A
korrupció ott van a magyar felsőoktatásban is – az intézményekben, a
Hallgatói Önkormányzatban (HÖK), az ösztöndíjak és a kollégiumi
férőhelyek odaítélésében – ez derül ki a Transparency International (TI)
magyarországi tagozatának legújabb kutatásából, amely az oktatás
helyzetét vizsgálta. Magyarországon 500 diákot kérdeztek meg kérdőíves
vizsgálatban, és mélyinterjúkat készítettek oktatókkal és
államigazgatási szakemberekkel.
A
megkérdezett magyar diákok zöme szerint a korrupció része a
mindennapoknak, és leginkább a politika korrupt. Az oktatási
intézményeket közepesen tartják korruptnak.
A
diákok 32 százaléka a tanári kart egyáltalán nem vagy csak részben
tartja becsületesnek. A felvételi bizottságok becsületességét a
megkérdezettek 26 százaléka, a HÖK-ét 46 százalék, általában a
közoktatásét pedig 52 százalék vonja kétségbe – írja a TI.
A
megkérdezett diákok fele szerint mutyiznak a kollégiumi férőhelyek és a
szociális juttatások szétosztása során. A hallgatók szerint sokszor
pénzzel, ajándékkal és szívességgel kell a döntéshozók kedvében járni.
A
negyedévesek 75 százaléka szerint a HÖK kizárólag a saját tagjainak
érdekeit képviseli, pedig a feladata az lenne, hogy az összes
hallgatóért kiálljon – derül ki a TI felméréséből.
A
hallgatók többsége általában a szabályos utat preferálja, de ha egy jó
egyetemre való bekerülés, esetleg egy jobb jegy a tét, a többség igénybe
venné családtagja, ismerőse segítségét. Ha szülők, ismerősök nem
segítenek, segítenek ők magukon: a hallgatók közel negyede csal vagy
puskázik a vizsgákon.
Az
EU-s források rendelkezésre állása és felhasználása a felsőoktatási
intézmények működése szempontjából korrupciós kockázatot jelent, mivel a
pótlólagos források átláthatatlanabbá teszik a finanszírozást.
A
megkérdezett diákok jelentős része úgy érzi, hogy a korrupció jelen van
mind a világban, mind Magyarországon, de legfőképpen a politikai
életben. Az oktatási intézményekben tapasztalható korrupció mértékét
közepes erősségűre értékelik. A válaszadók 32 százaléka szerint a
felsőoktatási intézmények tanári karára egyáltalán nem vagy csak részben
jellemző a becsületes működés. Az egyetemek és a főiskolák felvételi
bizottságainak becsületességét a megkérdezettek 26, a Hallgatói
Önkormányzatokét 46, míg – úgy általában – a közoktatásét 52 százalék
vonja kétségbe.
Intő
jel a felsőoktatás működése szempontjából, hogy a magasabb évfolyamba
járó hallgatók sokkal rosszabbnak látják a helyzetet, mint az
elsőévesek. „A magyar felsőoktatásban tapasztalt korrupciós jelenségek
azért is aggasztóak, mert átlátható és hatékony oktatás nélkül nincs
versenyképes ország” – jelentette ki a kutatás bemutatóján Martin József
Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója.
A
hallgatók negyede szerint a HÖK-be csak korrupcióval, mutyival, haveri
segítséggel lehet bekerülni. A diákok fele szerint a HÖK-ösök pénzt,
ajándékot vagy szívességet kérnek a kollégiumi helyekért és a szociális
juttatásokért, ráadásul ezeket könnyebben adják oda az ismerőseiknek,
barátaiknak. Néhány, a felsőoktatásban érintett interjúalany szerint a
HÖK vezetőinek láthatóan több lesz a pénzük, amikor pozícióba kerülnek.
Sok
hallgató szerint a HÖK pénzügyei szabályozatlanok és átláthatatlanok,
sok helyen még mindig papíralapú ügyintézés van, ami melegágya a
mutyinak, például a szociális juttatások szabálytalan felhasználásának.
A
hallgatók közel negyede csal vagy puskázik a vizsgákon. De ha más, az
jó eséllyel nem derül ki. A hallgatóknak ugyanis 15 százaléka biztosan
nem, 39 százaléka pedig nem biztos, hogy jelentené, ha szabálytalan,
előre lezsírozott felvételi eljárást, vizsgát vagy ösztöndíj-ügyintézést
látna. A diákoknak csak az egyötödét érdeklik a korrupcióval
kapcsolatos hírek, és a túlnyomó többség nem ismeri a korrupcióellenes
jogszabályokat és programokat.
A
hallgatóknak csak a 29 százaléka jelentené, ha korrupciós esetet
tapasztalna, a többség azt gondolja, hogy a bejelentésnek úgysem lenne
semmilyen hatása, ezért inkább passzív marad. A hallgatók ezek szerint
ugyanolyan közömbösek, mint a lakosság egésze; a diákok körében készült
felmérés megerősíti a TI korábbi vizsgálatait. A 2013 júliusában
közzétett korrupciós barométer szerint a teljes lakosságnak csak a 30
százaléka jelentené a korrupciót, ami messze a legalacsonyabb arány az
Európai Unióban.
Korrupciós
kockázatot jelent, hogy a felsőoktatási intézmények az EU-s forrásokat
sokszor nem rendeltetésszerűen használják: nem az adott projektet, hanem
az intézmények működését finanszírozzák belőle. Ez csökkenti az
átláthatóságot és növeli a korrupciós kockázatokat. Az egyre
terebélyesedő adminisztráció hibalehetőségeket teremt, hiszen kétfelé,
az EU és az intézményfenntartók irányába is kell elszámolni. Továbbá
sokszor külső pályázatíró, szakértő intézmény bekapcsolását teszi
szükségessé, tehát az uniós projektek menedzselését nemegyszer
kiszervezik, ami nehezíti az ellenőrzést. És végül kísérti az
intézményt, illetve az együttműködő külső szakértőket, hogy a jövőbeni
pályázati kiírásokat befolyásolják.
A
Transparency International 2013-as Globális Korrupciós Jelentése 50
ország több mint 70 szakértőjének megállapításait tartalmazza. A
tanulmány szerint az elmúlt évben majdnem minden ötödik ember
folyamodott vesztegetéshez az oktatási szférában. A vizsgálat rávilágít
az oktatás területén alkalmazott korrupciós mintákra, mint például az
oktatásra szánt állami pénzek elsikkasztása, rejtett iskolai költségek,
vagy hamis oklevelek adás-vétele. A Jelentés megmutatja, hogy a
korrupció minden esetben árt az oktatás színvonalának, visszaveti a
társadalmi és gazdasági fejlődést, továbbá veszélyezteti az egyetemek
hitelességét, létjogosultságát, továbbá az oktatási rendszer
presztízsveszteségéhez vezet.
„Fontos
lenne megteremteni az oktatási alapok pénzügyi folyamatainak
átláthatóságát és erősíteni az adatokhoz való hozzáférést” – mondta a
jelentés budapesti bemutatóján Gareth Sweeney, a TI berlini központjának
vezető munkatársa, a Jelentés főszerkesztője. A TI javaslatai szerint a
tanárok számára fejlesztendő etikai kódex szintén hozzájárulhat az
átláthatóbb oktatáshoz. A teljes oktatási rendszernek elszámoltathatóan
kell működnie. Fontos a diákok korrupció ellen való nevelése is, mielőbb
meg kell tanítani őket arra, hogy mi a helyes cselekedet, miért kell
nemet mondani a korrupcióra. Az információhoz való hozzáférés és az
oktatási szektor transzparens felügyeleti rendszereinek is azt kell
elősegíteniük, hogy minden forint, amit a gyermekeink oktatására
szánunk, ott kössön ki, ahol arra szükség van; e forrásokból iskolák
épüljenek, magasabb legyen a tanárok fizetése és mindenki hozzájusson a
tankönyvekhez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése