2013. október 23., szerda
Ha nem tévesztjük szem elől ötvenhat eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnal tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről.
Egy nép önmaga ellen nem csinál forradalmat.
A nemzetnek szüksége van arra, hogy tudja, mi történt. Tehát ötvenhat megítélése a történészeké, nem pedig a jogászoké.
Ötvenhat nélkül nem ülhetnénk itt, a Parlamentben. Sőt, ötvenhat nélkül Gorbacsov sem lenne.
Ötvenhat tisztán forradalom volt. A fennálló diktatórikus rend ellen szerveződött egy népmozgalom.
Sajnos, mi ötvenhatosok is utólag szaporodunk, mint a partizánok.
Azokkal az emberekkel van baj, akik most igen erősen részt akarnak venni a 37 évvel ezelőtti forradalomban.
A forradalomban úgy vettem részt, mint sok-sok magyar. A lakásban kuksoltam.
Irtózóm attól, hogy ilyen vagy olyan jelzővel illessék, egyértelműen forradalomnak vagy ellenforradalomnak nevezzék. Sokszínű megmozdulás volt.
Magyarországnak Puskás Öcsi lábán túl nemzetközi értelemben csak 1956 ad rangot.
A Kádár-rendszer Achilles-pontja volt az ötvenhatos kérdés. Az utolsó pillanatig képtelenek voltak megérteni, hogyan lehetséges, hogy 1956-ban az egész országban az egész nép felkelt a párturalom ellen.
Csurkának ötvenhat csupán takaró.
Ötvenhat olyan számunkra, mint tánciskolában a “kályha”.
Ötvenhat ma annyiféle, ahányan megéltük, csak akkor volt egységes, amikor történt.
Ha ötvenhatban csak feleannyi hős lett volna Budapest utcáin, mint amennyi most emlékéremért jelentkezik, az oroszok még mindig nem vették volna be a várost.
Antallék egyfajta üdvtörténetbe ágyazták ötvenhatot, amelyben csak szentek és ördögök voltak, holott senki se csak szent vagy csak ördög.
Nyugvópontra kellene már helyezni ötvenhatot, a politikusoknak félreállni, és végre odaengedhetnék a történészeket.
Amikor kitört az ötvenhatos forradalom, máris elbukott, mert egyetlen nagyhatalom sem akarta, hogy győzzön.
(1956. október 23.) Reggel, amikor elindultunk, nem akartunk forradalmat. Reformokért, de határozott változásokért mentünk az utcára.
Ötvenhat októberében az ember csak aludni ment haza, s utána rögtön sietett vissza az utcára, nehogy kimaradjon valamiből.
Sokan vannak most is, akik október 23-ra emlékezve úgy tesznek, mintha a forradalom az akkori kommunista párt frakcióküzdelméből állt volna.
Az októberi forradalom hasonlatos a májusi esőhöz. Megmos és felüdít, de aztán jön a sirokkó.
1956 a pöttömök forradalma volt.
Ha igaz lenne, hogy az Orbán-kormány ötvenhatos alapokon áll, akkor Orbán Viktornak azonnal maga mellé kellett volna ültetnie engem.
A magyar kormány ötvenhatos alapon áll, amely az 1945 és 1956 közötti polgári ellenállásban gyökerezik.
Ötvenhat után a korszak legfőbb állami kitüntetése a kötél.
A szó legtisztább értelmében forradalom volt: az elnyomottak lázadása, amit külső hatalom volt képes csak kioltani.
Ötvenhat után akasztottak himbálóztak bennem.
Mintha hirtelen megszállta volna az egész országot a szentlélek.
Ma bárki nevezheti magát ötvenhatosnak, ha elég öreg hozzá.
Elmentünk tüntetni a menzanormákért, erre kitört a forradalom.
1956. október 23. egy meggyalázott, megalázott nép dühkitörése volt.
Köztársaságunk 1956-ban fogant, 1989-ben született, és most, 2004-ben, európai uniós csatlakozásunkkal válik nagykorúvá.
1956 legalább annyira baloldali, mint jobboldali.
A Fidesz önmeghatározásában ötvenhat fontos elem, morális sarokkő.
Egyre biztosabban érzem, hogy ötvenhat nem a vége, inkább a kezdete volt valaminek.
1956 ennek a nemzetnek a közös többszöröse.
Mára az MSZP kényes helyzetbe került, hiszen ötvenhattal nemigen tud mit kezdeni – a nemzeti problematikához hasonlóan.
1956. október 27-28-ára lebontották a szocializmus alapjait, a felszámolás
1956 fegyveres forradalom volt, 1989 alkotmányos, 2010 kétharmados.
Szégyen egy 1956-os alapokon álló nemzet számára, hogy az 1949-es alkotmány alapján próbálja rendezni az életét.
1990-ben nem fejeztük be 1956 forradalmát.
A magyar társadalom kádárista, s ha valamit megtanult 1956-ból, az az: a világ ellen egyedül nem megy.
Ötvenhat sokgyökerű és sokágú politikai örökség. El kell dönteni, hogy melyiket választjuk.
Magyarország nemzetté vált 1956-ban.
1956-ban zajlott, de 1989-ben győzött a forradalom.
’56-ot sem mindenki élte meg forradalomként. A lakosság egy jó részében a háborús emlékeket idézte fel.
Az utolsó két évben többen mentek el, mint ötvenhat után.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése