A
hagyományt nem kell ápolni, mert nem beteg, őrizni sem kell, mert
sehová nem szalad el – a hagyományt éltetni kell, átadni a következő
nemzedékeknek, hogy a maguk során ők is közvetíthessék gyerekeiknek,
unokáiknak – ezt az elvet vallják a gidófalvi Szilaj Hagyományőrző Egyesület tagjai.
Több
módon éltetik a hagyományokat, huszárságban, ősmagyar lovasíjászatban,
mi több, tavalytól a huszárok kulturális életének kellékeit is próbálják
bemutatni. Az egyesület huszárkórusa és a lovasíjászok legutóbb a
Szent György Napokon léptek fel, nagy tetszést aratva a közönség
körében. Az esemény kapcsán beszélgettünk az egyesület elnökével,
Fazakas Péter hagyományőrző huszár főhadnaggyal.
Elmondta:
az egyesület 2008-ban alakult, a hagyományőrző 11. székely határőr
ezred I. századaként tevékenykednek. Nyolc taggal, ugyanannyi pártoló
taggal működnek, mindenkinek saját lova. Az állatok gondozása,
felszerelése, idomítása mindenkinek saját dolga. Az első huszárruhákat
Sepsiszentgyörgy önkormányzata varratta számukra, utána a megyei tanács
által odaítélt pályázati pénzekből, saját bevételekből bővítették
tárházukat. Például az évente megrendezett huszárbáljuk bevételéből
három rend ruhát tudtak venni – mesélte a főhadnagy. Nemzetközileg is
elismertek, az egyesület tagja a Magyar Nemzeti Katonai és Huszár
Hagyományőrző Szövetségnek, hazai szinten az Erdélyi Magyar Katonai
Hagyományőrző Szövetségnek.
Kulturált huszárok
A
huszárbálokra érdemes külön kitérni. 2009-ben szervezték az elsőt,
azóta sokak által szeretett eseménnyé nőtte ki magát a minden év
februárjában, farsang idején megszervezett mulatság. A számok beszélnek:
idén több mint háromszáz résztvevője volt a huszárbálnak. Maga a
huszárbál is élteti az ősi életvitelt, emellett a huszárok másképp is
tudtak szórakozni, egyfajta kulturális életmódot vinni. Az éneklés, a
tánc szinte mindennapi elfoglaltságuk volt, így nem véletlen, hogy
Szilajék huszárkórust is működtetnek. Székelyföldön elsőként alakult
„bandériumuk”, ezt követően Csíkszeredában is szólamok szerint
sorakoztak a daliák. Az ottani kórus jelenleg nem működik, így a
gidófalvi egyesület dalárdája minden tekintetben kuriózumnak számít.
Meghívásaik
is ezt mutatják. Idén felléptek a Szent György Napok kultúrkertjében,
eddig is több rendezvény meghívottjaiként szerepeltek, idénre is kaptak
meghívást. Dalos műsorukat immár tánccal is fűszerezik, főként
verbunkkal, legényesekkel. Más kulturális események résztvevőiként is
sikeresen léptek fel. Szerepeltek a Székely Vágta alkalmával bemutatott
Honfoglalás című lovasprodukcióban, a János Vitézben, a Tűztáncban.
Kardra, vitéz!
A
huszár viszont a csatában érzi a legjobban magát, ahol szabad mezőkön
száguldva, kivont karddal lehet üldözni az ellent. Többek között ezért
is vettek részt már három alkalommal az austerlitzi csata
felelevenítésében. De nem csak harci vágyuk okán masíroznak a 2500
székely hős vesztőhelyére. Tavaly kopjafát állítottak a csata
helyszínén. Az elesettek emlékét őrző fejfát a gidófalvi huszárok
kapitánya, Kövér György maga faragta.
Tavaly
első alkalommal szervezték meg a Gábor Áron lovas emléktúrát. Velük
tartottak a Hargita megyei hagyományőrzők, több civil lovas is. A csapat
a Gidófalva–Óriáspince-tető–Eresztevény–Eprestető–Pacé útvonalon
haladt, onnan tért vissza állomáshelyére. A túrára idén is sor kerül,
augusztus 7–8. között, minden lovast szívesen várnak – adta a felhívást
Fazakas Péter.
Úgy
látszik, a huszárkultúra fontos szerepet játszik a Szilaj egyesület
életében, hiszen amikor főhadnagy urunkat jövendőbeli célkitűzéseikről
faggattuk, elsőként azt mondta: szeretnének a kórussal egy CD-felvételt
megjelentetni. Aztán rögtön hozzátette: oda még fel kell fejlődni… A
tagságot is bővítenék. Van egy jelentkezőjük is, ha kibírja az egyéves
regrutaságot, huszárrá avathatják. És nyilvánvalóan megőriznék,
bővítenék a hagyományok éltetéséért folytatott munkájukat.
Bokor Gábor
Háromszék
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése