A
hazai sajtó nyugati irányultságú tagjai érintőlegesen foglalkoztak csak
a kelet-ukrán felkelés katonai oldalával. Megnyerhető-e ez a háború
valamelyik szemben álló fél számára? Inkább itt az lehet a kérdés, hogy
ki veszít rajta többet. A fegyveres konfliktus heteiben a kijevi
illegitim kormány máris érzékenynek nevezhető veszteségeket szenvedett.
Mi ennek az oka? Miért sikeresek a felkelők?
Egy hatékony partizánháborúhoz a következő feltételek szükségesek:
-A helyi lakosság nagyobb részének passzív és kisebb részének aktív támogatása.
-A tevőlegesen támogatói hátország területének vagy államnak viszonylagos közelsége.
-Szállítási
útvonalak és kommunikációs csatornák, melyek biztosítják a fent
említett területek és a harci cselekmények körzete közötti
összeköttetést.
-A felkelők vagy partizánok anyagi és élőerő-béli utánpótlásának biztosítása.
-Megfelelő számú helyi önkéntes, akik lehetőleg katonai kiképzésben részesültek, vagy konkrét harci tapasztalattal rendelkeznek.
-Olyan természetes vagy épített környezet, mely a felkelőknek kedvez a harc megvívása során.
-A partizánháborút a felkelők oldaláról tudósító tömegmédia megléte, mely az eseményeket hamar közölni tudja a külvilággal.
-Az ellenséges erők tagjai folyamatos demoralizálásának lehetősége.
-A partizánháború tevékenységi zónájának minél gyorsabb ütemben való szélesítése és terjesztésének elősegítése.
A
kijevi vezetés a jelenlegi helyzet szerint nem rendelkezik olyan
létszámú, felszereltségű és harcolni akaró alakulatok felett, melyek ezt
a felkelést sikeresen elfojtani lennének képesek. A támadó kijevi
irányítású csapatok még a felkelő központok elleni teljes blokádot sem
tudták megvalósítani. A Szlavjanszk és Kramatorszk városok elleni
támadásoknak csupán annyi eredményt sikerült elérniük, hogy jelentős
fegyverbeli zsákmányhoz juttatta a szabadságharcosokat. A harcok
jellemzően a külváros peremén zajlottak, illetve az ún. "blockpost"-ok,
azaz ellenőrzési pontok körül. A településeket tehát nem sikerült
elfoglalni, avagy a felkelőket semlegesíteni a kijevi kormányhoz
lojális erőknek. Ezt azzal magyarázzák, hogy nem akarták a nehéz
fegyverzetüket bevetni a város ellen, mivel az túl sok civil áldozattal
járt volna. Természetesen tudjuk, hogy csak az orosz haderő elrettentő
ereje az, amely egy ilyen beavatkozásnak gátat szab a kijevi oldalról.
Ekkora
elszenvedett veszteség és ilyen minimális eredmény tükrében a helyzetet
úgy értékelhetjük, hogy a kijevi erők vezetése eddig kudarcot kudarcra
halmozott.
Az
Ukrán Hadsereg három dezertőre, közölük két fő donyecki, egy fő
odesszai lakos. Fegyverükkel és felszerelésükkel együtt távoztak. A
hadseregből való dezertálások eddig is jellemzőek voltak, ami a rend
felbomlásának bizonyítéka. 
A Donyeck és Luganszk megyék területén működő ellenállási körzetek (csillaggal jelölve).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése