, és arra gondolt, hogy ez elegendő a devizaköveteléshez.
A kölcsön jogcím megkeletkezéséhez neki is hozzá kellett volna járulni. Azzal, hogy a hatályos törvényi rendelkezések értelmében rendelkezésre bocsátja, mert ettől kölcsön a kölcsön.
Ezzel minden borult.
Szóval az most a helyzetünk, hogy ezt az ügyészségi határozatot fogjuk felhasználni arra, hogy másik feljelentést tegyünk amiatt, mert a közjegyző viszont, az ügyészséggel ellentétben közhitelesnek tekinti ezt a tanúsítványt, azért merészel vele végrehajtási záradékot tenni a közjegyzői okiratra.
Tehát hamis minőségben használja fel az okiratot. Közhitelesnek tekinti, miközben azt másképpen lehet elkészíteni.
De akkor nem is lesz benne kölcsön jogcímen tartozásunk.
Az ügyész kimondta, hogy a ténytanúsítvány nem közhiteles.
De akkor azt is ki kell mondania, hogy a végrehajtási záradék nem közhiteles tanúsítvány felhasználásával kerül rá a közjegyzői okiratra.
Nem értem a dolgot. Hamis pénzt nem akarnak esetleg gyártani?
HAMIS OKIRATOKAT AKARNAK INGATLANRA ÉS AZ ADÓS PÉNZÉRE VÁLTANI ?
Nekik még pénzhamisítással sem kell küszködniük.
Elég egy közjegyzői ténytanúsítvány
NEM KÖZHITELESEN ELKÉSZÍTVE,
és a haza el van adva .
GAZEMBEREK RÁÍRNAK EGY PAPÍRRA EGY NEM KÖZHITELES ADATOT, ÉS MEHETÜNK BANÁNOSDOBOZÉRT!!!
EMBEREK! ÉBREDJETEK! A HAZA NEM ELADÓ SEMMI PÉNZEN!
Az ügyész a következőképpen magyarázza ki, hogy miért is nem követte el a közjegyző a közokirat hamisítást:
“A közjegyzői okirat a közjegyzőhelyettes előtt tett nyilatkozatot, illetőleg a neki bemutatott nyilvántartások tartalmát az általa észlelteknek megfelelően tartalmazza, így bűncselekmény nem valósult meg. Azt, hogy a közjegyző helyettesnek bemutatott nyilvántartások egyébként valóságosak, a közjegyzői okirat nem tanúsította közhitelesen, így közokirat hamisítás bűntette azok esetleges valótlansága esetén sem valósult meg.”
2013. szeptember 21-én még nem vettem észre, hogy az Ügyészség maga is kimondja, hogy a ténytanúsítvány nem közhiteles bizonyítéka az adós kölcsöntartozásának!!!
Ezek szerint az Ügyészt nem zavarja, hogy a közokirat nem tartalmazza közhitelesen
a kölcsönszerződésbe és a tartozáselismerő közjegyzői okiratba foglalt
devizaösszegből, a kölcsön jogcímen megfizetni követelt összegből fennálló tartozásunkat. Pedig mi annak írtunk alá, hogy a ténytanúsítvány közhiteles lesz, ha a közjegyző a bank kérésére azt el fogja egyszer készíteni, mert csak az életünk múlik rajta . . .
(bár az Ügyész szerint nem vagyok sértettje a közokirat hamisításnak, mint Adóstárs)
Hiszen a ténytanúsítvány azért készül el, hogy a végrehajtási záradékot a közjegyző ennek felhasználásával el tudja készíteni és így a közokirat végrehajtható okirat lesz.
Erre van pusztán szükség ahhoz, hogy bírósági eljárás nélkül végrehajtási eljárást foganatosítson a Bank.
A Kölcsönszerződésből illetve az arról készített közokiratból:
“Felek kijelentik, és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita, illetve banki igény kielégítés esetére, vagy a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítása, valamint bármely egyéb a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál vezetett számlái, és a bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el, mint KÖZHITELES, aggálytalan tartalmú bizonyítékot.”
Tehát mi mindannyian annak írtunk alá, hogy a ténytanúsítvány KÖZHITELESEN fogja tanúsítani a Bankkal szemben fennálló kölcsöntartozásunkat.
Ehhez nem lehet megkerülni a mi bankszámláinkat.
Elrendeli a szerződés maga és a Ptk. 242. § – a az Adós bizonylatainak figyelembe vételét a tartozáselismerőt aláíró adós elszámoltatásakor.
Hiszen a ténytanúsítvány az, ami a végrehajtási záradék készítéséhez szükséges.
Nincs lehetőség hitelt érdemlően megállapítani, hogy az Adós mit kapott és mit fizetett, csak ha a konkrét pénzügyi bizonylatokat figyelembe veszik.
A hitelnyilvántartási számla technikai számla, a Bank könyvelésének belső bizonylata.
Minden könyvelési tételnek szerepelnie kell rajta, de mégsem igazolja a folyósításokat és a befizetéseket, mint ahogyan az ÁFA nyilvántartás sem igazolja a számlákat.
Esetünkben a bank nyilvántartásba vette a devizát rajta, de nem azt folyósította ki. És nem a forintot vette nyilvántartásba devizában, hanem a deviza névértéket.
A Bank kihasználta azt, hogy a devizaösszeg kölcsön jogcímen van megjelölve a szerződésben és a közjegyzői okiratban, és arra gondolt, hogy ez elegendő a devizaköveteléshez.
A kölcsön jogcím megkeletkezéséhez neki is hozzá kellett volna járulni. Azzal, hogy a hatályos törvényi rendelkezések értelmében rendelkezésre bocsátja, mert ettől kölcsön a kölcsön.
Ezzel minden borult.
Szóval az most a helyzetünk, hogy ezt az ügyészségi határozatot fogjuk felhasználni arra, hogy másik feljelentést tegyünk amiatt, mert a közjegyző viszont, az ügyészséggel ellentétben közhitelesnek tekinti ezt a tanúsítványt, azért merészel vele végrehajtási záradékot tenni a közjegyzői okiratra.
Tehát hamis minőségben használja fel az okiratot. Közhitelesnek tekinti, miközben azt másképpen lehet elkészíteni.
De akkor nem is lesz benne kölcsön jogcímen tartozásunk.
Az ügyész kimondta, hogy a ténytanúsítvány nem közhiteles.
De akkor azt is ki kell mondania, hogy a végrehajtási záradék nem közhiteles tanúsítvány felhasználásával kerül rá a közjegyzői okiratra.
Nem értem a dolgot. Hamis pénzt nem akarnak esetleg gyártani?
HAMIS OKIRATOKAT AKARNAK INGATLANRA ÉS AZ ADÓS PÉNZÉRE VÁLTANI ?
Nekik még pénzhamisítással sem kell küszködniük.
Elég egy közjegyzői ténytanúsítvány
NEM KÖZHITELESEN ELKÉSZÍTVE,
és a haza el van adva .
GAZEMBEREK RÁÍRNAK EGY PAPÍRRA EGY NEM KÖZHITELES ADATOT, ÉS MEHETÜNK BANÁNOSDOBOZÉRT!!!
EMBEREK! ÉBREDJETEK! A HAZA NEM ELADÓ SEMMI PÉNZEN!IV. rész: A közjegyző felkérése a ténytanúsítvány visszavonására
Szerző: :: Megjelent:
NÉV
CÍM
KÖZJEGYZŐ NEVE,
CÍME
Ügyszám : _______________________
Tisztelt Közjegyző Asszony/Úr !
Kérem Önt, hogy fenti ügyszámú közjegyzői okirat tanúsítványát , amely a Hitelezőnél nyilvántartott kölcsöntartozásunkat tanúsítja a közjegyző (közjegyző helyettes ) által , visszavonni szíveskedjen .
A tanúsítványban az áll, hogy (__év__. ___hónap___ _nap_. ) napján nekünk, Adósoknak a Hitelezőnél ___________ ügyletazonosító szám alatt nyilvántartott kölcsöntartozásunk összege :
_______ CHF/EUR/JPY TŐKE
_______ CHF/EUR/JPY ÜGYLETI KAMAT
_______ CHF/EUR/JPY KÉSEDELMI KAMAT
_______ CHF/EUR/JPY EGYÉB KÖLTSÉG
————————————————————————–
_______ CHF/EUR/JPY ÖSSZES KÖLCSÖNTARTOZÁS
– mindezt a közjegyző(helyettes), dr. _________________________ a Hitelező által vezetett elektronikus nyilvántartásba történt betekintés , az elektronikus nyilvántartásból rendelkezésre bocsátott bizonylat alapján tanúsította .
A tanúsítványból egyértelműen kiderül, hogy a közjegyző (közjegyző helyettes) nem a valóságos kölcsöntartozásunkat tanúsítja .
Erre nem is volt lehetősége, mert a valóságban történő pénzmozgásokat és azoknak a Hitelező által megjelölt jogcím szerinti könyvelését kizárólag a mi banki kivonataink igazolják.
A tanúsítvány kiállításakor a közjegyző helyettes nem nézte meg a mi banki kivonatainkat .
A kölcsöntartozás megkeletkezését ezen banki kivonatok megtekintése nélkül nincs lehetőség megállapítani , miközben az Adóst visszafizetési kötelezettség terheli pénzkölcsön adás esetén. Visszafizetni csak rendelkezésre bocsátott dolgot lehetséges, ezért a rendelkezésre bocsátás és a nyilvántartásba vett kölcsöntartozás összevetése nélkül nincs mód megállapítást tenni arra vonatkozóan, hogy a Hitelező jogosan követeli-e a szerződés szerinti kölcsönösszeget tőlünk, Adósoktól, és jogosan számol-e fel kölcsönkamatot rá.
A kölcsönszerződés és a közokirat aláírása volt az előfeltétele a folyósításnak .
A Ptk. 242.§ – a szerint a tartozás jogcímét a tartozás elismerése nem változtatja meg.
A szerződés szerinti követelésre a Hitelezőnek akkor van lehetősége, ha a törvényi előírások szerinti módon nyújtja a szolgáltatását. Ezt biztosítja a Ptk. 242. §-ának (1) bekezdése.
Mi kölcsön jogcímen vállaltunk kötelezettséget a devizaösszeg megfizetésére , ezért eszerint kell a hitelezőnek szolgáltatnia, mert csak ekkor következik be az, hogy az Adóstól a hatályos jogszabályok szerinti módon követel a Hitelező .
A közjegyző helyettes nem a hatályos törvényi rendelkezés betartásával készítette el a tanúsítványt és nem az általunk, a Hitelező és a tartozáselismerő közjegyzői okiratot elkészítő közjegyző által aláírt Kölcsönszerződés valamint a Közjegyzői okirat rendelkezései szerint .
A tartozás elismerő aláírását követően a Polgári törvénykönyv alábbiak szerint rendelkezik:
Ptk. A tartozáselismerés:
242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.
Bennünket, Adósokat Ön nem keresett meg a Bank felmondási szándéka bejelentésekor , miközben a fenti törvényhely szerint az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn.
A devizaösszeg kölcsön jogcímen történő megfizetésére közjegyző előtt vállaltunk kötelezettséget . A tartozás elismerése nem jelentheti a tartozás jogcímének megváltozását (Ptk. 242. § (1)).
A Bank Önnel foglaltatta közjegyzői okiratba a felmondást és az általa nyilvántartott kölcsöntartozást . A szerződés közjegyző előtti felmondása szükséges feltétele a közokirat végrehajtási záradékkal való ellátásának (Közjegyzőkről szóló törvény 112. § (2).
A szerződés felmondására és közokiratba foglaltatására szerződésszegés esetén a Banknak joga van, de a nyilvántartási számláján szereplő kölcsöntartozás nem bizonyítéka a valóságban fennálló kölcsöntartozásnak, mert a valóságban lezajlott gazdasági eseményeket kizárólag az Adós bankszámlái igazolják.
Ezért álláspontunk szerint a Ptk. 242.§-a értelmében szükség van az Adós bizonylatainak megtekintésére, mert anélkül nem állapítható meg a valóságban folyósított pénzösszeg, nem bizonyítható, hogy jogos-e a bank devizakövetelése kölcsön jogcímen, és nem bizonyítható az Adós által történt befizetések összege.
A közvetlen végrehajthatóság feltétele a felmondás tényének közokiratba foglalása, de a kölcsöntartozás összegének aggálytalan, közhiteles igazolására a Bank belső nyilvántartási számlái nem elegendőek. Erre a törvény és a ténytanúsítvány elkészítésének szerződésbe foglalt rendelkezése nem is ad lehetőséget.
Mivel mi kizárólag a bankszámla kivonatainkkal tudjuk a rendelkezésünkre bocsátott pénzösszeget és az általunk befizetett összegeket igazolni, ezért a törvény szerint nincs más lehetőség, mint ezen bizonylatok figyelembe vételére a valóságban történtek igazolására.
Ellenkező esetben a valóságban történt gazdasági eseményeket hitelt érdemlő módon igazoló kivonatok mellőzésével történik a kölcsöntartozás tanúsítása, az Adós kirekesztésével . Az Adós egyébként sem férhet hozzá a banktitkot képező hitelnyilvántartási számla adataihoz, ezért a tartozásával kapcsolatosan csak a saját számláival rendelkezik úgyis mint bizonyítékkal ( Ptk. 242. § (1) ) .
°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°
MEG KELL KERESNI A HASONLÓ TARTALMÚ RENDELKEZÉST A KÖLCSÖNSZERZŐDÉSBEN ÉS LECSERÉLNI ARRA.
HA NINCS A SZERZŐDÉSBEN ERRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉS, AKKOR CSAK A PTK. 242-RE TUD HIVATKOZNI AZ ADÓS, ÉS AZ ELEGENDŐ
„Felek kijelentik, és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita , illetve banki igény kielégítés esetére , vagy a a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítása, valamint bármely egyéb a a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál vezetett számlái, és a bank nyilvántartásai , könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el, mint KÖZHITELES, aggálytalan tartalmú bizonyítékot.”
°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°
A szerződésbe foglalt megállapodásunkat valamint a Ptk. ide vonatkozó hatályos rendelkezését megszegte a közjegyző (közjegyző helyettes) azáltal, hogy a valóságot kizárólagosan igazoló bankszámla kivonatainkat nem vette figyelembe a ténytanúsítvány elkészítésekor .
Mi, akik felelősséget vállaltunk arra , hogy KÖLCSÖN JOGCÍMEN a szerződésben rögzített devizaösszeget kamatokkal megfizetjük,
A KÖZJEGYZŐ HELYETTES ÁLTAL ILY MÓDON KÉSZÍTETT TÉNYTANÚSÍTVÁNYT NEM FOGADJUK EL AGGÁLYTALAN TARTALMÚ, KÖZHITELES BIZONYÍTÉKNAK A KÖLCSÖNTARTOZÁSUNK IGAZOLÁSÁRA.
Ezen álláspontunkat ügyészségi határozat is alátámasztja.
Mi konkrét összegű és jogcímű kötelezettséget vállaltunk el közokiratban, ezért csak ebből a kötelezésből eredő kölcsöntartozást tudjuk elfogadni .
Ennek meghatározásához jelen közokirat nem vette figyelembe a mi bizonylatainkat, a mi bankszámla kivonatainkat , ezért Önnek nem volt módja bizonylattal alátámasztani a tanúsított kölcsöntartozást a valóságot igazoló bizonylatokkal .
Kérjük a Hitelező által nyilvántartott kölcsöntartozásunkat tanúsító közjegyzői ténytanúsítvány visszavonását.
Kérjük, hogy ezen okirat alapján ne készítsenek végrehajtási záradékot, mert nem írtunk alá olyan tartalmú szerződést , amelyben a minket igazoló bizonyítékaink figyelmen kívül hagyásával lehetséges lenne velünk szemben végrehajtást kezdeményezni .
Közjegyzőkről szóló törvény:
112. § 250 (1) 251 A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza
a., a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
b., a jogosult és a kötelezett nevét,
c., a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
d., a teljesítés módját és határidejét.
(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.
(3) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt [1994. évi LIII. törvény (Vht.)21.§].
A tanúsítvány felhasználása végrehajtási záradék elkészítésére súlyos anyagi és erkölcsi kárt okozna számunkra, az életünk teljes ellehetetlenítéséhez vezetne. Ezt szeretnénk elkerülni.
Tisztelettel kérjük haladéktalan intézkedését.
__HELYSÉG__, __év__. ___hónap___ __nap__
ALÁÍRÁS(OK): Adós, Adóstárs, Jelzálog kötelezett , Kezes (ha van) .
http://kaslerarpad.hu/?p=5107
Megküldendő a felmondást készítő közjegyzőnek és a végrehajtási záradékot kiállító közjegyzőnek
NÉV
CÍM
KÖZJEGYZŐ NEVE,
CÍME
Ügyszám : _______________________
Tisztelt Közjegyző Asszony/Úr !
Kérem Önt, hogy fenti ügyszámú közjegyzői okirat tanúsítványát , amely a Hitelezőnél nyilvántartott kölcsöntartozásunkat tanúsítja a közjegyző (közjegyző helyettes ) által , visszavonni szíveskedjen .
A tanúsítványban az áll, hogy (__év__. ___hónap___ _nap_. ) napján nekünk, Adósoknak a Hitelezőnél ___________ ügyletazonosító szám alatt nyilvántartott kölcsöntartozásunk összege :
_______ CHF/EUR/JPY TŐKE
_______ CHF/EUR/JPY ÜGYLETI KAMAT
_______ CHF/EUR/JPY KÉSEDELMI KAMAT
_______ CHF/EUR/JPY EGYÉB KÖLTSÉG
————————————————————————–
_______ CHF/EUR/JPY ÖSSZES KÖLCSÖNTARTOZÁS
– mindezt a közjegyző(helyettes), dr. _________________________ a Hitelező által vezetett elektronikus nyilvántartásba történt betekintés , az elektronikus nyilvántartásból rendelkezésre bocsátott bizonylat alapján tanúsította .
A tanúsítványból egyértelműen kiderül, hogy a közjegyző (közjegyző helyettes) nem a valóságos kölcsöntartozásunkat tanúsítja .
Erre nem is volt lehetősége, mert a valóságban történő pénzmozgásokat és azoknak a Hitelező által megjelölt jogcím szerinti könyvelését kizárólag a mi banki kivonataink igazolják.
A tanúsítvány kiállításakor a közjegyző helyettes nem nézte meg a mi banki kivonatainkat .
A kölcsöntartozás megkeletkezését ezen banki kivonatok megtekintése nélkül nincs lehetőség megállapítani , miközben az Adóst visszafizetési kötelezettség terheli pénzkölcsön adás esetén. Visszafizetni csak rendelkezésre bocsátott dolgot lehetséges, ezért a rendelkezésre bocsátás és a nyilvántartásba vett kölcsöntartozás összevetése nélkül nincs mód megállapítást tenni arra vonatkozóan, hogy a Hitelező jogosan követeli-e a szerződés szerinti kölcsönösszeget tőlünk, Adósoktól, és jogosan számol-e fel kölcsönkamatot rá.
A kölcsönszerződés és a közokirat aláírása volt az előfeltétele a folyósításnak .
A Ptk. 242.§ – a szerint a tartozás jogcímét a tartozás elismerése nem változtatja meg.
A szerződés szerinti követelésre a Hitelezőnek akkor van lehetősége, ha a törvényi előírások szerinti módon nyújtja a szolgáltatását. Ezt biztosítja a Ptk. 242. §-ának (1) bekezdése.
Mi kölcsön jogcímen vállaltunk kötelezettséget a devizaösszeg megfizetésére , ezért eszerint kell a hitelezőnek szolgáltatnia, mert csak ekkor következik be az, hogy az Adóstól a hatályos jogszabályok szerinti módon követel a Hitelező .
A közjegyző helyettes nem a hatályos törvényi rendelkezés betartásával készítette el a tanúsítványt és nem az általunk, a Hitelező és a tartozáselismerő közjegyzői okiratot elkészítő közjegyző által aláírt Kölcsönszerződés valamint a Közjegyzői okirat rendelkezései szerint .
A tartozás elismerő aláírását követően a Polgári törvénykönyv alábbiak szerint rendelkezik:
Ptk. A tartozáselismerés:
242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.
Bennünket, Adósokat Ön nem keresett meg a Bank felmondási szándéka bejelentésekor , miközben a fenti törvényhely szerint az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn.
A devizaösszeg kölcsön jogcímen történő megfizetésére közjegyző előtt vállaltunk kötelezettséget . A tartozás elismerése nem jelentheti a tartozás jogcímének megváltozását (Ptk. 242. § (1)).
A Bank Önnel foglaltatta közjegyzői okiratba a felmondást és az általa nyilvántartott kölcsöntartozást . A szerződés közjegyző előtti felmondása szükséges feltétele a közokirat végrehajtási záradékkal való ellátásának (Közjegyzőkről szóló törvény 112. § (2).
A szerződés felmondására és közokiratba foglaltatására szerződésszegés esetén a Banknak joga van, de a nyilvántartási számláján szereplő kölcsöntartozás nem bizonyítéka a valóságban fennálló kölcsöntartozásnak, mert a valóságban lezajlott gazdasági eseményeket kizárólag az Adós bankszámlái igazolják.
Ezért álláspontunk szerint a Ptk. 242.§-a értelmében szükség van az Adós bizonylatainak megtekintésére, mert anélkül nem állapítható meg a valóságban folyósított pénzösszeg, nem bizonyítható, hogy jogos-e a bank devizakövetelése kölcsön jogcímen, és nem bizonyítható az Adós által történt befizetések összege.
A közvetlen végrehajthatóság feltétele a felmondás tényének közokiratba foglalása, de a kölcsöntartozás összegének aggálytalan, közhiteles igazolására a Bank belső nyilvántartási számlái nem elegendőek. Erre a törvény és a ténytanúsítvány elkészítésének szerződésbe foglalt rendelkezése nem is ad lehetőséget.
Mivel mi kizárólag a bankszámla kivonatainkkal tudjuk a rendelkezésünkre bocsátott pénzösszeget és az általunk befizetett összegeket igazolni, ezért a törvény szerint nincs más lehetőség, mint ezen bizonylatok figyelembe vételére a valóságban történtek igazolására.
Ellenkező esetben a valóságban történt gazdasági eseményeket hitelt érdemlő módon igazoló kivonatok mellőzésével történik a kölcsöntartozás tanúsítása, az Adós kirekesztésével . Az Adós egyébként sem férhet hozzá a banktitkot képező hitelnyilvántartási számla adataihoz, ezért a tartozásával kapcsolatosan csak a saját számláival rendelkezik úgyis mint bizonyítékkal ( Ptk. 242. § (1) ) .
°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°
MEG KELL KERESNI A HASONLÓ TARTALMÚ RENDELKEZÉST A KÖLCSÖNSZERZŐDÉSBEN ÉS LECSERÉLNI ARRA.
HA NINCS A SZERZŐDÉSBEN ERRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉS, AKKOR CSAK A PTK. 242-RE TUD HIVATKOZNI AZ ADÓS, ÉS AZ ELEGENDŐ
„Felek kijelentik, és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita , illetve banki igény kielégítés esetére , vagy a a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítása, valamint bármely egyéb a a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál vezetett számlái, és a bank nyilvántartásai , könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el, mint KÖZHITELES, aggálytalan tartalmú bizonyítékot.”
°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°
A szerződésbe foglalt megállapodásunkat valamint a Ptk. ide vonatkozó hatályos rendelkezését megszegte a közjegyző (közjegyző helyettes) azáltal, hogy a valóságot kizárólagosan igazoló bankszámla kivonatainkat nem vette figyelembe a ténytanúsítvány elkészítésekor .
Mi, akik felelősséget vállaltunk arra , hogy KÖLCSÖN JOGCÍMEN a szerződésben rögzített devizaösszeget kamatokkal megfizetjük,
A KÖZJEGYZŐ HELYETTES ÁLTAL ILY MÓDON KÉSZÍTETT TÉNYTANÚSÍTVÁNYT NEM FOGADJUK EL AGGÁLYTALAN TARTALMÚ, KÖZHITELES BIZONYÍTÉKNAK A KÖLCSÖNTARTOZÁSUNK IGAZOLÁSÁRA.
Ezen álláspontunkat ügyészségi határozat is alátámasztja.
Mi konkrét összegű és jogcímű kötelezettséget vállaltunk el közokiratban, ezért csak ebből a kötelezésből eredő kölcsöntartozást tudjuk elfogadni .
Ennek meghatározásához jelen közokirat nem vette figyelembe a mi bizonylatainkat, a mi bankszámla kivonatainkat , ezért Önnek nem volt módja bizonylattal alátámasztani a tanúsított kölcsöntartozást a valóságot igazoló bizonylatokkal .
Kérjük a Hitelező által nyilvántartott kölcsöntartozásunkat tanúsító közjegyzői ténytanúsítvány visszavonását.
Kérjük, hogy ezen okirat alapján ne készítsenek végrehajtási záradékot, mert nem írtunk alá olyan tartalmú szerződést , amelyben a minket igazoló bizonyítékaink figyelmen kívül hagyásával lehetséges lenne velünk szemben végrehajtást kezdeményezni .
Közjegyzőkről szóló törvény:
112. § 250 (1) 251 A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza
a., a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
b., a jogosult és a kötelezett nevét,
c., a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
d., a teljesítés módját és határidejét.
(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.
(3) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt [1994. évi LIII. törvény (Vht.)21.§].
A tanúsítvány felhasználása végrehajtási záradék elkészítésére súlyos anyagi és erkölcsi kárt okozna számunkra, az életünk teljes ellehetetlenítéséhez vezetne. Ezt szeretnénk elkerülni.
Tisztelettel kérjük haladéktalan intézkedését.
__HELYSÉG__, __év__. ___hónap___ __nap__
ALÁÍRÁS(OK): Adós, Adóstárs, Jelzálog kötelezett , Kezes (ha van) .
http://kaslerarpad.hu/?p=5107
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése