Súlyos figyelmeztetés érkezett: brutális elszegényedés jön?

Akár 25 millióan is a szegénység által veszélyeztetettek körébe tartozhatnak 2025-re Európában, ha folytatódnak a megszorításokra alapozott hiánycsökkentések – figyelmeztetett az Oxfam nemzetközi segélyszervezet, amely szerint ez a gazdaságpolitika megbukott, miután a robusztus növekedés helyett több európai országban nőtt az államadósság és a költségvetési deficit, emelkedett a munkanélküliség, és nőtt a társadalmi egyenlőtlenség. A napokban publikált tanulmányában az uniós pénzügyminiszterek a litván fővárosban, Vilniuszban tartott pénteki informális találkozója előtt a szervezet azt hangsúlyozza, tanulni kell az 1980-90-es évek latin-amerikai, dél-ázsiai és afrikai eseteiből: ezek alapján a szociális kiadások drasztikus visszavágásai valamint a mentőhitelekért cserébe kért piacliberalizáció után 10-25 évbe is telhet, míg a szegénység szintje a 2008 előtti szintekre tér vissza.
Ezek az intézkedések megbuktak: a gyógyszer, amelynek gyógyítania kellett volna a beteget, megölte a pácienst. Nem engedhető meg, hogy ez megismétlődjön, ezért az Oxfam arra szólítja fel Európa kormányait, hogy a megszorító intézkedésektől inkább forduljanak az inkluzív növekedés felé, amelynek az emberek, a közösségek és a környezet számára is jobb kimenetelt biztosítanának. A szervezet szerint egy radikálisan új tevet kell elfogadni. Ennek keretében progresszív adózást, a beruházások növelését javasolja, valamint azt, hogy az olyan fontos közszolgáltatások, mint az egészségügyet és az oktatást óvják meg a kiadáscsökkentő intézkedésektől.
A növekedés még várat magára
Az Oxfam tanulmánya is kritikával illeti a megszorításokon alapuló gazdaságpolitikát, ami elsősorban a költségvetési hiány csökkentésére összpontosít a piaci bizalom visszaállítása érdekében és a végén munkahelyteremtéshez, gazdasági növekedéshez és alacsonyabb adósságszinthez vezet. Az intézkedések majd három éves végrehajtása azonban az eredetileg meghatározott célok elérése ellen hat: az óriási, egyenetlenül megosztott humán költségek mellett több országban a hiány növekedéséhez és az adósságszintek emelkedéséhez vezettek. Vagyis az erős növekedés ígérete a legtöbb országban még várat magára.
A tanulmány megjegyzi, hogy az alacsony GDP-arányos államadósság és költségvetési hiányszintek nem feltétlen előjelei a növekedésnek. Az Oxfam szerint a megszorításokon át történő adósságcsökkentésre való elvakult összpontosítás figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy relatíve magas adósság mellett is lehetséges növekedés (erre példaként az Egyesült Királyságot említi, ahol 1949-66 között a GDP-arányos államadósság jóval 90 százalék felett állt), ugyanakkor elismeri, hogy van az a pont, ahonnan az adósság fenntarthatatlanná válik és más lehetőségeket is számba kell venni.
A megszorításoknak egyedül a leggazdagabb 10 százalék látja hasznát, akiknek a vagyona növekedett ez alatt az időszak alatt, míg a szegények még szegényebbek lettek – idézi Max Lawson, az Oxfam érdekképviseleti vezetőjét a Guardian. Görögország, Írország, Olaszország Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság, azaz azok az országok, ahol a legagresszívebb költségcsökkentést hajtották végre, hamarosan a világ legegyenlőtlenebb társadalmai közé lépnek a világon. Az Oxfam szerint a gazdagok és szegények közötti szakadék Dél-Szudánhoz vagy Paraguayhoz hasonló méretűvé szélesedhet.
4500 milliárd vs. 200 millió euró
A szervezet tanulmánya megjegyzi azt is, hogy miközben az Európai Bizottság a 2008-2011 között 4,5 ezer milliárd eurónyi (az EU GDP-jének 36,7 százaléka) pénzügyi segítséget szavazott meg az olyan nagybankoknak, amelyek között olyanok vannak, mint a brit Lloyds TSB vagy a német BayernLB – amelyből közvetve, állami segítségekkel egyebek mellett a Barclays, a Deutsche Bank és a Santander is részesedett -, miközben a 2008-10 közötti időszakban a gazdaságösztönzésre fordított intézkedések mindössze 200 milliárd eurót (az EU GDP-jének 1,5 százalékát) tettek ki. A kumulálódott államadósság nagy része pedig főként a bankmentéseknek volt a következménye – teszi hozzá a tanulmány.

Az EU gadaságösztönző terve vs. a pénzügyi szektornak nyújtott támogatások

StimulusA pénzügyi szektornak nyújtott segítség200 Mrd EUR4500 Mrd EUR

Forrás: Oxfam

Aggasztó munkanélküliség, csökkenő reálbérek Európában a munkanélküliség, a tartós munkanélküliség és az állástalan fiatalok aránya 2000 óta a legmagasabb szinten áll – Spanyolországban és Görögországban 2007 és 2013 között majdnem megháromszorozódott az állás nélküliek aránya. Írországban, Görögországban és Spanyolországban a tartós munkanélküliség 2008 és 2012 közöt megnégyszereződött, Európában pedig a tartós munkanélkülieknek több mint a felének már két éve nincs munkája, ami komoly aggályokat vet fel a fiatalok munkanélkülisége mellett, aminek aránya Portugáliában, Spanyolországban és Görögországban több mint duplájára emelkedett a 2008-as szinthez képest – sorolják a tanulmány készítői. (A pénteken közölt uniós foglalkoztatási adatok ugyanakkor arról tanúskodnak, hogy a foglalkoztatottság negyedéves összevetésben az eurózónában 0,1 százalékkal csökkent, míg az EU egészében stagnált, éves összevetésben pedig mind az eurózónában, mind az EU-ban csökkent, 1 illetve 0,4 százalékkal, 2013 második negyedévében.)
Az Oxfam szerint Spanyolországban a jelzáloghitelezésre vonatkozó szabályozások alapján a bankok mintegy 115 családtól veszik el az otthonát minden munkanapon. Eközben majdnem minden tizedik háztartás él már a szegénységben és a trend egyre rosszabb irányba halad – jegyzi meg a tanulmány. Ráadásul a gyerekszegénység is emelkedik, azok akik dolgoznak, gyakran nem kapnak elég fizetést ahhoz, hogy a családjukat eltartsák.
Az Egyesült Királyságban és Portugáliában a reálbérek 3,2 százalékkal estek 2010-2012 között. Az Egyesült Királyságban a bérek reálértéke jelenleg a 2003-as szinten van – állapítja meg a tanulmány. Olaszországban, Spanyolországban és Írországban szintén estek a reálbérek ebben az időszakban, Görögországban pedig több mint 10 százalékos zuhanást regisztráltak.
Ha ez folytatódik…
Az elmúlt évek adatai alapján 2025-re akár 25 millió szegény is lehet, ha a megszorításokra alapozott intézkedések folytatódnak, ami Hollandia és Ausztria népessége összesen. 2011-ben 121 millió ember volt kitéve a szegénység kockázatának az EU-ban, ami a teljes népesség 24,3 százalékát teszi ki. Ez azt is jelenti az Oxfam szerint, hogy ha az EU-ban a 2025-ig terjedő következő 12 évben három százalékos növekedés következne be, akkor az 14,9 millióval, míg egy 5 százalékos emelkedés 24,9 millióval növelné a szegénységi kockázatnak kitett emberek számát. A tanulmány szerint ráadásul ez a nőket érintheti a leginkább.
Bár a pénzpiacok most relatíve nyugodtak, de több uniós döntéshozó már egy újabb, körülbelül 10 milliárd eurós görög pénzügyi mentőcsomagról beszél. Ez immár a harmadik lenne. Az Euobserver ugyanakkor a belga központi banki kormányzóját, Luc Coene-t idézve azt írta, hogy nem egy, hanem két újabb mentőcsomagra lesz szükség ahhoz, hogy Görögországot kihúzzák a gazdasági válságból. A jegybankár erről a belga rádiónak a Le Premiere-nek beszélt erről. Közben, tegnap publikált friss munkaerő-piaci adatok szerint Görögországban újabb rekord szintre, a májusi 27,6-ről 27,9 százalékra emelkedett a munkanélküliség, ami több mint kétszerese az euróövezeti 12,1 százalékos rátának. A legaggasztóbb azonban a fiatalok helyzete, a 25 év alattiak körében 58,8 százalékos volt az állástalanok aránya. Egy Twitteren közzé tett korosztályi bontás szerint ezen túlmenően a 25-34 évesek körében 37,4, a 35-44 évesek körében 24, a 45-54 éves korosztályban 20,4, míg az 55-65 évesek körében 14,7 százalékos a munkanélküliség.
(napi.hu )
Bal-Rad komm : Ez a meglehetősen borús tanulmány azt támasztja alá, amit régóta mondogatunk: a kapitalizmus válsága feloldhatatlan. A Közép-Kelet-európai rendszerváltások által remélt zsákmány elfogyott, amitől pedig remélték a gazdasági gondok megoldódását! A lepusztitott-kirabolt országok-köztük sajnos hazánk is-nem hozták a “várt eredményt”! Csak a szegénység nőtt irtózatos méretűre!
A gazdaságba forgatott pénzek nagyságrendekkel kevesebbek, mint a bankok megsegitésére forditottak! Ráadásul a “bankmentő” csomagok a spekulánsok és a bankárok zsebeit duzzasztják-mig az értéket előállitó gazdasági ágazatok pénzhiánnyal küzdenek! Ezért a magas munkanélküliség, ezért a magas szegénység. Magyarország ebben a közegben, jelenlegi képességei alapján semmi jóra nem számithat.
A jelenlegi struktúra elpusztitása elemi érdeke az emberiség túlnyomó többségének!