Bukarest eddig
feltűnően csendben volt a Kijevben alakuló forradalom láttán. Miközben
Lengyelország területi követelésekkel lépett fel Ukrajnával szemben, a
magyar(országi) külügy pedig aktívan részt vett a felforgatásban,
Romániától alig lehetett hallani agresszív, követelőző megszólalásokat.
Traian
Basescu román elnök a Kijevben lezajló hatalomátvétel alatt feltűnően
csendben volt, olyan, a korábbiakhoz képest enyhe nyilatkozatokat
lehetett hallani részéről, hogy "az ukránoknak joguk van dönteni
országuk jövője felől", valamint az akkorra már több rendőr haláláért
felelős felforgatókat "békés tüntetőknek" nevezte.
A
román külügy nem mert határozott állásfoglalást kiadni mindaddig, amíg
az első orosz reakciók nem mutatkoztak. Úgy féltek mint a tűztől,
Bukarest azt követően mert csak határozottabb kijelentéseket tenni,
miután megmutatkozott az orosz válasz természete, és az oroszok
ahelyett, hogy azonnal tankokkal vonultak volna Kijevbe, az államközi
egyezményeknek megfelelően, jogilag megalapozottan jártak el.

Basescu
ennek tudatában ki merte nyitni a száját és elhangzottak az első
agresszív nyilatkozatok is. A román államfő a nyelvtörvény eltörlését
követően felszólította Kijevet, hogy tartsa be a román kisebbség jogait,
mert ha nem teszik, akkor addig tartott Ukrajna területi egysége.
„Jelen pillanatban a román kisebbség nem avatkozott be a konfliktusba és
ez helyes. A probléma a román kisebbség jogainak visszaállításában van,
mert Ukrajna az egységét csak úgy tarthatja meg, ha a vezetés
tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségeket." Basescu emellett felhívta a
figyelmet arra, hogy Ukrajnában mintegy 400 ezer román él, területileg
többnyire egységesen.
Korábban
a román külügy Janukovicsra próbált nyomást gyakorolni, hogy "ne
alkalmazzon erőt" a lefizetett szélsőjobboldallal szemben. Most pedig a
kormányra juttatott cionfasiszták felé fogalmaz meg követeléseket.
Láthatóan nem tudják, hogyan reagálják le a helyzetet, mert a román
vezetés már most sakkhelyzetben érzi magát.
Basescu
tudja nagyon jól, hogy ha megkezdődik Ukrajna feldarabolása, Románia
megkaparinthatja a románok lakta területeket. Emiatt meg is fogalmazta a
területi követeléseit. De a román elnök ugyanakkor azt is tudja, hogy
ha megkezdődik Ukrajna feldarabolása, az a határok újrarendezéséhez
vezethet Kelet-Európában. Ha a románok megkapják amit akarnak, a
lengyelek megkapják amit akarnak, Székelyföldön is felerősödnek majd a
függetlenedési törekvések. Mivel Románia NATO csatlósállam és
perifériaállam, Moszkvának érdekében áll Románia sakkban tartása, emiatt
Székelyföld függetlensége alapja lehet egy a NATO visszaszorítását
célzó műveletnek.
Emiatt
a román külügy az oroszoktól úgy fél mint a tűztől. Nem is alaptalanul.
Ha Basescu tovább folytatja a követelőzést, nagyon hamar megégetheti
magát.
Molnár István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése