Hiába nő hat számjegyűre a minimálbér, az adóváltozások és a sokat dicsért egykulcsos adó miatt a legkisebb keresetűek még mindig csupán 6 ezer forinttal visznek haza többet, mint 2010-ben. Mert az közterheik 18-ról 34,5 százalékra nőttek. Az állam viszont háromszor annyit keres a bérükön, mint ők maguk.

Ha
a bruttó béremelkedést nézzük, Magyarország előkelő helyen áll az
Európai Unióban. Ha viszont azt nézzük, hogy mennyit visznek valójában
haza a kiskeresetűek, nem nagyon lehet vitatkozni azon, hogy jobban
jártak-e az alacsony jövedelműek az egykulcsos adórendszerrel. A Policy
Agenda elemezése most arra mutat rá, hogy hiába emelkedett a bruttó
magyar minimálbér 38 százalékkal három év alatt, a hazavihető nettó csak
10 százalékkal nőtt.
Az
átlagbér és a minimálbér közötti különbséget 2011-ig az adójóváírás
segített kiegyenlíteni. Az egykulcsos adóval, és a vele járó
egyszerűsítéssel azonban ez a jogcím eltűnt az adórendszerből. Ezért
lehet, hogy 2010-ben 73 ezer 500 forint bruttóból 60 ezer 236 forintot
lehetett hazavinni, míg a jövő évi 101 ezer forintos minimálbérből is
csupán 66 ezer 482 forint jut el a munkavállaló zsebéig.
A
Policy Agenda számításai szerint, ha csak 150 ezer minimálbérért
dolgozó magyarral számolunk az is azt jelent, hogy a költségvetés 33
milliárd forinttal több adót szedhet be rajtuk, mint 2010-ben, míg a
nettó jövedelmük alig 11 milliárd forinttal lesz több, mint három éve.
Vagyis a minimálbér emelésnek, az egykulcsos adóval kombinálva a
költségvetés lesz a legnagyobb nyertese.
Az
elemzés azt is jelzi, hogy Dánia után Magyarországon a legmagasabb a
minimálbér teljes adóterhelése: 34,5 százalékot vonnak el a bruttó
bérből, és igaz, hogy a gyermekek után nálunk jár adókedvezményt, de ha a
környező országokat nézzük, ott ez az adó- és járulékteher 14,5
százalék és 29 százalék között mozog csak. 2010-ben a magyar minimálbér
után még csak 18 százaléknyi közterhet kellett megfizetni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése