Egy intézmény
elnevezése nagyon világosan mutatja azt, hogy milyen elveket képvisel.
Az elnevezés a márkajele. Ezért ismerkedjünk meg a Tom Lantosnak
nevezett budapesti születésű cionista zsidó életrajzával, hogy
minősíteni tudjuk a róla elnevezett intézetet.
Tom
Lantos a közelmúlt egyik politikai szélhámosa volt. 1947-ben hagyta el
az országot, majd Californiába került, ahol a zsidó többségű San Mateo
választókerület cionista vezetése felfigyelt a gátlástalan, de politikai
ambíciókkal rendelkező zsidóra. Megbízhatóságának az alapját a
határtalan gyűlölete jelentette, mely minden nem zsidó ellen irányult.
Támogatóinak köszönhetően szenátorrá választották, és ezzel a
szélhámossága is egy magasabb szintre emelkedett. Sorozatos
gazemberségek jellemezték munkáját, melyből kiemelkedik az úgynevezett
"Nayirah-ügy", mely egy betanított hamis tanúval (aki soha nem járt az
általa hazudott háborús bűncselekmény helyszínén) érzelmileg
kiprovokálta a kuwaiti háborút. A másik magyar vonatkozású botránya a
Magyar Gárda minden tagjának az USA-ból való kitiltásának javaslata,
mely páratlan idiotizmusra vallott. Nem soroljuk tovább emberiség- és
magyarellenes tetteit, mert ennyi is elég a jellemének bemutatására.
Befejezésül még annyit, hogy feleségével, két lányával és 17 unokájával
sikerült úgy megutáltatnia a zsidó vallást, hogy mind áttértek a
kereszténységre.
Erről
a "kiváló férfiúról" elnevezett magyarországi, de teljes mértékben
cionista intézet október elején nemzetközi konferenciát tart "Zsidó élet
és antiszemitizmus a mai Európában" címmel. Az államunk évi 50
millióval, és különböző alapítványok, magánszemélyek évi 100 millióval
támogatott intézete hol is tarthatná máshol a konferenciát, mint az
Országház felsőházi termében. Az egykori főurak termében. Érthető ez a
rongyrázás, mert a magyarországi Tom Lantos Intézet az európai
antiszemitizmus ellenes harc élére akar állni. Ilyen elnevezéssel. A
Jobbik szakgárdáját kitiltották az Országházból, tomlantosék előtt pedig
nyitva a díszterem. Napokig. Ez is egy üzenet a magyarságnak.
Úgy
néz ki, hogy nem akarják ügyefogyottá és okafogyottá tenni a
kisebbségek védelmét zászlójára tűző intézetüket, és ezért provokálni
kell a társadalmat valamivel. A nyilvános köztéri szereplés már nem
elég, mert csak közröhejt váltana ki a sok pojáca, viszont az
antiszemitizmust csak fel kellene valahogy izzítani, ezért "nemzetközi
konferenciát" rendeznek. Az ország házában. Attól nem kell tartanunk,
hogy sok mindent fogunk ebből látni, már csak a megjelentek külsejére
való tekintettel sem, de az garantálható, hogy még a vízcsapból is ez a
téma folyik majd. Erősen kihangsúlyozva a különböző gyűlöletcsoportok
tevékenységét.
A
gyűlöletcsoportok azok a szerveződések, akiket ők gyűlölnek, Tom Lantos
szellemisége szerint. Nyilvánvaló, hogy a gyűlölet megvan, a
szerveződés is, tehát semmi gond, azok a gyűlöletcsoportok, akiket ők
annak mondanak. Végül is azt gyűlölnek, akit akarnak. A gyűlöletük oka
nyilvánvaló és szerintük jogos is: akik nem szeretik őket, azok
megérdemlik a gyűlöletüket. Azok nem szeretik őket, akik nem adják át a
helyüket, akik nem ismerik el felsőbbrendűségüket, de legfőképp azok,
akik ellent mernek mondani.
Az
USA cionállam gyengülésével egyre többen nem adják át a helyüket, és
egyre többen mondanak ellent. Világviszonylatban. Hát ez már alapos ok
egy konferenciázásra. Különösen ha a végén megállapodnának abban, hogy
térden állva bocsánatot kérnek minden eddigi gazemberségükért, és erősen
megfogadnák, hogy a jövőben rendes tagjai akarnak lenni az emberi
közösségnek. Ha nem ez lesz a végeredmény, akkor konferenciázhatnak
reggeltől estig, éveken keresztül, az ellentmondás üteme és ereje nőni
fog. Aztán amikor túlnövi őket, le lehet húzni a rolót. Véglegesen.
Kassai Ferenc
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése