Menekülés a Facebookról

11 millió felhasználó törölte a saját Facebook-oldalát. A felmérések szerint ezen felhasználók fele adatvédelmi okokból cselekedett így. A felhasználói fiókok törléséhez nagy lendületet adtak azok a közelmúltban napvilágot látott jelentések, amelyekből kiderült, hogy az amerikai Nemzetvédelmi Hivatal megfigyelést hajt végre az interneten.

Közel 9 millió amerikai és 2 millió brit állampolgár szabadult meg azoktól a fényképektől, videóktól és egyéb információktól, amelyeket sok éven át nagy gonddal halmoztak fel a Facebook-oldalaikon. Ugyanakkor nem minden országban vették komolyan a megfigyelés veszélyét és a magánélet megsértését. Az Oroszország Hangja internetes honlap által végzett felmérésből kiderült, hogy Németországban a megkérdezetteknek csupán a a 10%-a törölte saját magát. A francia ajkúak 13%-a már megszabadult a felhasználói fiókjától, míg további 23% a közeljövőben tervezi megtenni azt. Az angolul beszélőket már jobban megfélemlítette a megfigyelés veszélye, így 57%-uk törölte magát a Facebookról. Az oroszoknak viszont mindössze 4%-a követte ezt a példát.
Érdemes megemlíteni, hogy a Facebookot elhagyó felhasználók aligha pillanatnyi felindulásból cselekszenek. Inkább egy alaposan megfontolt döntésről van szó, mivel nem olyan egyszerű elhagyni a közösségi hálót – mondta az Oroszország Hangjának adott interjújában Michael Macy, a Cornell Egyetem szociológiai professzora.

A fiók eltávolítása rendkívül nehéz, sokkal egyszerűbb nem használni azt. Annál is inkább, mivel annak törlése során elveszítenek minden tartalmat, fényképet és így tovább. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy visszatartsák ettől a felhasználót. Amennyiben azonban az emberek mégis az oldaluk törlése mellett döntenek, az egyértelműen a személyes adatok védelmének az aggályát jelzi.

Folytatódik-e a felhasználói fiókok tömeges törlése? És mihez vezethet ez? – az Oroszország Hangja ezen kérdéseire válaszolt Jim Killok, a digitális jogokkal foglalkozó brit Open Rights Group vállalat ügyvezető igazgatója:

Ez mindenképpen tükröződik az üzleten: többek között a Facebook jövedelemtől esik el. Ez azonban egy pozitív hírnek számít, mivel ebben az esetben a vállalatoknak át kell gondolniuk az amerikai hírszerző ügynökségekkel való kapcsolatukat és sokkal több figyelmet fordítani azoknak a törvényeknek a betartására, amelyek lehetővé teszik a kormányok számára, hogy megsértsék a titoktartást.

Van azonban egy másik oldala is a problémának. A felhasználók viselkedése az internet világában messze nem nevezhető ideálisnak. A hozzáférhetetlenséget egyszerűen lehet biztosítani, amennyiben bizonyos ”előírásokat” betartanak a hálón való munka során – állítja Gabriel Carrillo híres mexikói politológus.

Én úgy használom a Facebookot, hogy senki se tudjon meg rólam felesleges információt. Ennek a legjobb és talán az egyetlen módja, ha nem közlünk semmilyen személyes információt a közösségi hálókon. Nem teszem fel a telefonjaimat, a személyes fényképeimet, a hitelkártya-számomat. Számomra a Facebook egy médiaforrás, nem pedig személyes információk tárháza. Véleményem szerint sokan nincsenek tisztában a személyes ”higiénia” betartásával az internet világában.

Miután kitört a megfigyelési botrány, a Facebook, a Google és a Yahoo vállalatok új ”nyitottsági” szabályok bevezetését javasolták, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy ellenőrizhessék, milyen információkat és milyen mennyiségben gyűjtenek a titkosszolgálatok. A szakértők szerint az ilyen átláthatóság segítene valamilyen szinten. A legfontosabb lépést azonban a kormányoknak kell meghozniuk, törvényileg szabályozva az emberek bírósági végzés nélküli megfigyelését.

ruvr.ru