…és a felek egyéni érdekérvényesítési lehetőségének biztosításához
Osztheimer Katalin tanulmánya
Idézet a tanulmányból:
1. idézet:
A hatályos Polgári perrendtartás (Pp.) már az alapvető elvei között kimondja, hogy a bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el, valamint, hogy a bíróság a törvény eltérő rendelkezése hiányában a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van (3. § (1) és (2) bekezdés).
A törvény a keresetlevél tartalmi elemeként jelöli meg az érvényesíteni kívánt jogot, valamint a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (121. § (1) bek. c.) és e.)) pont
A bíróság csak eltérő rendelkezés hiányában teheti azt meg, hogy a felek által előterjesztett kérelemnek helyt adjon. Nem úgy, mint a Porsche Bankos perünkben, amikor a Bank kölcsöntartozás Adós általi megfizetése iránt nyújtott be keresetet, de nem azt az összeget jelölte meg kölcsönösszegnek, mint amit a szerződésben megjelölt. A szerződés szerinti kölcsönösszege a forint volt, a keresetlevél szerinti pedig a deviza. A bíró látta, hogy a szerződésben három helyen van megjelölve a forint mint kölcsönösszeg, de mégis helyt adott a Bank keresetének, A szerződésből egyértelműen kitűnik, hogy hitelkérelem forint, banki elfogadó nyilatkozat szerint a kölcsön összege a forint, és az ÁSZF ( általános szerződési feltételek) szerint is a forint a kölcsön összege.
Erre kért a Bank kamatot és árfolyam különbözetet . A bíróság, annak ellenére, hogy elmondtam, hogy a keresetlevél ellentmondásban van a szerződéssel, mert a keresetlevélben a forint+ árfolyam különbözet a kölcsönösszeg, de nem volt átadva, mégsem a hatályos törvényi rendelkezés szerint döntött. Elfogadta a Bank keresetét, holott a pénzkölcsön adás esetén csak akkor van joga a kölcsönadást elrendelő törvények szerint követelnie a Banknak, ha a kölcsön összegét rendelkezésre is bocsátotta. A Porsche Bank ellenben a keresetben megjelölt kölcsönösszeget, a devizát nem bocsátotta rendelkezésünkre. Viszont a keresettel az igényét hozzáigazította a hatályos törvényi rendelkezésekhez, miközben a valóságban nem nyújtott pénzkölcsönt: a követelt devizaösszeg árát adta át a folyósítás napi vételi áron forintban De mégis kölcsönkamatot számolt fel az át nem adott devizaösszegre.
2. idézet:
A magánjogi jogviták természetéből fakadó sajátosságok tudatosításaként a kilencvenes években jogalkotói szinten deklarálásra került, hogy a bíróság feladata nem a felek saját érdekeinek érvényesítése a felek helyett és esetlegesen akaratuk, de legalábbis nemtörődömségük ellenében, hanem a felek egyéni érdekérvényesítési lehető ségének biztosítása egy hatékony, semleges perrendben.
A polgári per alapelvei pedig többé már nem egy abszolút, anyagi jogi értelemben vett igazságosság elérését szolgálják. A bírói döntés köznapi értelemben elvárt igazságossága ugyanis mindenekelőtt a jogvita eldöntése során releváns, az adott jogviszonyra vonatkozó anyagi jogi normák tartalmán, szellemiségén múlik. A Polgári perrendtartásnak ehhez képest „csak” azt kell garantálnia, hogy a jogvita eldöntésének rendje, az a mód, ahogy a vitás ügy elbírálásra kerül, tisztességes legyen.
Le kell tehát szögezni, hogy különbséget kell tenni a jogvita elbírálásának alapját jelentőjogi normák igazságossága/igazságtalansága és a jogvita elbírálásának (a vitarendezés módjának) igazságossága/igazságtalansága között.
A polgári bíróság nyilvánvalóan csak az utóbbinak teljesítésére vállalkozhat – s pontosan ez az, amely a jogkereső közönség számára oly nehezen megragadható. A polgári percéljának újradefiniálása eredményeképp megszületett új bírói szerep tehát már nem engedi meg a bírónak, hogy a feleknek anyagi jogi segítséget nyújtson.
A VI. Ppn már azt a felfogást fejezi ki, hogy a félnek az eljárási jogaival való rendelkezési szabadságát nem a bíró tényfeltárása, igazságosztásra irányuló akarata korlátozza, hanem a másik felet megillető, azonos súllyal figyelembe veendő eljárási igazságosság.
3. Félegyenlőség és a bíróság kitanítási kötelezettsége A polgári perrel szemben támasztott hatályos szabályozás a korrekt, fair eljárás követelménye a bírói pártatlanságot ugyanúgy feltételezi, mint a formális jogegyenlőséget tényleges jogérvényesítő képességgé alakító állami támogatást (lásd: költségmentesség, pártfogó ügyvéd kirendelésének lehetősége).
A Bíró esetünkben azzal vétett a vitás ügy eldöntése során a tisztességességnek, hogy nem vette figyelembe a hatályos törvényeket, és így adott helyt a bank keresetének, azaz kötelezett bennünket a devizaösszeg megfizetésére. A keresetlevél jó volt . Olyan kérelmet fogalmaztak meg, amely szerint joggal jár a Banknak a devizaösszeg, mert ezt az összeget jelölte meg a Bank kölcsönösszegnek, s ezen összeg szerint számolta ki a hátra lévő kölcsöntartozásunkat. De a Bíró nem vette azt figyelembe, hogy mi bizonyítottunk a bíróság előtt, hogy nem a devizaösszeg volt a kölcsön összege a szerződésben, és bizonyítottuk, hogy nem is az lett rendelkezésre bocsátva. A Bíró nem volt pártatlan: a mi érveinket abszolút figyelmen kívül hagyta, azokat is, amelyeket bizonylattal támasztottunk alá. Tehát figyelmen kívül hagyta a szerződésben megjelölt forint kölcsönösszeget, azt, hogy erre kölcsönkamat és árfolyam különbözet egyidejű megfizetésére kötelezett a bank minket az ÁSZF-ben, és figyelmen kívül hagyta az általunk megjelölt törvényi szintű rendelkezéseket is, kizárólag a bank érveit és keresetlevelét fogadta el, miközben a bírósági eljárás idején is csalással érvényesítette a jogát a Bank: olyan kölcsönösszeget jelölt meg a keresetlevélben, amely nem szerepelt a szerződésben, s a valóságban nem volt átadott.
A Bíró ellenben az ítélethirdetéskor kijelentette, hogy az adós megkapta a devizát, holott erről nincs bizonyíték, mivel az Adós nem kapta meg a devizát.
Ennyit a magyar bíróságról, hogy miként veszi figyelembe a hatályos jogszabályokat, s miként biztosít pártatlanságot a feleknek.
A HAZA NEM ELADÓ!Osztheimer Katalin tanulmánya
Idézet a tanulmányból:
1. idézet:
A hatályos Polgári perrendtartás (Pp.) már az alapvető elvei között kimondja, hogy a bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el, valamint, hogy a bíróság a törvény eltérő rendelkezése hiányában a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van (3. § (1) és (2) bekezdés).
A törvény a keresetlevél tartalmi elemeként jelöli meg az érvényesíteni kívánt jogot, valamint a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (121. § (1) bek. c.) és e.)) pont
A bíróság csak eltérő rendelkezés hiányában teheti azt meg, hogy a felek által előterjesztett kérelemnek helyt adjon. Nem úgy, mint a Porsche Bankos perünkben, amikor a Bank kölcsöntartozás Adós általi megfizetése iránt nyújtott be keresetet, de nem azt az összeget jelölte meg kölcsönösszegnek, mint amit a szerződésben megjelölt. A szerződés szerinti kölcsönösszege a forint volt, a keresetlevél szerinti pedig a deviza. A bíró látta, hogy a szerződésben három helyen van megjelölve a forint mint kölcsönösszeg, de mégis helyt adott a Bank keresetének, A szerződésből egyértelműen kitűnik, hogy hitelkérelem forint, banki elfogadó nyilatkozat szerint a kölcsön összege a forint, és az ÁSZF ( általános szerződési feltételek) szerint is a forint a kölcsön összege.
Erre kért a Bank kamatot és árfolyam különbözetet . A bíróság, annak ellenére, hogy elmondtam, hogy a keresetlevél ellentmondásban van a szerződéssel, mert a keresetlevélben a forint+ árfolyam különbözet a kölcsönösszeg, de nem volt átadva, mégsem a hatályos törvényi rendelkezés szerint döntött. Elfogadta a Bank keresetét, holott a pénzkölcsön adás esetén csak akkor van joga a kölcsönadást elrendelő törvények szerint követelnie a Banknak, ha a kölcsön összegét rendelkezésre is bocsátotta. A Porsche Bank ellenben a keresetben megjelölt kölcsönösszeget, a devizát nem bocsátotta rendelkezésünkre. Viszont a keresettel az igényét hozzáigazította a hatályos törvényi rendelkezésekhez, miközben a valóságban nem nyújtott pénzkölcsönt: a követelt devizaösszeg árát adta át a folyósítás napi vételi áron forintban De mégis kölcsönkamatot számolt fel az át nem adott devizaösszegre.
2. idézet:
A magánjogi jogviták természetéből fakadó sajátosságok tudatosításaként a kilencvenes években jogalkotói szinten deklarálásra került, hogy a bíróság feladata nem a felek saját érdekeinek érvényesítése a felek helyett és esetlegesen akaratuk, de legalábbis nemtörődömségük ellenében, hanem a felek egyéni érdekérvényesítési lehető ségének biztosítása egy hatékony, semleges perrendben.
A polgári per alapelvei pedig többé már nem egy abszolút, anyagi jogi értelemben vett igazságosság elérését szolgálják. A bírói döntés köznapi értelemben elvárt igazságossága ugyanis mindenekelőtt a jogvita eldöntése során releváns, az adott jogviszonyra vonatkozó anyagi jogi normák tartalmán, szellemiségén múlik. A Polgári perrendtartásnak ehhez képest „csak” azt kell garantálnia, hogy a jogvita eldöntésének rendje, az a mód, ahogy a vitás ügy elbírálásra kerül, tisztességes legyen.
Le kell tehát szögezni, hogy különbséget kell tenni a jogvita elbírálásának alapját jelentőjogi normák igazságossága/igazságtalansága és a jogvita elbírálásának (a vitarendezés módjának) igazságossága/igazságtalansága között.
A polgári bíróság nyilvánvalóan csak az utóbbinak teljesítésére vállalkozhat – s pontosan ez az, amely a jogkereső közönség számára oly nehezen megragadható. A polgári percéljának újradefiniálása eredményeképp megszületett új bírói szerep tehát már nem engedi meg a bírónak, hogy a feleknek anyagi jogi segítséget nyújtson.
A VI. Ppn már azt a felfogást fejezi ki, hogy a félnek az eljárási jogaival való rendelkezési szabadságát nem a bíró tényfeltárása, igazságosztásra irányuló akarata korlátozza, hanem a másik felet megillető, azonos súllyal figyelembe veendő eljárási igazságosság.
3. Félegyenlőség és a bíróság kitanítási kötelezettsége A polgári perrel szemben támasztott hatályos szabályozás a korrekt, fair eljárás követelménye a bírói pártatlanságot ugyanúgy feltételezi, mint a formális jogegyenlőséget tényleges jogérvényesítő képességgé alakító állami támogatást (lásd: költségmentesség, pártfogó ügyvéd kirendelésének lehetősége).
A Bíró esetünkben azzal vétett a vitás ügy eldöntése során a tisztességességnek, hogy nem vette figyelembe a hatályos törvényeket, és így adott helyt a bank keresetének, azaz kötelezett bennünket a devizaösszeg megfizetésére. A keresetlevél jó volt . Olyan kérelmet fogalmaztak meg, amely szerint joggal jár a Banknak a devizaösszeg, mert ezt az összeget jelölte meg a Bank kölcsönösszegnek, s ezen összeg szerint számolta ki a hátra lévő kölcsöntartozásunkat. De a Bíró nem vette azt figyelembe, hogy mi bizonyítottunk a bíróság előtt, hogy nem a devizaösszeg volt a kölcsön összege a szerződésben, és bizonyítottuk, hogy nem is az lett rendelkezésre bocsátva. A Bíró nem volt pártatlan: a mi érveinket abszolút figyelmen kívül hagyta, azokat is, amelyeket bizonylattal támasztottunk alá. Tehát figyelmen kívül hagyta a szerződésben megjelölt forint kölcsönösszeget, azt, hogy erre kölcsönkamat és árfolyam különbözet egyidejű megfizetésére kötelezett a bank minket az ÁSZF-ben, és figyelmen kívül hagyta az általunk megjelölt törvényi szintű rendelkezéseket is, kizárólag a bank érveit és keresetlevelét fogadta el, miközben a bírósági eljárás idején is csalással érvényesítette a jogát a Bank: olyan kölcsönösszeget jelölt meg a keresetlevélben, amely nem szerepelt a szerződésben, s a valóságban nem volt átadott.
A Bíró ellenben az ítélethirdetéskor kijelentette, hogy az adós megkapta a devizát, holott erről nincs bizonyíték, mivel az Adós nem kapta meg a devizát.
Ennyit a magyar bíróságról, hogy miként veszi figyelembe a hatályos jogszabályokat, s miként biztosít pártatlanságot a feleknek.
TALÁLKOZUNK 2013. OKTÓBER 23-ÁN BUDAPESTEN!
MI EGYÜTT FOGJUK A JOGAINKAT ÉRVÉNYRE JUTTATNI,
EZ NEM BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS LESZ!
NEM LESZÜNK A RENDSZER BIRKÁI!
MI LESZÜNK A RENDSZER BÍRÁI!
Töviskesné Dsupin Judit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése