Egy héttel
ezelőtt adott ki a Világbank egy hosszabb tanulmányt a régiós
nyugdíjrendszerekről, a több száz oldalas tanulmány bemutatja, hogy
milyen főbb kihívások előtt állnak az országok. A tanulmány egyik fő
következtetése az, hogy az esetek többségében nem sikerült hosszabb
távon is fenntartható állami nyugdíjpillért kialakítani, vagyis további
intézkedésekre van szükség. Emelni kell a nyugdíjkorhatárt, vissza kell
vágni a nyugdíjellátásokat.
A Világbank rendszeresen monitorozza a nyugdíjrendszereket, a közelmúltban kiadott tanulmányuk Magyarország számára is nagyon fontos tanulságul szolgálhat, hiszen kiváló helyzetjelentést ad a nyugdíjrendszerekre leselkedő kihívásokról és a potenciális megoldási lehetőségekről – írja a Portfolio.hu az intézmény egyik tanulmányára hivatkozva. Világbank elemzői szerint Európában a nyugdíjrendszerek további kiigazításra szorulnak. Az elsők között a kormányoknak el kell dönteniük, hogy mi a fő célja a nyugdíjrendszernek, ezen a téren érdemes lenne a Világbank szerint elmozdulni az alapnyugdíj irányába, amelyet általános adóbevételekből fedeznének. Ebben az esetben a cél az, hogy az öregkori szegénység elkerülhető legyen. Az alapnyugdíj mértéke nem lenne túlságosan magas, valahol az egy főre eső GDP 20 százaléka körül lehetne alapnyugdíjat adni. Ehhez viszont társulna egy nyugdíjjárulékokból finanszírozott állami nyugdíjrész is, amely lehetővé tenné, hogy a munkabérhez jobban igazodó járandóságot kaphassanak a nagyobb keresetűek. Ugyanakkor ebben az esetben sem lehetne elnapolni az ellátások mértékének csökkentését, az alapnyugdíj és az a feletti munkanyugdíj együttes értékét csökkenteni kellene a jelenlegi szintekhez képest, ráadásul mindezt magasabb nyugdíjkorhatár mellett lenne szükséges végigvinni. Az emberekben azt kell tudatosítani, hogy legalább 65 éves korukig dolgozniuk kell, és olyan ösztönzőrendszert kell bevezetni, amely érdekeltté teszi őket a meghosszabbított munkavállalásban. A korhatáremelés az egyik leghatékonyabb módja a rendszer fenntarthatóságának megteremtésében, viszont ezt sem lehet határtalanul alkalmazni. Pedig ha 2050-ig a nyugdíjkorhatárt úgy emelnék, hogy a várható élettartam a nyugdíjban 15 év legyen, akkor a mai nyugdíjszínvonalat hasonló GDP-arányos kiadási szint mellett lehetne biztosítani – áll a Világbank tanulmányában. Mindezek következtében a lakosságnak arra kell felkészülnie, hogy a következő évtizedekben magasabb lesz a nyugdíjkorhatár és az állami kezdőnyugdíj is csökkenni fog, akár nagyobb mértékben. Amennyiben az általunk elvárt életszínvonalat a nyugdíjban is fent akarjuk tartani, akkor szükség lesz a nyugdíjcélú megtakarítások felhalmozására. Ez még sok országban, köztük Magyarországon sem elterjedt, viszont a jövő egyértelműen az öngondoskodásé – írja a tanulmány.
HVG
A Világbank rendszeresen monitorozza a nyugdíjrendszereket, a közelmúltban kiadott tanulmányuk Magyarország számára is nagyon fontos tanulságul szolgálhat, hiszen kiváló helyzetjelentést ad a nyugdíjrendszerekre leselkedő kihívásokról és a potenciális megoldási lehetőségekről – írja a Portfolio.hu az intézmény egyik tanulmányára hivatkozva. Világbank elemzői szerint Európában a nyugdíjrendszerek további kiigazításra szorulnak. Az elsők között a kormányoknak el kell dönteniük, hogy mi a fő célja a nyugdíjrendszernek, ezen a téren érdemes lenne a Világbank szerint elmozdulni az alapnyugdíj irányába, amelyet általános adóbevételekből fedeznének. Ebben az esetben a cél az, hogy az öregkori szegénység elkerülhető legyen. Az alapnyugdíj mértéke nem lenne túlságosan magas, valahol az egy főre eső GDP 20 százaléka körül lehetne alapnyugdíjat adni. Ehhez viszont társulna egy nyugdíjjárulékokból finanszírozott állami nyugdíjrész is, amely lehetővé tenné, hogy a munkabérhez jobban igazodó járandóságot kaphassanak a nagyobb keresetűek. Ugyanakkor ebben az esetben sem lehetne elnapolni az ellátások mértékének csökkentését, az alapnyugdíj és az a feletti munkanyugdíj együttes értékét csökkenteni kellene a jelenlegi szintekhez képest, ráadásul mindezt magasabb nyugdíjkorhatár mellett lenne szükséges végigvinni. Az emberekben azt kell tudatosítani, hogy legalább 65 éves korukig dolgozniuk kell, és olyan ösztönzőrendszert kell bevezetni, amely érdekeltté teszi őket a meghosszabbított munkavállalásban. A korhatáremelés az egyik leghatékonyabb módja a rendszer fenntarthatóságának megteremtésében, viszont ezt sem lehet határtalanul alkalmazni. Pedig ha 2050-ig a nyugdíjkorhatárt úgy emelnék, hogy a várható élettartam a nyugdíjban 15 év legyen, akkor a mai nyugdíjszínvonalat hasonló GDP-arányos kiadási szint mellett lehetne biztosítani – áll a Világbank tanulmányában. Mindezek következtében a lakosságnak arra kell felkészülnie, hogy a következő évtizedekben magasabb lesz a nyugdíjkorhatár és az állami kezdőnyugdíj is csökkenni fog, akár nagyobb mértékben. Amennyiben az általunk elvárt életszínvonalat a nyugdíjban is fent akarjuk tartani, akkor szükség lesz a nyugdíjcélú megtakarítások felhalmozására. Ez még sok országban, köztük Magyarországon sem elterjedt, viszont a jövő egyértelműen az öngondoskodásé – írja a tanulmány.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése