"Tanulmányunk
alapján kellő mennyiségű és meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre
ahhoz, hogy kormányzati szinten is döntés szülessen a
biszfenol-A-tartalmú termékek korlátozásáról" - írja Fredrick vom Saal
és munkatársainak tanulmánya az amerikai Nemzeti Egészség Intézetek
(NIH) lapjában, az Environmental Health Perspectives-ben.
A kutatás szerint - amelyben az emberek BPA-nak való mindennapi
kitettségeit is megbecsülték - a vegyület sokkal nagyobb mennyiségben
kerül a szervezetünkbe, mint ami még nem befolyásolja károsan az
egészségünket.
Az
amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) az 1970-es évek végén
egyetlen, a BPA nagy dózisának hatását felnőtt patkányokon vizsgáló
tanulmány alapján állította fel a biszfenol-A-ra vonatkozó standard
biztonsági értékeket. 2008-ban két, az ipar által finanszírozott
nagyszabású tanulmány alapján döntött úgy az FDA, hogy ezeket az
értékeket továbbra is fenntartja. A toxikológiában általában a
vegyületek nagy adagjainak hatását vizsgálják: ilyenkor abból indulnak
ki, hogy ha egy vegyszer káros hatású, akkor ez legegyszerűbben úgy
mutatható ki, ha a szer magas dózisának élőlényekre gyakorolt hatását
nézik. Az elmúlt évtized BPA-t és más hormonszerű anyagokat vizsgáló
tanulmányai azonban kimutatták, hogy ezeknek a szereknek már igen kis
mennyisége is káros hatást gyakorol a fejlődő szervezetekre.
A
Missouri Egyetem kutatócsoportja most azt is megállapította, hogy a női
szervezet feltűnően hasonlóan bontja le a BPA-t, mint ahogy az a
nőstény majmok és egerek anyagcsere-folyamataiban is végbemegy. Az
egérkísérletekből nyert adatok így az emberi szervezetre is érvényesnek
tekinthetőek, vagyis nincs szükség további állatvizsgálatokra ahhoz,
hogy bizonyítsuk a vegyület emberi egészségre káros hatását - írják a
szerzők.
A
BPA-nak való mindennapos emberi kitettség a tanulmány becslései szerint
jóval magasabb annál, mint amit a korábbi felmérések mutattak. Ennek
egyik oka, hogy a vegyület - a már ismert források mellett - mostanáig
ismeretlen helyekről is a szervezetünkbe kerülhet. A kormányzati
szerveknek ezért az lenne a feladata, hogy minél előbb azonosítsanak
minden olyan terméket, amelyben BPA található - írja a tanulmány.
Az
USA több államában - köztük Washingtonban és New York-ban is -
benyújtották már azokat a törvényjavaslatokat, amelyek csökkentenék a
BPA-nak való mindennapi kitettségünket. "A biszfenol-A-t gyártó ipari
szervezetek a jövőben már nem hagyhatják figyelmen kívül azt a több mint
200 tanulmányt, amely állatokon alacsony koncentrációban is igazolta a
BPA egészségkárosító hatását" - mondta Julia Taylor kutatásvezető.
A BPA az ösztrogén nevű női hormonhoz hasonló hatású
A
BPA ösztrogénhez hasonló hatása már az 1930-as évek óta ismert. A brit
orvoskutató, Edward Charles Dobbs ekkor azonosított több olyan
vegyületet, amely szintetikus ösztrogénként is számításba jöhet. Ezek
közé tartozott a biszfenol-A is, melyből végül ipari kemikália lett.
Először epoxigyanták adalékanyagaként, az 1950-es évektől pedig
polikarbonát műanyagok előállítására használták ezt a vegyületet.
Jelenleg
BPA felhasználásával készül például egyes élelmiszerkonzervek belső
műanyagborítása, sok italosflakon, cumisüveg és egyéb műanyag
ételtároló, műanyag tányér és konyhai eszköz is. Az emberi szervezetbe
többek között akkor kerülhet be a BPA, amikor az a műanyagból a benne
tárolt italba vagy ételbe szivárog (ez elsősorban a meleg italokra lehet
igaz, de hideg folyadékoknál sem zárható ki).
A Harvard Egyetem közegészségügyi intézetének 2009-es kutatása
szerint a polikarbonátból készített italosflakonokból igazolhatóan BPA
szivárog a bennük tárolt folyadékba. Ezt a megállapítást a vizsgálatban
résztvevő személyek vizeletbeli BPA-szintjének emelkedésével
támasztották alá. Az újratölthető flaskák az USA-ban nagy népszerűségnek
örvendenek: gyakorlatilag minden korosztály, egyetemisták, sportolók,
kempingezők, de a városokban úton lévők is gyakran használják őket.
"Ha
valaki egy héten keresztül minden hideg folyadékot ilyen
italosflakonból vesz magához, vizeletében az eredeti kétharmadával
növekszik meg a BPA-szintje. A flakonok melegítése a vizeletbeli
BPA-szintet valószínűleg még ennél is jóval magasabbra emeli. Ez
aggodalomra adhat okot például a csecsemőknél, hiszen a BPA vélhetően az
emberi szervezetben is képes a belső elválasztású mirigyek rombolására"
- írták a szerzők.
A
hazánkban forgalmazott cumisüvegek egyelőre készülhetnek akár
polikarbonátból is, amennyiben a jelenleg érvényben lévő biztonságossági
követelményeknek megfelelnek. Az üvegből készült cumisüvegek
használatakor viszont egészen biztosan nem kell az említett
kockázatokkal számolni - mondta az [origo]-nak korábban Csonkáné Kojnok
Magdolna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vezető főtanácsosa.
Origo
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése