Moszkva nem esik kétségbe a szankciók miatt

Először Szergej Lavrov nyilatkozott a nyugati szankciókkal kapcsolatban. Pillanat alatt elintézte a dolgot annyival, hogy "ha nem kellünk a G7-nek, akkor ők sem kellenek nekünk". Rogozin már egy kicsit tovább ment, és kijelentette, hogy a G7 intézkedés, miszerint ki akarják zárni Oroszországot, csak az orosz iparnak fog kedvezni. Az, hogy egy ekkora piacról kivonuljon a nyugati tőke (mivel ez hatalmas haszon neki) ki van zárva, majd maradnak kínai vagy brazil vegyes cégeken keresztül. Az angolok már így is megkerülik a hivatalos EU szankciókat. Merkel pedig egyenesen kijelentette, Németország és az EU nincs felkészülve rá, hogy piaci háborúba keveredjen Oroszországgal. Az elnöki szóvivő, Dimitrij Peskov pedig úgy nyilatkozott, a nyugatnak önmérsékletet kell tanúsítani és higgadtan viselkedni, mert a gazdasági kapcsolatok nem csak Moszkva érdekei, hanem a nyugati feleké is. Ezek kölcsönösen hasznos gazdasági kapcsolatok, melyek mindkettőjüknek érdeke.

Az orosz  fejlesztési központ másnéven az "orosz Szilícium-völgy" központi épülete

Merkel pár szóval ecsetelte, hogy az EU legnagyobb gazdasági partnere Oroszország. Csak a német ipar 78 milliárd eurónyi árut ad el évente Oroszországban. Ezen kívül 20 milliárd eurónyi befektetésük van. A német autóipar, amely így is gyengélkedik, hatalmas károkat szenvedne el, ha leállnának a kereskedelmi kapcsolatok, vagy esetleg Moszkva külön vámokkal sújtaná őket. Csak Németországban közvetlenül azonnal megszűnne 300 000 munkahely, de a beszállítókkal, fuvarosokkal, kistermelőkkel, mindennel együtt nagyjából egymillió munkahely. Csak Németországban. Az orosz szankciók pedig sújtanák nem csak őket, hanem az egész EU-t. Moszkva azonban nem aggódik, gazdasági növekedési mutatói nem számítanak, mert nem kell elszámolia senki felé sem. A BRICS államok maximális támogatásukról biztosították Moszkvát. Valamennyi BRICS államfő nyilatkozott, hogy az Ausztráliába tervezett G20 konferenciára, melyről szintén az ausztrál kormányfő kitiltaná Oroszországot, nem Ausztrália találmánya, és az ottani államfőnek nincs beleszólása, ki megy és ki nem. De ha Moszkvát kitiltják, valószínűleg ők is távol maradnak. Így a G20 konferenciára egy olyan ország sem menne el, aki vásárol, csak olyanok, akik eladni akarnak. Ezzel mind a G8, a G7, a G20 konferenciázásoknak vége, és élesen különválik a két gazdasági világrend.

http://www.hidfo.net/2014/03/27/moszkva-nem-esik-ketsegbe-szankciok-miatt

Soros György piaci háborút hirdetett Oroszország ellen

Soros György cionbilderbergeszsidó befektető felszólította az Egyesült Államokat, hogy "büntesse meg" Oroszországot az olajárak manipulálásával. Szerinte az USA a stratégiai olajtartalékok kiárusításával leszoríthatná az olaj világpiaci árát, és így komoly csapást mérhetne egyenesen az orosz költségvetésre.

Érdekes élőlény ez a Soros, senki nem ért egyet abban, hogy valójában hova is tartozik. A zsidók szerint magyar, a magyarok szerint zsidó, az oroszok szerint amerikai. Igazi világpolgár, aki sehová nem tartozik, nincsen hazája, ezért fűti a bosszúvágy és a még talpon lévő nemzetek elleni gazdasági támadásokra ösztönöz más országokat. Most épp Oroszország ellen fordult, - talán mert lélekben (azon felül, hogy zsidó) mégiscsak inkább amerikai, mint magyar.

Soros szerint "meg kell büntetni" Oroszországot, de erre az USA által hozott szankciók nem alkalmasak, mert az egyes személyek megcélzásával valójában erősítik az orosz gazdaságot. Ehelyett az olajárak manipulálására hívta fel a figyelmet, - szerinte, ha az USA kiárusítja a stratégiai olajkészleteket, azzal 12 dollárral csökkentené az olaj árát és így jókora bevételkiesést okozna az orosz állami költségvetésnek.

Az Egyesült Államok jelenleg mintegy 200 napra elegendő olajtartalékkal rendelkezik. Ennek ellenére az olajár manipulálása puszta erőfitogtatás lenne, valódi hatást nem gyakorolhat Oroszországra. Az amerikai szövetségi kormány 90 napi tartalék fenntartását tartja kötelező érvényűnek, vagyis valóban van ilyen manipulációra bevethető olajtartalékuk. 

Ennek ellenére, ha az USA egy ilyen kereskedelmi háborúba kezd, az néhány hónapnál nem tarthat tovább. Miközben éves szinten nem okoznának olyan bevételkiesést, amit az orosz kormány ne tudna ellensúlyozni, Oroszország könnyedén elvágná az Egyesült Államokat saját olajtartalékaitól. Az USA jelenleg nettó olaj importőr, mert az észak-amerikai olajmezők nagy részét a jelenleginél jóval magasabb olajár mellett éri csak meg kitermelni. Annál többet hoznak be a NATO által demokratizált országokból.

Olyan művelet lenne ez, ami rövid távon, nagy erőbefektetéssel csak kis eredményt hozna. Emellett, ha az amerikai olajtartalékot megfelezik, az USA fokozottan kiszolgáltatottá válna a NATO által megszállt területekről behozott olajtól. Erre a floridai Energy Analitics Group igazgatója is felhívta a figyelmet. Amerika egyszerűen saját magát tenné sebezhetőbbé egy ilyen művelettel. Felmerült tehát a kérdés, hogy Soros kinek a pártját fogja ebben a kibontakozó piaci háborúban. Befektetőként és kapitalistaként valószínűleg főként a saját maga pártját fogja. Bár hivatalosan visszavonult a befektetői tevékenységtől, ez csak a Soros György néven bejegyzett személyazonosságára vonatkozik, vagyis sejthető, hogy az ehhez hasonló ajánlásokkal továbbra is a saját útját egyengeti.

http://www.hidfo.net/2014/03/27/soros-gyorgy-piaci-haborut-hirdetett-oroszorszag-ellen