Miért vannak magyar MIG29-ek Izraelben?

Egyszer már foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Annak kapcsán vetődött fel a dolog, hogy miért gyakorlatoznak Izraeli repülők Románia felett. Akkor azt a kérdéskört boncolgattuk, hogy valószínűleg az iránihoz hasonló magashegyi viszonyokat gyakorolják, a magyar gépekkel pedig a sivatagi körülmények között az Irán elleni légi harcot, mivel Irán rendelkezik ezzel a repülőgép típussal.

A történések mostani tükrében azonban sokkal veszélyesebb értelmet nyert a MIG gépek Izraelbe vitele. Ugyanis sokkal logikusabbnak tűnik az, hogy a magyar gépeket rövidesen beáldozzák. Irán ugyanis láthatóan nem olyan bolond, hogy önként beleugorjon egy háborúba úgy, hogy megtámadja az őt fenyegető amerikai hajókat. Megteszik ezt a magyar gépekkel az izraeli pilóták.

Olyan iráni színekkel és felségjelekkel ellátott gépekké alakítják át őket, mintha Iráni gépek lennének. Látványos, jól rögzített támadások az USA hajók ellen, melyen látható az iráni felségjel - elegendő ok lenne, hogy a világ közvéleménye és a NATO azonnali válaszcsapást követeljen. Még le is lőnének egyet-kettőt közülük, hogy a TV riporterek közvetlen közelről leadhassák az iráni felségjelekről készült képeket. Az elfogott katapultált pilóták pedig mindenki szeme láttára bevallanák, hogy ők bizony iráni pilóták. Ezzel a háború elkerülhetetlen, és jogilag is megalapozott. Irán hiába is fejtené ki az ellenkezőjét, senkit nem érdekelne, mert nyugaton alig várnak már valami apró ürügyre.

Könnyen lehet, hogy ez lesz az új Pearl-Harbor eset, és ezért vonszolta Irán közelébe magát az a pár kiselejtezésre váró rozzant bárka.

Kemény Gábor

Modernizálják Oroszország nukleáris rakétapajzsát

Az orosz hadiipari komplexum operatív-taktikai és stratégiai rakétákat gyártó votkinszki üzeménéll (Udmurtföld) megkezdődött a nagyszabású felújítás és az új termelőegységek építése. Az új üzemeket a légvédelmi rendszereket gyártó Almaz-Antej konszern szereli.

A már épülő hőmegmunkáló üzemben korszerű berendezéseket egyebek között vákuum komplexumot szerelnek fel. Az új technológiák bevezetésével csökkentik a termelési ráfordításokat és stabil maradhat a rakéták ára. Oroszország nukleáris rakétapajzsának korszerűsítése alapján feltételezhető, hogy a stratégiai rendeltetésű rakétacsapatoknál az új komplexumok aránya 2016-ra eléri a 60 százalékot. Ezek a Topol-M és a Jarsz komplxumok. A vállalatnál gyártják az Iszkanderokat is, amelyek telepítése lehetséges válaszintézkedés az amerikai rakétavédelmi rendszer európai elhelyezésére.

A vállalat termelési bázisát kibővítik annak érdekében, hogy a régi, kiszolgált rakétákat minél előbb újakra cseréljék fel – mondta Viktor Baranyec, a Komszomolszkaja Pravda napilap katonai szemleírója.

- Ha sikerül másfélszeresére növelni a termelést, minden szempontból nyerünk. Több új rakétánk lesz, amelyeket hadrendbe állíthatunk, miközben a régebbieket kivonjuk. A termelési kapacitások kibővítésével részint új munkahelyek teremhetők, részint ez a lehetőség a tervezőket, a mérnököket új technológiák kidolgozására ösztönzi. Ezzel aktívabbá válik Oroszország stratégiai nukleáris pajzsának megreformálása.

Az orosz hadiipari komplexum korszerűsítése jelenti a már meglevő vállalatok rekonstrukcióját éppúgy, mint új üzemek létesítését. Az Almaz-Antej konszern a közeli években két vállalatot hoz létre több mint egy milliárd dollár értékben.

Napjainkban az Almaz-Antej mintegy 60 vállalatot, tervezőirodát, intézetet és üzemet egyesít, és gyakorlatilag előállítja a légvédelem és a rakétavédelem valamennyi eszközét.

Az Orosz Hadiflotta fokozza erejét

2012-re elkészül az orosz haditengerészeti erő növelésének programja. Amint Dmitrij Rogozin, az orosz kormánynak a hadiipari komplexum témájában illetékes alelnöke elmondta, a kormány előkészíti a Flotta fejlesztésének 30 éves tervét.

Tíz év során 100 hajót kap a hadiflotta, egyebek között 35 korvettet és 14 fregattot. A szakértők szerint Oroszországnak jelenleg nincs elegendő vízfelszíni hajója. Az Északi Flottánál a „Nagy Péter” az egyedüli cirkáló, a többit javításra szorul. Ezen kívül van még néhány tengeralattjáró elleni hajó és vannak őrhajók. Ezért, amikor hajóosztag indul az Atlanti-óceánra vagy a Földközi-tengerre, a hajókat különböző flottáktól kell összegyűjteni.

Az orosz Haditengerészeti Flottának különféle hajókra van szükségük: stratégiai atommeghajtású víz alatti cirkálókra, több funkciós atom tengeralattjárókra, Dízel-meghajtású nem atom tengeralattjárókra. Ugyancsak szükségesek vízfelszíni atomcirkálók, amelyek óceánokat járhatnak, repülőgép-hordozók, fregattok és korvettek – mondja Viktor Litovkin, a Független katonai szemle felelős szerkesztője.

-Szükség van minderre, hogy védjük gazdasági érdekeinket a partok mentén, hogy küzdeni tudjunk a kalózokkal. Ez zászlónk demonstrálása a világóceánon. Oroszország tengeri nagyhatalom, így nem maradhat a parthoz kötve.

Az orosz Haditengerészeti Flotta újra felszerelésére a 2011-2020-as években 4,7 trillió rubelt (több mint 150 milliárd dollárt) költenek. A szakemberek meg vannak győződve, hogy a modernizált orosz flotta választ tud adni minden fenyegetésre és kihívásra.

ruvr.ru

Rogozin: "Folyamatos készültségben kell lennünk, hogy elkerülhessük a harmadik világháborút."

Dimitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes csütörtökön Szibériában tett látogatása során a védelmi ipar frissítését sürgette. Utazása során több tudóssal, és diákokkal találkozott.

Kijavítani a szovjet hibákat

A nacionalista ex-NATO nagykövet kritizálta a Szovjetunió biztonsági stratégiáját, mondván hogy a Szovjetunió tévesen értelmezte a biztonsági fenyegetéseket, és hozzátette, hogy se a szovjet hadsereg, se a szovjet haditengerészeti flotta nem érte el a nemzetközi viszonyok átlagos színvonalát, nem felelt meg a korszak állította követelményeknek, nem volt kellően mozgékony, és összességében csak terhet jelentett a költségvetés számára.

"Az Egyesült Államokkal és a NATO-val kialakult fegyverkezési verseny során a szovjet vezetés helytelenül értékelte a külső és belső nemzetbiztonsági fenyegetések természetét" mondta a helyettes miniszterelnök az Orosz Tudományos Akadémia szibériai központjában összegyűlt hallgatóknak és tudósoknak.

Rogozin, aki 2011 decembere óta felelős az ország védelmi iparáért, elmondta, hogy az állam nem fordít kellő figyelmet a nem-katonai természetű védelemre, beleértve a diplomáciát, az információáramlást és a pszichológiai módszereket.

"Ennek eredményeként egy olyan hadsereg és egy olyan haditengerészet jött létre, melynek szervezete nem illeszkedik a modern elvárásokhoz a nemzetközi hadszíntéren és általánosságban a reakcióképesség terén" mondta Rogozin.

A Nyugattal szembeni ellentétről azt mondta, korábban a Szovjetunióban kialakult egy önálló technológiai pajzs, de a vasfüggöny leomlásával kiderült, hogy az ország számos területen elmarad a nyugati vetélytárssal szemben.

Rogozin azt mondta, Vlagyimir Putyin miniszterelnök emiatt választotta a repülőgépipart, a távközlési technológiát és a gyógyszeripart elsődleges színtérnek az ország gazdaságának fejlesztése szempontjából.

A miniszterelnök elmondása szerint bizonyos sürgős intézkedések nélkül Oroszország el fog maradni a rivális gyártókkal szemben az elektronikai alkatrészek, a precíziós fegyverek, lézerrendszerek, a hiperszonikus technológia terén és több más ágazatban.

Független vezetőség

Rogozin azt mondta a Novosibirsk Állami Egyetem hallgatóinak, hogy Oroszország Európa egyetlen állama, mely független vezetőséggel rendelkezik.

"Oroszország az egyetlen állam Európában, melynek vezetését nem közvetlenül az amerikaiak irányítják."

Felkészülni a lehetséges veszélyekre

Rogozin kijeletette, hogy Oroszország lakosságát meg kel háromszorozni - ötszáz millió főre - és az országban a lakosságnak öt fő geopolitikai központ körül egyenletesen kell eloszlania.

"Száznegyven millió még mindig kevés. A kiút abban rejlik, hogy ... több gyermek kell. A gyermekvállalási hajlandóság növelése nélkül nem áll majd rendelkezésre az az ötszáz milliós populáció, amelyre majd szükségünk lesz."

Kijelentette, hogy a közeljövőben minden eddiginél vonzóbbá kell tenni az orosz hadiipart a fiatalság számára magasabb bérekkel és az átlagosnál jóval kedvezőbb hitelezéssel.

"A béreknek 20%-al magasabbnak kell lennie a védelmi iparban, mint a civil gépiparban."

Rogozin azt mondta, a védelmi szektorban dolgozók magas bérezése kell biztosítsa, hogy Oroszország tökéletesen kiképzett és megfelelő mennyiségű hivatásos fegyveres erővel rendelkezzen.

"Folyamatos készültségben kell lennünk, hogy elkerülhessük a harmadik világháborút. Ha hagyjuk hogy gyámoltalan taknyos orrú pacifistává szelídítsenek, minket is hamar eltörölnek a Föld színéről."

Újítási alap a védelmi ipar számára
Az orosz kormány egy hét múlva dönt egy "innovációs alap" létrehozásáról, ami a védelmi ipar számára az eddigieknél jóval több forrást fog biztosítani.

"Ez már csak hetek kérdése" mondta, majd hozzátette, hogy ez már nem kérdés, az egyeztetéseken szinte már csak az alap elnevezését és külső kereteit beszélik át.

Rogozin elmondása szerint az alapot Dimitrij Medvegyev kezdeményezésére hozták létre, "ez tisztán elnöki projekt".

Az orosz kormány katonai ipari bizottsága hétfőn dönt a szükséges dokumentumok ügyében és az alap létrehozásáról a védelmi fejlesztési projektekért felelős vezetők elvárásainak megfelelően.

Atom-tengeralattjáró ügy

Oroszország nyomozóbizottsága kivizsgálja a Jekatyerinburg atom-tengeralattjárón történt tűzesetet. December 29-én a negyedik osztályú tengeralattjárón tűz ütött ki javítás közben a Murmanszk térségben lévő kikötőben. A legénység hét tagja sérült meg a tűz oltása közben. Radioaktív szivárgást nem észleltek.

Rogozin szabotázsra gyanakszik, és kihangsúlyozta: "Mi nem felejtünk, és a bűnösök súlyos árat fognak fizetni ezért".
Molnár István

Beismerték: brit különleges alakulatok Homsz környékén

Az izraeli médiában elterjedt a hír, miszerint Szíriába katari és brit különleges egységeket vezényeltek. Ennek hírértéke pontosan nulla, beszámoltunk róla hónapokkal ezelőtt. A NATO tagállamok különleges alakulatai hónapok óta képzik az országban működő terrorista csoportokat és maguk is rendszeresen lövik a kormányhivatalokat. Az általuk kiképzett terroristák gyakorlásképpen többnyire csak békés civilekre mernek lőni.

Mivel ennek híre széles körben elterjedt, és az Arab Liga megfigyelőinek jelentése is alátámasztja, hogy az országban terrorista csoportok lőnek a kormányerőkre és a civilekre is, ezért kénytelenek voltak félhivatalosan is beismerni, hogy a nyugati különleges erők jelen vannak az országban. Természetesen azt mondják, "nem vesznek részt a harcokban, csak a felkelők tanácsadóiként lépnek fel". Persze, akár csak Líbiában.

Az alakulatok Homsz környékén tartózkodnak. Érdekes módon éppen abban a városban, amely az elmúlt napokban elhíresült arról, hogy a kormányerők tankokkal lövik. A nyugati média szerint a városban az utóbbi napok során több száz békés civil halt meg. Jól láthatóan Damaszkusz sem akar kiengedni információt a városban történtekről, de ha a nyugati különleges alakulatok jelen vannak és a kormány páncélosokat kénytelen bevetni, akkor ugyan már ne mondják, hogy papucsban szaladgáló békés ellentüntetőkre lőnek!

Nem véletlen érkeztek Specnaz alakulatok Damaszkusz védelmére. Szíria ellen már folyamatban van a NATO beavatkozás. A felszínes diplomácia már rég csak a közvéleménynek szól!
Fenyvesi Áron

Irán 15 ezer kommandóst küld Szíriába

Az elmúlt két nap történései igazolják, hogy Szíria nagyhatalmak ütközőpontjává válik. A brit, francia és katari különleges alakulatok jelenléte Homsz környékén, a nyugati fegyverszállítmányok az általuk kiképzett terrorista csoportoknak, a Damaszkusz védelmére érkező Specnaz alakulatok, az orosz fegyverszállítmányok biztosítása a kormányerőknek és a több városokra kiterjedő harcok egyértelművé teszik, hogy előbb vagy utóbb, de közvetlen a nagyhatalmak haderői is szembekerülnek egymással a kialakuló háborús övezetben.

Homsz városa stratégiai jelentőségű a NATO erők számára, mert ez a város közvetlen kapcsolatot jelent a Földközi-tenger partvidékén a fontosabb kikötők és Damaszkusz, illetve az ország belső területei közt. Homsz elfoglalása nélkül a NATO nem tudja lerohanni Szíriát, mert a kormányerők elvágják az utánpótlást. Ezért a harcok Homsz városára összpontosulnak, onnan indultak ki az első terrorista akciók és ott szervezték meg az első ellenzéki tüntetéseket. A nyugati médiába a szíriai helyzetről érkező első hírek között volt, hogy 2011 áprilisban a szír haderő tankokkal vonult be Bájnászba - az egyik északnyugati kikötővárosba. A NATO különleges erői által képzett terroristák elleni harc akkor már javában folyt.

A szír kormány most arra kérte Iránt, hogy - rendfenntartás céljára - küldjön 15 ezer kommandóst az ország kulcspontjainak védelmére, ami elsősorban Homsz városát és a főbb kikötőket jelenti. Bár mindkét fél törekszik a közvetlen összeütközés elkerülésére, előbb vagy utóbb, de az orosz és az iráni haderő is közvetlen tűzharcba kerül a NATO katonáival Szíriában.

Molnár István

Már tagadnak is - Rasmussen szerint a NATO ártatlan mint a bárány

 A NATO főtitkára Anders Fogh Rasmussen élő interjút adott egy török tévécsatornának. A szíriai helyzet kapcsán kijelentette, hogy a NATO nem avatkozik be a kialakult helyzetbe, szerinte ez fel sem merült. Különös pofátlanság kell ehhez, de még azt is kijelentette, hogy Szíria nem tartozik a NATO érdekszférájába.

"Szíria nem szerepel napirendi pontjaink közt, mindenesetre közelről figyelemmel kísérjük a helyzet alakulását az arab államban".
Hogyne! Azért vannak jelen a NATO csapatok Szíriában, és azért gyilkolták meg rendőrök és katonák ezreit, mert nem avatkoznak be! A kikötővárosokban, Homszban is csak árnyékra lövöldöznek! Megijedtek a nagyhatalmi reakcióktól, erről van szó.
A NATO kalandozásai addig sikeresek, amíg többszörös túlerővel tudják lerohanni az aránylag védtelen területeket. A szíriai helyzet is csak igazolja: a NATO hódítását meg lehet állítani, ha az erős nemzetek nem tétlenül nézik a történéseket, hanem azonnal összefogással reagálnak. A NATO főtitkár jobb híján felszólította a szír kormányt, hogy "hallgassa meg az emberek követeléseit".
Fenyvesi Áron

Szaúd-Arábia új tervezettel állt elő Szíria kapcsán

Szaúd-Arábia új terezettel állt az ENSZ elé a szíriai helyzet kapcsán alig egy héttel azután, hogy Kína és Oroszország megvétózta az előző ENSZ határozatot. A határozat-tervezet felszólítja Bashar Asszádot, hogy adja át a hatalmat helyettesének, és teljes egészében a szír kormányzatot teszi felelőssé a kialakut helyzetért, illetve felszólítja Ban Ki-moont, hogy nevezzen ki egy különmegbízottat, aki "biztosítja a békés megoldást". A szaúdi tervezet hasonló ahhoz, mint amit Kína és Oroszország megvétózott, azzal a különbséggel, hogy több utalás is van benne a békés megoldásra. Moszkva álláspontja szerint a Biztonsági Tanács "túl sietős" volt abban, hogy megszavaztasson egy állásfoglalást, és egyszerű hisztériának nevezte a Nyugat reakcióját a két vétóra.
Oroszország egyike a szír állam legnagyobb fegyverbeszállítóinak, illetve Szíriában orosz haditengerészeti állomás is található, így valószínűleg az újabb tervezetet is megvétózzák, mert egy rendszerváltás Szíriában Oroszország pozícióinak elvesztésével járna. Moszkvának már csak azért is érdekében áll az Asszád-kormány fennmaradása, mert az országban a kormányon kívül lényegében minden politikai szervezetben oroszellenes hangulat (is) uralkodik, és elég nagy a valószínűsége, hogy Asszád utódja a stabilitás érdekében utat engedne az orosz támogatás háttérbe szorításának és így nyitna a NATO felé.

A szaúdi uralkodó "nagyon sajnálatosnak" nevezte az esetet. Az ENSZ közgyűlése hétfőn újabb vitát tart a szíriai válságról. A francia, brit és katari különleges alakulatok valószínűleg nem fognak szóba kerülni, sem az általuk kiképzett terroristák legújabb robbantásos merénylete, ami több tucatnyi áldozattal (többnyire civileket) járt.
A közgyűlés hétfőn egyelőre nem fog szavazást tartani a tervezetről, arra majd egy hét múlva kerül sor. Addig nagy valószínűséggel megpróbálnak közbenjárni a vétó ellen Moszkvában és Pekingben. Bár a közgyűlés állásfoglalásai nem kötelező érvényűek, mint a BT határozatai, az is éppen elég lenne a NATO beavatkozás hivatalossá tételére. Ha nem lesz hivatalossá téve, a NATO akkor is lerohanja Szíriát (is), annyi különbséggel, hogy az a belső ellenzék dicső győzelmeként fog megjelenni a nyugati médiában, a NATO csapatok pedig mint "tanácsadók", akik a háttérben békésen, fegyver nélkül sétálgatnak és tétlenül figyelik a történéseket. Mivel Szaúd-Arábiában nagyobb számú amerikai haderő van jelen, mint szaúdi, ezért az újabb határozat-tervezeten sem kell csodálkozni.
Fenyvesi Áron

A keresztény lelki fejlődés tíz állomása

Egy amerikai vallásszociológiai kutatócsoport 15 ezer keresztény válaszain alapuló felmérésének legjelentősebb tanulsága, hogy a lelki fejlődésnek meghatározható állomásai vannak, ám a keresztények többsége valamelyiknél megreked. Bár minden ember lelki kibontakozása egyedi, az adatok alapján nagy vonalakban mégis felvázolható a lelki fejlődés útvonala, „térképe”. Megmutatkoznak az akadályok, kitapintható a legsúlyosabb kihívás – és mindezek alapján megfogalmazódik a sikeres evangelizáció néhány megfontolandó szempontja. Első rész.

A több mint 25 éve működő, kaliforniai székhelyű kutatócsoport, a Barna Group hatéves, átfogó projektje (Maximum Faith) során több mint 15 ezer telefoninterjút készítettek olyanokkal, akik az országos népszámláláskor kereszténynek vallották magukat.

A kutatás egyik legjelentősebb tanulsága, hogy a lelki fejlődésnek meghatározható állomásai vannak, ám a keresztények többsége valamelyiknél megreked. Jóllehet minden ember lelki kibontakozása egyedi, nagy vonalakban mégis felvázolható a fejlődés útja. A felmérés alapján az alábbi állomások különíthetőek el (zárójelben az adott érettségi fokra eljutott, magukat kereszténynek nevező válaszadók aránya):

1. Nem ismeri a bűn fogalmát. (1%)
2. Tudja, hogy a bűn létezik, de nem érdekli. (16%)
3. Bánkódik bűnei következményei miatt. (39%)
4. Megvallja bűneit, és Jézustól kéri a szabadulást. (9%)
5. Vallási tevékenységet végez. (24%)
6. Hosszabb időn át lelki nyugtalanságot tapasztal. (6%)
7. Megtapasztalja az összetöretést. (3%)
8. Dönt, hogy átadja és alárendeli magát Istennek: teljes ráhagyatkozás. (1%)
9. Szereti Istent, és mély, meghitt kapcsolatban van vele. (0.5%)
10. Szereti az embereket, és mélyen együtt érez velük. (0.5%)

A legtöbb válaszadó tehát nem jut tovább a 3. állomásnál (vagyis elismeri a bűnt és következményeit, de nem kéri Krisztus segítségét), sőt az úgynevezett újjászületett keresztények többsége sem lép az 5. szinten túl (vagyis Krisztus szabadítását kéri, majd beleveti magát a vallási tevékenységekbe). A kutatók azt is megállapítják, hogy a legtöbb egyházi program az 5. szintre igyekszik eljuttatni a hívőket, a krisztusivá válás további állomásaira azonban nem.

A legkomolyabb kihívást a 7. állomás, a megtöretés jelenti. A keresztény embernek három vonatkozásban kell „összetöretnie”: a bűnnel, saját magával és a külvilággal való szakításban. A mai világ különösen megnehezíti, hogy az ember teljesen megtagadja önmagát és a világot, hogy Istenre figyeljen, neki engedelmeskedjen és benne gyönyörködjék.  

A felmérés szerint egyes keresztények egyenesen haladnak az elsőtől a tizedik állomásig, mások viszont vargabetűkkel, a következőképen:

• Megáll a vallásosság szintjén: a 6. állomáshoz érve inkább megállapodik az 5. szinten.
• Visszaél az ingyenes kegyelemmel: eljut a 6. állomásig, majd visszatér a 2-es szintre.
• Megharagszik Istenre: a 6. szintet végigélve, a 7. állomásig jutva megharagszik Istenre, amiért ilyen megpróbáltatásoknak vetette alá, és sok esetben visszatér a 2-es szintre.
• A bibliai utat járja: a 3-as szintről a 7-esre ugrik, majd onnan tovább.

A fentiek fényében hogyan tehető eredményesebbé az evangelizáció?

A felmérés azt mutatja, hogy sok keresztény a boldogságot, a jótékonyságot vagy az egyházi közösséghez tartozást tekinti célnak, s csak nagyon kevesen az Isten segítségével történő teljes átformálódást. Ugyanebbe a hibába esik az az egyházi vezető is, aki az egyházi rendezvények számával vagy a résztvevői létszámmal méri az evangelizáció sikerességét.

Valójában az evangelizáció eredményessége kizárólag azon múlik, hogy egy-egy rendezvény hatására mennyit haladnak előre az emberek a lelki fejlődés útján: mennyire változik jellemük, életvitelük, viselkedésük, milyen elhatározásokat hoznak.

A legfontosabb tehát, hogy világosan lássuk: a keresztény élet út, fejlődés. Az úticél: hogy a hívő ember teljes szívéből szeresse Istent és az embereket (Mk 12,30-31); Szent Pál megfogalmazásában: hogy új teremtménnyé legyen Krisztusban (Gal 6,15). 

Az igazán eredményes egyházi vezető ezért nem csupán lelki programokat kínál, hanem tudatosítja a hívőkben, hogy úton vannak, melynek során krisztusi emberré formálódnak, és ebben igyekszik őket segíteni. A lelki átformálódást nem az ember, nem az egyház, nem is a vallási aktivitás hozza létre, hanem egyedül az Isten. Ha hajlandóak vagyunk rá figyelni és vele együttműködni, biztosak lehetünk benne: mellénk szegődik és vezet.

A keresztény lelki fejlődés négy akadálya

A több mint 25 éve működő, kaliforniai székhelyű kutatócsoport, a Barna Group hatéves, átfogó projektje (Maximum Faith) során több mint 15 ezer telefoninterjút készítettek olyanokkal, akik az országos népszámláláskor kereszténynek vallották magukat.

A kutatás egyik legjelentősebb tanulsága, hogy a lelki fejlődésnek meghatározható állomásai vannak, ám a keresztények többsége valamelyiknél megreked. A felmérés szerint a keresztény ember lelki fejlődésének elsősorban a következő négy akadály vet gátat:

1. Az eltökéltség hiánya

Míg a magukat kereszténynek valló felnőttek 81%-a vallja, hogy Jézus Krisztus mellett döntött, és 78%-a nagyon fontosnak tartja a lelki életet, mindössze 18%-uk mondja azt, hogy elszántan tesz lelki fejlődéséért. Ez megmagyarázza, miért érzi úgy a keresztények több mint fele (52%), hogy a keresztény élet sokkal többet tartogat, mint amit megtapasztaltak. Ha az ember nem kezd teljes elszántsággal Krisztusért és krisztusi módon élni, megreked az átformálódást jelentő úton.

2. A bűnbánat hiánya

Noha a megkérdezett keresztények többsége (64%) válaszolta azt, hogy többször megvallotta bűneit Isten előtt, bocsánatát kérve, mégis csupán 12%-uk mondta, hogy érzelmileg komolyan megrendült, amikor rádöbbent bűnei súlyára. A lelki fejlődés utolsó állomásaira pedig – ahol az ember életét, akaratát teljesen átadja Istennek – a magukat kereszténynek valló válaszadók mindössze 3%-a jutott el.

3. Külső tevékenykedés

Teljesítményorientált világunkban rengeteg keresztény nem választja szét kellően a vallási tevékenységet és a lelki elmélyülést. A megkérdezett keresztények 39% százaléka például egy héten belül három „szokványos” vallási tevékenységet végzett (istentisztelet, ima, szentírásolvasás stb.), de kevesebb mint 10%-uk evezett mélyebbre (böjt, hosszabb elmélkedés, elvonulás, önmegtagadás stb.)   

4. Lelki közösség hiánya

A legtöbb keresztény, bár jól érzi magát az egyházi közösségben, nem veszi azt igazán komolyan. Mindössze 21% véli úgy, hogy a lelki érettséghez nagyon fontos, hogy valamilyen hívő közösséghez tartozzon.  

Mindezek alapján a szakemberek szerint három dologra érdemes figyelni és figyelmeztetni:
  
• Az igazi cél

A hívők, akiket az egyház mind nagyobb vallási aktivitásra biztat, könnyen megfeledkeznek arról, hogy a lelki fejlődés végső célja nem az emberi teljesítmény, hanem a krisztusi jellem. A számok azt mutatják, hogy a templomi programok szervezése, a jótékonykodás vagy valamiféle vallási vonatkozású eredmények elérése sokszor olyannyira leköti őket, hogy elhomályosul hitük célja: az életet átformáló kapcsolat Jézussal.

   

• A szenvedés szükségessége

A mai világban, amely irtózik a szenvedéstől – amely érlel és mélyít –, fontos segíteni a hívőket, hogy el tudják fogadni: a szenvedés és az önként vállalt áldozat elengedhetetlen, ha teljesen át akarják adni magukat Istennek. Megtöretés nélkül elakadunk a krisztusivá formálódás útján.

• A közösség

A közösség döntő fontosságú az istenkapcsolat erősítése szempontjából. A keresztények 25%-a tartozik olyan kisközösséghez, ahol rendszeres összejöveteleken Szentírást olvasnak, imádkoznak, beszélgetnek. Fontos azonban, hogy a résztvevők valóban megnyíljanak, és felelős odafigyeléssel kísérjék egymást, másként a találkozók kellemes, szellemileg építő alkalmak lesznek, de ritkán indítanak bárkit arra, hogy valóban megváltozzék.

Alapvetően fontos tehát, hogy tudatosítsuk: a keresztény élet út, amelynek célja, hogy a hívő ember Istent és az embereket szerető (Mk 12,30-31), új teremtménnyé legyen Krisztusban (Gal 6,15). Ha tudjuk, milyen útszakaszokra és milyen akadályokra számíthatunk, utasként is, vezetőként is könnyebb elkerülnünk a buktatókat, és napról napra egy-egy lépéssel közelednünk a Célhoz.

 (www.barna.org, www.patheos.com)

Magyar Kurír (mk)

A NOKIA felszámolja európai üzemeit, köztük a magyarországit is

A Nokia multinacionális cég 1100-1200 munkahelyet szándékozik, vagyis a munkaerő kétharmadát felszámolni a finnországi Salóban okostelefonokat gyártó kulcsüzemeiben.

A kulcsüzemekben a létszámcsökkentést tömeges elbocsátások keretében kívánják lebonyolítani. A cég tegnap bejelentette, hogy 2012 végéig több mint 4000 munkahelyet szándékozik felszámolni magyarországi, mexikói és finnországi okostelefon-gyártó üzemeiben. Komáromban 2.300 főt bocsát el 2012 végéig. A vállalat magyar igazgatója szerint a magyar részlegben megmarad a munkahelyek egy része, melyek az okos telefonok európai normákhoz igazítását végzik, de ez a létszám csak töredéke lesz a mostani 4400 munkahelynek.

A nevezett üzemekből a termelést olyan ázsiai üzemegységekbe helyezik át, amelyek közelében a telefonok alkatrészeit gyártják.

Orbán Viktor évértékelő beszédében a nyugati cégekkel példálózott. Közöttük a NOKIÁVAL, mint olyan céggel, amelynek hálásak lehetünk, hogy hány embernek adnak munkahelyet. Eddig tartott. Orbán jobban tenné, ha évértékelői előtt tájékozódna a valós helyzetről. A Nokia még ebben az évben beindítja a távol-keleti üzemeit.

Kemény Gábor

Európában mindenhol kiveszik a tagállamok kezéből a légitársaságokat

Európában a légitársaságok becsődölésének és privatizációjának sorozatát láthattuk az elmúlt hónapokban.

2011 szeptember végén Lettország állami többségi tulajdonú légitársasága, az AirBaltic lett meglehetősen furcsa körülmények között privatizálva. Akkor az AirBaltic társaságban az állam 52,6% részesedéssel bírt, 47,2% pedig a Baltic Aviation Systems (BAS) kezében volt. Addigra a korábban veszteségesen működő vállalat csődvédelem alá került, és a két fél hosszas tárgyalássorozaton volt túl egy újabb állami tőkeinjekcióval kapcsolatban. Szeptember 16-ára a második legnagyobb tulajdonos elfogadta az állam által állított összes feltételt, ennek ellenére az állam folyamatosan késleltette a tőkeinjekcióval kapcsolatos döntést. Szeptember 20-án az állam még mindig nem hozott döntést a tőkeinjekcióról, illetve nem adott engedélyt arra sem, hogy a BAS egyoldalúan tőkét emeljen, viszont váratlanul bejelentette, hogy eladja összes részesedését a légitársaságban. Aki kicsit is nyitott szemmel jár, azt láthatja, hogy valamennyi periféria államban hasonló esetek történtek az elmúlt hónapokban.

A Spanair fő hitelezője az SAS svéd légitársaság volt, de a veszteséges vállalatot az állam folyamatos tőkeinjekciókkal tartotta életben és a gépek tekintélyes része állami tulajdon volt. Tavaly év végén a Ryanair felszólította az Európai Uniót, hogy a Spanair ne kapjon több állami támogatást. Volt egy utolsó próbálkozás a légitársaság megmentésére, de hosszas időhúzás után a katari hitelezővel végül nem született megállapodás. Január közepén a Spanair csődbe ment és beszüntette működését - 4000 ember azonnal elvesztette az állását - a katari légitársaság hitelezés helyett felvásárolta a gépek nagy részét, a Ryanair pedig járatsűrítésbe kezdett a térségben.

Ezzel egyidőben Svédország, Írország, Portugália, Lengyelország, Magyarország és Csehország mintegy kézi vezérlésre azonnal beszüntette a légitársaságok állami támogatását. Norvégia szintén bejelentette, hogy kivonul minden légitársaságból, ahol tulajdoni részesedése van.

A török állam felvásárolta a Polskie Linie Lotnicze részvényeit, de a légitársaság ajánlatot kapott az Air France, a Ryanair és a Lufthansa részéről is. Portugália szintén bejelentette az állami légitársaság privatizációját. Gyakorlatilag minden periféria államban azt láthatjuk, hogy a korábban az állam által támogatott légitársaság csődbe megy, és a legnagyobb európai légitársaságok közül valamelyik felvásárolja a gépeket - ha azok megfelelő színvonalúak - és azonnal járatsűrítésbe kezd.

Michael O’Leary a Ryanair pénzügyi vezetője azt nyilatkozta a kialakult helyzetről, hogy "a pénzügyi válság miatt az államok nem engedhetik meg maguknak, hogy tovább működtessék a veszteséges vállalatokat. Bármerre nézünk, olyan reptereket látunk, aminek a közeljövőben kérdésessé válhat a működése." Ez a nyilatkozat nem egyedüli, és úgy tűnik, az Európai Unió minden téren az összeomlásra készül. Az eladósodott tagállamok, különösen a periféria államok gyakoratilag bármelyik pillanatban csődöt jelenthetnek, és ha beindul egy láncreakció, az európai légi közlekedés is megbénulhat.

Ennek elkerülése végett kezdtek bele az állami tulajdonú vagy résztulajdonú légivállalatok felszámolásába. A legnagyobb európai légivállalatok, a Ryanair, Air France, Lufthansa mivel nyereségesen működnek, újabb és újabb hiteleket kapnak, így be tudják magukat vásárolni a piaci résekbe. Azt láthatjuk, hogy a veszteséges vállalatok beszüntetésének felelőssége is többnyire hárítva van, egyetlen kormány sem vállalja magára. Január 9-én az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy követelje vissza a Malévnek 2007 és 2010 között adott anyagi segítséget. A WizzAir kifogásolta, hogy a Malév állami támogatása "versenyellenes", és hogy az álam "a veszteséges légivállalat támogatásával felborítja a piaci viszonyokat". Mindeközben a Wizzair vezérigazgatója ugyanaz a Váradi József, aki korábban a Malév vezérigazgatója is volt, de 2003-ban eltávolították pozíciójából. A Wizzair járatsűrítésbe kezdett és a nagyobb légitársaságokkal karöltve foglalkoztatják a Malév felszámolásával állását vesztő Malév pilóták egy részét. Ezzel a kormány gyakorlatilag privatizálta a Malévet, és ehhez hasonló történések zajlottak le minden periféria államban az állami tulajdonú légitársaságok vonatkozásában. A Ryanair szintén erőteljes kampányolásba kezdett, még az utasokat is felszólította, hogy ne vegyék igénybe az állami tulajdonú légitársaságok szolgáltatásait, mivel azt "a saját adójukból tartják fenn, és ezen felül még a kelleténél jóval drágább jegyet is megfizettetetik velük".

Miközben az állami tulajdonú légitársaságok becsődölnek, a Ryanair, az Air France és a Lufthansa gyakorlatilag mindenhol átveszi a felszámolt vállalatok helyét. Ami most zajlik, az az európai polgári légiközlekedés központosítása az Európai Unió központi tagállamainak légitársaságai alá. Mindenki gondolkodjon el rajta, mi lehet a célja ennek a stratégiának...

Molnár István