Ma, vasárnap van
Erdélyben a Székelyek Nagy Menete nevű demonstráció Kökös és Bereck nevű
települések, Gábor Áron születési helye és hősi halálának helyszíne
között. Az akcióval Székelyföld helyzetére, az itt többségben élő magyar
nemzetiségű közösség autonómiakövetelésére szeretnék felhívni a
figyelmet. Milyen területről is beszélünk, az autonómiát kik
és miért támogatják, illetve kik és miért ellenzik? – megválaszoljuk,
ahogy azt is, volt-e már erre példa a történelemben, és van-e rá példa a
mai Európában. - Index összeállítás
Mi az a Székelyek Nagy Menetelése?
A
Székely Nemzeti Tanács tüntetése Románia tervezett közigazgatási
átalakítása ellen, illetve Székelyföld területi autonómiája mellett. A
demonstráció során egy egybefüggő menetoszlopot alakítanak ki Bereck és
Kökös, az 1848-49- es forradalom és szabadságharc hőse, Gábor Áron
szülőfaluja és halálának helyszíne között, 54 kilométer hosszúságban. A
tüntetésre mintegy 150 ezer embert várnak Erdélyből és Magyarországról.
Milyen autonómiát szeretnének a székelyek?
Terület
autonómiát, Székelyföld nemzeti alapú eurórégióvá alakítását. A fő cél
Székelyföld Önkormányzatának megalapítása saját törvényhozó, végrehajtó
és igazságszolgáltató hatósággal. A Székely Nemzeti Tanács szerint ez
nem sértené Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását.
Hivatkoznak az Európa Tanács 1993/1201. számú ajánlására is, amely
előírja, hogy ha egy régióban a kisebbségek a lakosság számához
viszonyítva többségben vannak, autonóm vagy helyi hatóságokkal, vagy
saját történelmi és területi feltételeknek megfelelően, sajátos
státussal rendelkezzenek.
Mely romániai magyar pártok támogatják a vasárnapi demonstrációt?
Az
összes romániai magyar párt támogatja az eseményt, és részt is vesz
azon. Az RMDSZ például 50 busz indításával vesz részt a menetben. A
szervezők szerint nem lehet előre tudni, mely pártok hol kapcsolódnak
be, kivéve az Erdélyi Magyar Néppártot, amely előreláthatóan Maksára –
és környékére – koncentrál, ahol ők adták a polgármestert.
Mely magyarországi pártok támogatják?
Az MSZP-től a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A Demokratikus Koalíció szerint ezek a magyarországi megmozdulások nem segítik a székelyföldi autonómia ügyét, sokkal inkább hátráltatják azt: „A székelyföldi autonómia a romániai magyar közösségek és a többségi társadalom ügye, amelyet a romániai politikai erőknek és szervezeteknek közösen kell megoldaniuk”. A DK az autonómiát egyébként támogatja.
Az Együtt-PM Szövetség azt írta, támogatja Székelyföld kulturális autonómiatörekvéseit: „A tagjaink és aktivistáink maguk dönti el, a felvonuláson való részvétellel is kifejezik-e ezt az álláspontunkat”.
A Jobbik támogatja a menetet, október 26-án a párt vezetői és tagjai buszokkal indulnak a vasárnapi menetelésre. A párt két busszal körülbelül 100 emberrel vesz részt.
Az LMP is az ügy mellé áll, egy kisbusszal és néhány személyautóval mennek a helyszínre.
A Fidesz is támogatja demonstrációt, ezért minden tagját és támogatóját arra kérik, hogy vegyenek részt vasárnap a Székelyföld területi autonómiája melletti budapesti szimpátiatüntetésen. A párt külön delegációt nem küld a székelyek nagy menetelésére: "a székely autonómiát Romániában kell kivívni, így az erdélyi megmozdulást az ottani magyar szervezetek alakítják" - nyilatkozta Hidvégi Balázs országgyűlési képviselő.
A Demokratikus Koalíció szerint ezek a magyarországi megmozdulások nem segítik a székelyföldi autonómia ügyét, sokkal inkább hátráltatják azt: „A székelyföldi autonómia a romániai magyar közösségek és a többségi társadalom ügye, amelyet a romániai politikai erőknek és szervezeteknek közösen kell megoldaniuk”. A DK az autonómiát egyébként támogatja.
Az Együtt-PM Szövetség azt írta, támogatja Székelyföld kulturális autonómiatörekvéseit: „A tagjaink és aktivistáink maguk dönti el, a felvonuláson való részvétellel is kifejezik-e ezt az álláspontunkat”.
A Jobbik támogatja a menetet, október 26-án a párt vezetői és tagjai buszokkal indulnak a vasárnapi menetelésre. A párt két busszal körülbelül 100 emberrel vesz részt.
Az LMP is az ügy mellé áll, egy kisbusszal és néhány személyautóval mennek a helyszínre.
A Fidesz is támogatja demonstrációt, ezért minden tagját és támogatóját arra kérik, hogy vegyenek részt vasárnap a Székelyföld területi autonómiája melletti budapesti szimpátiatüntetésen. A párt külön delegációt nem küld a székelyek nagy menetelésére: "a székely autonómiát Romániában kell kivívni, így az erdélyi megmozdulást az ottani magyar szervezetek alakítják" - nyilatkozta Hidvégi Balázs országgyűlési képviselő.
Mi történt az elmúlt tíz évben az autonómiával kapcsolatban?
2004-ben
a Székely Nemzeti Tanács a romániai parlament elé terjesztette a
Székelyföld autonómiájának - egyik - tervezetét. A törvényjavaslatot a
képviselőház és a szenátus is elutasította. 2006. március 15-én
közfelkiáltással fogadta el mintegy húszezres tömeg a Székely Nagygyűlés
autonómia-kiáltványát a romániai Székelyudvarhelyen. Ugyanebben az
évben nem hivatalos népszavazást tartottak Székelyföld autonómiájáról:
254 településen 395 008 ember szavazhatott, az igenek aránya 99,31
százalék volt. Decemberben először tanácskoztak a román parlament
épületében az autonómiáról magyar és román politikusok, szakértők,
egyetemi tanárok, politológusok és újságírók.
2013. március 10-én világszerte tüntettek Székelyföld autonómiájáért. Az erdélyi (marosvásárhelyi) megmozdulással egy időben több magyarországi, nyugat-európai és észak-amerikai nagyvárosban is demonstrációkat tartottak. Májusban Törvénytervezetet nyújt be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a román törvényhozásban Székelyföld területi autonómiájáról. Az RMDSZ a küszöbönálló romániai alkotmánymódosítás kapcsán kérte: államalkotó tényezőkként ismerjék el a nemzeti kisebbségeket, biztosítsák a nemzeti, közösségi szimbólumok használatát. A szervezet javasolta, hogy a román nyelv mellett a nemzeti kisebbségek nyelvét is hivatalos nyelvként lehessen használni egyes régiókban.
2013. március 10-én világszerte tüntettek Székelyföld autonómiájáért. Az erdélyi (marosvásárhelyi) megmozdulással egy időben több magyarországi, nyugat-európai és észak-amerikai nagyvárosban is demonstrációkat tartottak. Májusban Törvénytervezetet nyújt be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a román törvényhozásban Székelyföld területi autonómiájáról. Az RMDSZ a küszöbönálló romániai alkotmánymódosítás kapcsán kérte: államalkotó tényezőkként ismerjék el a nemzeti kisebbségeket, biztosítsák a nemzeti, közösségi szimbólumok használatát. A szervezet javasolta, hogy a román nyelv mellett a nemzeti kisebbségek nyelvét is hivatalos nyelvként lehessen használni egyes régiókban.
Mit mond Orbán?
Orbán Viktor 2010-ben azt mondta:
„Az
autonómia ügye egy nagyon nehéz európai ügy. Vannak ellenlábasai.
Nemcsak a többségi nemzetek részéről Európa keleti fertájáról, hanem a
nyugati részről is. Az autonómiáért harcolni kell. Minden nap”.
Idén
július 23. és 28. között a székelyföldi Tusnádfürdőn rendezték meg a
24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, amelyen több
magyarországi és erdélyi politikus bírálta azt a bukaresti közigazgatási
átszervezési tervet, amely a Székelyföldet román többségű régióba
olvasztaná be. A román sajtóban nagy visszhangot kapott Tőkés László
azon javaslata, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi státust az
erdélyiek felett úgy, mint Ausztria Dél-Tirol felett.
Hogyan reagáltak erre a románok?
„Az
a tény, hogy ilyen múltba forduló politikai nézetek a magyar kormány
első számú képviselőinek a jelenlétében hangzottak el, megingathatja a
román állampolgárok bizalmát a magyar-román stratégiai partnerség
szilárdságában és aláássa a kétoldalú együttműködést”
–
olvasható a román külügyi közleményben. A román kormány szerint Tőkés
László nem érti a mai európai konstrukciót, és nem képes meghaladni a
szűk etnikai szempontokat, ha „népirtásnak" nevezi a kormány
közigazgatási átszervezési tervét. Traian Basescu, román államfő
korábban azt nyilatkozta, hogy elvileg létezhet magyar többségű régió,
de Kovászna és Hargita nem tudja eltartani magát: „Hallottam, a
marosvásárhelyi tüntetésen azt követelték, hogy maradjon helyben az adó.
Ha abból kéne megélniük, amit abban a két megyében termelnek, a
legszegényebbek lennének európai szinten".
Miért vörös posztó az autonómia a románoknak?
A
kilencvenes évek elején két szomszédos állam, a Szovjetunió és
Jugoszlávia szétesése is táplálta a román politikai elit területi
autonómiával szemben támasztott félelmeit. Akkor azt gondolták, hogy
Székelyföld területi autonómiája egy későbbi kiválás felé tett első
lépés lehet. Sérelem még, az 1953-tól '68-ig tartó székely autonómia,
amit Sztálin erőszakolt rá Romániára, és ilyet még egyszer nem akarnak
átélni.
De
ugyanilyen elutasítást vált ki az is, hogy egy olyan országgal szemben
szerezte meg mostani területi egységét Románia, ami az 1900-as években
teljesen figyelmen kívül hagyta a román autonómia-törekvéseket. Sokan
azt is problémásnak tartják, hogy a rendszerváltás óta kidolgozott
autonómia tervezetek egymásnak ellentmondó tervezetek, amelyek
kidolgozásánál nem vontak be elismert román szakembereket, illetve
megismertetésük a közvéleménnyel gyakorlatilag nem iskerült.
Mitől tartanak a románok?
A
román többség szerint a területi autonómia megbontaná Románia jelenlegi
közigazgatási egységét, ráadásul ha egy kisebbséget különleges jogokkal
ruháznak fel, akkor az a többi kisebbséggnek is példa lehet. De Koszovó
páldája is ijesztő lehet Romániának: egyre több állam ismeri el az
autoonóm területet önálló államként.
Emellett
valószínűleg egy román politikus sem jönne ki jól a román
választópolgárok előtt abból, ha a székely autonómiát támogatná. Illetve
egy autonóm térségben sokkal szorosabb kapcsolatot tudnának kialakítani
a romániai magyarok az anyaországgal, amivel Románia úgy érezhetné,
Magyarország ezzel komolyan bele tudna szólni a román belügybe.
Mitől tartanak a magyarok?
A
román fejlesztési régiók közigazgatási szervekké való átalakítása azért
számít kulcskérdésnek, mert a romániai magyarok félnek attól, hogy ez
gyengíti majd a megyei autonómiat, illetve attól, hogy ez alkalmat ad a
Hargita, Kovászna és Maros megyékben még létező magyar etnikai többség
nagyobb egységekben való feloldására.
Mekkora a Székely autonómia támogatottsága a romániai magyarok között?
Az elmúlt 20 évben több ilyen felmérés is született: általában elmondható, hogy 85 százalék fölötti az autonómia támogatottsága.
Mekkora az autonómia támogatottsága a románok között?
Tíz és tizenöt százalék között mozgott az elmúlt években. Ennél magasabb sohasem volt.
Megvannak-e jelenleg Romániában az autonómia jogi keretei?
Jelenleg
a törvényi keretek nem teszik lehetővé az autonómiát. A kulturális
autonómia kapcsán az RMDSZ beadott egy törvénytervezetet, ami a román
parlament előtt van. Vannak, akik szerint ezzel több gond is van. Az
egyik, hogy ezt a romániai magyarok többsége nem érezni valódi
kulturális autonómiának, a másik, hogy ez leginkább az RMDSZ vezető
szerepét erősítené. Ráadásul a román fél részéről semmilyen nyitottság
nem mutatkozik az elfogadására. A területi autonómia pedig
elképzelhetetlen alkotmánymódosítás nélkül.
Van
olyan vélemény, hogy a régiókat lehetne esetleg úgy alakítani, hogy az a
lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegye az etnikai határokat, de a
román állam ezt is elutasítja. Ahogy azt is, hogy az alkotmányban
szerepeljen a speciális státuszú régió fogalma.
Volt-e valaha székely autonómia?
Igen.
Már a XIII. századból vannak írásos utalások a székelyek sajátos
területi önrendelkezésére. A székek területi önkormányzatként működtek, a
székelyeknek emellett önálló jogrendszere volt, melyeket elsősorban a
székely nemzetgyűléseken elfogadott törvények, rendeletek alapoztak meg.
A székelyek az uralkodónak nyújtott katonáskodásért cserébe előjogokat
(például adómentesség) élveztek. A székely önrendelkezést már az Erdélyi
Fejedelemség, majd a Habsburgok is különböző eszközökkel igyekeztek
megnyirbálni. A székelyek önrendelkezési joga az 1867-es kiegyezés utáni
közigazgatási átszervezéssel szűnt meg.
Hosszú
idő után érdekes módon Sztálinnak köszönhettek egyfajta névleges
autonómiát a székelyek. 1952-ben addig nem hagyta jóvá az új román
alkotmányt, amíg abban nem szerepelt a Magyar Autonóm Tartomány
létrehozása. A Marosvásárhely központtal egészen 1960-ig működő
területen 780 ezren laktak, a lakosság háromnegyede magyar volt, és a
legfontosabb tisztségeket is ők töltötték be. Később 1960-ban
megváltoztatták a tartomány területét, amivel a magyar lakosság arányát
77 százalékról 62 százalékra csökkentették. Ekkor jött létre a
Maros-Magyar Autonóm Tartomány, amit az 1968-as közigazgatási
átszervezéskor Ceasuscu kezdeményezésére végleg felszámoltak. Helyét a
nem etnikai alapon szervezett három megye Hargita, Maros és Kovászna
vette át.
Milyen nemzetközi példák vannak az autonómiára Európában?
Európában
számos jól működő területi autonómiára találunk példát, és az
önrendelkezéshez jutott régiók legtöbbször érzékelhető gazdasági
fellendülésnek indultak. Beszélhetünk kulturális és területi
autonómiáról. Magyarország például teljes kulturális autonómiát biztosít
az itt élő kisebbségeknek szabad nyelvhasználattal, anyanyelvi
iskolákkal, önálló kulturális élettel.
Európában számos jól működő területi autonómiára találunk példát:
Olaszország
északi részén a német többségű Dél-Tirol teljes területi autonómiát
élvez: az adók 90 százalékát visszakapja, hivatalos kétnyelvűség van és
az olasz és ladin kisebbséget semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem
érheti.
Spanyolország 17 autonóm közösségre tagolódik, amelyek közül a legmagasabb szintre Galícia és Andalúzia mellett Katalónia és Baszkföld jutott. Az alkotmány elismeri a régiók önkormányzáshoz való jogát, nyelvhasználatát, zászlaját, sőt saját igazságügyi szerveit is.
Korzika Franciaország 26 régiója közül az egyik, de a többiekhez képest szélesebb köru területi és közigazgatási autonómiát élvez, önálló döntéseket hozhat az oktatásügy, a regionális fejlesztés, a környezetvédelem és a kultúr-politika területén, de törvényeket nem alkothat.
Sajátos autonómiát élveznek Finnországon belül a svéd többségű Aland-szigetek, amelyeknek saját kormányzója van, és az anyanyelvhasználat és a tartományi választójog mellett az alandi ingatlantulajdont is védelem illeti.
Spanyolország 17 autonóm közösségre tagolódik, amelyek közül a legmagasabb szintre Galícia és Andalúzia mellett Katalónia és Baszkföld jutott. Az alkotmány elismeri a régiók önkormányzáshoz való jogát, nyelvhasználatát, zászlaját, sőt saját igazságügyi szerveit is.
Korzika Franciaország 26 régiója közül az egyik, de a többiekhez képest szélesebb köru területi és közigazgatási autonómiát élvez, önálló döntéseket hozhat az oktatásügy, a regionális fejlesztés, a környezetvédelem és a kultúr-politika területén, de törvényeket nem alkothat.
Sajátos autonómiát élveznek Finnországon belül a svéd többségű Aland-szigetek, amelyeknek saját kormányzója van, és az anyanyelvhasználat és a tartományi választójog mellett az alandi ingatlantulajdont is védelem illeti.
Igaz-e hogy a székelyföldi magyarság a legnagyobb egy tömbben élő kisebbség Európában, akiknek nincs autonómiájuk?
Igaz.
Európában egyébként a legnagyobb arányban az albánok laknak
anyaországuk határain kívül, a legnagyobb számban pedig az oroszok.
Mit nevezünk egyáltalán Székelyföldnek és ott milyen arányban élnek magyarok?
Székelyföld
Kovászna és Hargita megye, Maros megye egy része (Marosszék), Fehér és
Kolozs kisebb területeiből (Aranyosszék), valamint néhány településből
áll Neam? és Bákó megyékben. Területe 10 000 négyzetkilométer. Az itt
élő 808 739 lakosból 609 739 magyar nemzetiségű, azaz a lakosság 75
százaléka.
Autonómia törekvések milyen áldozatokkal jártak más országokban, Európában?
Autonómia törekvések milyen áldozatokkal jártak más országokban, Európában?
Az
ETA baszk terrorszervezet a hatvanas évek elejétől Baszkföld
Spanyolországtól való teljes elszakadását követelte. Főként rendőrök és
állami hivatalnokok ellen követtek el gyilkosságokat,
bombamerényeleteket, embereket raboltak el vagy vonatokat siklattak ki. A
legvéresebb évben, 1980-ban 118 halálos áldozatot írtak az ETA
számlájára.
Székely autonómia a neten
2009-ben Székely Nemzeti Tanács lefoglalta a .sic legmagasabb szintű doménnevet, amit a doménnevek kiosztását és felügyeletét ellátó nemzetközi szervezet, az ICANN általában országoknak ad meg. A sic a siculitas rövidítése, amelynek fordítása székelység. A SZNT honlapján az szerepel, hogy „az ICANN kilenc másik régió doménium- (legmagasabb szintű tartomány) nevével egy időben hagyta jóvá a Székelyföldét, a hírekben így kerülhet egymás mellé Székelyföld, Quebec, Skócia, Baszkföld, Bretagne, Cornwall, Anglia, Galícia, Wales és Leon”. A .sic a használható legfelsőbb szintű doménnneveket felsoroló legfrissebb adatbázisban azonban nem szerepel.
2009-ben Székely Nemzeti Tanács lefoglalta a .sic legmagasabb szintű doménnevet, amit a doménnevek kiosztását és felügyeletét ellátó nemzetközi szervezet, az ICANN általában országoknak ad meg. A sic a siculitas rövidítése, amelynek fordítása székelység. A SZNT honlapján az szerepel, hogy „az ICANN kilenc másik régió doménium- (legmagasabb szintű tartomány) nevével egy időben hagyta jóvá a Székelyföldét, a hírekben így kerülhet egymás mellé Székelyföld, Quebec, Skócia, Baszkföld, Bretagne, Cornwall, Anglia, Galícia, Wales és Leon”. A .sic a használható legfelsőbb szintű doménnneveket felsoroló legfrissebb adatbázisban azonban nem szerepel.
(index)
Antonescu: Elfogadhatatlan egy enklávé létrehozása Románia területén! De miért is?
Elfogadhatatlan
egy székelyföldi enklávé létrehozása Románia területén – jelentette ki
Crin Antonescu, a román liberális párt elnöke a Székelyek nagy
menetelése elnevezésű megmozdulás kapcsán. Bogdan Diaconu román
szociáldemokrata párti képviselő vasárnap felszólította a romániai
parlamenti pártokat, hogy törvényben tiltsák be a Székelyek nagy
meneteléséhez hasonló megmozdulásokat.
A
román kormánykoalíció részét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL)
elnökét, Crin Antonsecut az Agerpres hírügynökség idézte vasárnap. A
kelet-romániai Focsani városban tartózkodó politikus újságírói kérdésre
válaszolva kijelentette: a tüntetést bölcsen, de határozottan kell
kezelniük a hatóságoknak. “Elfogadhatatlan, és remélem, mindenki számára
elfogadhatatlan egy enklávé létrehozása, akárcsak színlelése is Románia
területén” – mondta Antonescu, aki a román szenátus elnöke is.
Hangsúlyozta, hogy Románia “egységes állam”, és a román hatóságok
elsődleges kötelessége megvédeni ezt az egységet, valamint az
államiságot, függetlenül attól, hogy éppen ki kormányoz, vagy ki az
államfő – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy Románia “egységes állam”, és a román hatóságok elsődleges kötelessége megvédeni ezt az egységet, valamint az államiságot, függetlenül attól, hogy éppen ki kormányoz, vagy ki az államfő – tette hozzá.
A
liberális politikus emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hetekben állást
foglalt a rendőrség központosított irányításának megszüntetése ellen. A
kormány decentralizációs tervei között ugyanis felmerült, hogy a
rendőrség is kerüljön át önkormányzati hatáskörbe. “Lehet, most egyesek
világosabban megértik, miért ellenezte a liberális párt a rendőrség
decentralizációját” – mondta Antonescu. A PNL elnöke a héten egy
televíziós műsorban is kijelentette, hogy a rendőrség decentralizációja
az állam egységét veszélyeztetné.
Bogdan
Diaconu román szociáldemokrata párti képviselő vasárnap felszólította a
romániai parlamenti pártokat, hogy törvényben tiltsák be a Székelyek
nagy meneteléséhez hasonló megmozdulásokat. A kormánypárti képviselő
államellenesnek tartja az ilyen demonstrációkat – hangzott el vasárnap a
Székelyek menetéről élőben tudósító Duna televízió adásában. A Duna
központi stúdiójából nagyjából a menet indulása után egy órával azt
jelentették be, hogy a menet résztvevőinek létszáma már százezer felett
van.
Borbély
László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai
alelnöke a tévének Rétyen nyilatkozva úgy reagált: úgy látszik, ez a
képviselő azért jött a parlamentbe, hogy mindennap feljelentse a
magyarságot, az RMDSZ-t. “Ne rontsuk el a jó hangulatot” – mondta a
magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Diaconu közleményét
kommentálva. Az RMDSZ alelnöke azt mondta, hogy számára két üzenete van a
megmozdulásnak. Az egyik az, hogy minden magyar szíve együtt dobban, a
másik pedig, hogy nincs lehetetlen.
Kiemelte:
Brüsszelnek muszáj meghallania üzenetüket, mert – mint mondta – ott az
állampolgári kezdeményezés nem csak a magyarokról szól. Száz nemzeti
kisebbség él Európában, amely százmillió európai uniós állampolgárt
jelent – fejtette ki az RMDSZ alelnöke, hozzátéve: azt tervezik, hogy
jövő tavasszal szerte Európában, de több mint 7 országban biztosan
aláírásgyűjtési akciót indítanak. Céljuk, hogy az Európai Unió
alapokmányaiban is megjelenjen az őshonos kisebbség joga az anyanyelv
használatára.
A
Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére két háromszéki falu, a
Bereck és Kökös közötti 55 kilométeres útszakaszon százezres összefüggő
menetoszloppal tiltakoznak vasárnap Románia tervezett közigazgatási
átalakítása ellen, és egyúttal Székelyföld területi autonómiáját is
követeli. Az SZNT, akárcsak a többi romániai magyar politikai szervezet,
nem ért egyet azzal, hogy a bukaresti kormány egy román többségű
közigazgatási régióba akarja besorolni a magyarok által többségben
lakott székelyföldi megyéket.
A székelyföldi autonómiáért a világ több mint húsz városában, köztük Budapesten tartanak szimpátiatüntetést.
(MTI)
(MTI)
Bal-Rad komm
: 1918. december 1-jén tartották a magyarországi románok gyulafehérvári
nemzetgyűlésüket, ahol a megjelent 1228 küldött kinyilvánította azon
szándékát, hogy Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros – összesen
26 történelmi vármegye – csatlakozzon a Román Királysághoz. Bár a
románok döntése később „hivatalosan” megfelelt a wilsoni elveknek, a
valóságban az elszakadás egyoldalú határozat eredménye volt, mely az
erdélyi magyarságot teljesen megfosztotta az önrendelkezés jogát.
-Nos, hát hasonló alapon ez ma is működhet. A romániai magyarok egy nemzetgyűlésen deklarálhatják szándékukat!
Az, hogy Erdély mint autonóm terület legyen, vagy Magyarországhoz csatlakozzon. (Cigányaik nélkül!)
Az, hogy Erdély mint autonóm terület legyen, vagy Magyarországhoz csatlakozzon. (Cigányaik nélkül!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése