Cenzúra nélkül – avagy Használd a televíziót!

A minap érdekes beszélgetés tanúja lehettem. A betelefonáló néző örömmel újságolta, hogy már régóta kihúzta a falból a televízió zsinórját, a diskurzus végkövetkeztetése pedig az volt, ha tehetjük, minél előbb szabaduljunk meg a tévénktől. A legjobb lenne talán, ha fognánk magunkat, ’oszt kidobnánk az ablakon!

A korrektség kedvéért a műsorvezető azért hozzá tette, nyilván nem fogjuk kidobni a drága pénzen megvásárolt készülékeinket, még akkor sem, ha mostanság – Papp Lajos professzor úr szavaival élve – az igazság helyett, csupán a valóság az, ami megjelenik képernyőiken.

A napi történések zűrzavaros kommunikációs tálalása közepette létezésünk egyik legfontosabb tárgyává lépett elő a televíziókészülék. A szűkebb lakókörnyezetünk, élet- és munkaterünkön kívül eső bennünket körülvevő világ információinak zömét innen szerezzük be. Az értelmezési keretről pedig már nem is beszélve! Az egyre öregedő társadalomban az internet ma még csak a másodhegedűs szerepkörében tetszeleg. Idősebb korban már egyre nehezebben tanulunk, főként akkor, ha olyan új ismereteket kell elsajátítanunk, melyekhez nem fűlik a fogunk, vagy egyáltalán nem érdekel bennünket, amolyan szükséges rossznak tekintjük. Különben is, hatvan-hetven évig jól el voltam nélküle, majd vénségemre pont most kezdek foglalkozni ezzel a marhasággal – mondja a létminimum alsó szélén tengődő kisnyugdíjas. – Van nekem e nélkül is épp elég bajom!

A tévének a modern, tömegtársadalmakra jellemző fogyasztóivá vált, tömegdemokrácián alapuló létezésmodellben elfoglalt kulcspozícióját természetesen a televíziókészülékeket gyártók is felismerték, az okos-telefon mintájára ún. okos-tévéket kezdtek el gyártani. A dolog lényege, hogy mindenki tudjon internetezni otthon a nappalijában, számítógép használata nélkül! Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed építi be a számítógépet a tévébe. Ráadásul úgy, hogy miközben az okos televíziónkkal szörfölünk a világhálón, észre se vesszük, hogy számítógépet használunk. A nemzetközi helyzet tehát – Virág elvtárs legnagyobb örömére – ezúttal is fokozódni látszik.

A műsorvezetőhöz hasonlóan, magam is azt tanácsolnám, mégse dobják ki televíziókészülékeiket, inkább kezdjék el használni azokat! Mégpedig Okosan!

NE CSAK A MOBILOD, A TÉVÉD LEGYEN OKOS, HANEM TE MAGAD IS!

Mielőtt elveszünk a kütyük ketyerék, csillogó villogó nagyképernyős lapostévék által kínált funkciók garmadában, fókuszáljunk a lényegre, ami pedig nem más, mint a TARTALOM! Maga a televíziókészülék csupán egy megjelenítő eszköz!

Az atomenergiával való analógia ezúttal is több mint félelmetes! Minden a felhasználón, a nézőn múlik!

Ráadásul, a modern tömegkommunikációs eszközök gyártói – még akkor is, ha újabban a profit érdekében egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ún. tervezett avulás jelenségére –, tulajdonképpen a mi kezünkre játszanak.

Tervezett avulás miatt vizsgálódnak a környezetvédők

Alighanem a felhasználók jelentős részével megtörtént már, hogy a garanciaidő lejártát követően néhány héttel romlott el az addig hibátlanul működő terméke. Az eszközök ráadásul nem vagy csak nagyon drágán javíthatók.

“Számos avulás van: tervezett, pszichológiai és műszaki. Tény azonban, hogy a termékek idő előtti elromlása, függetlenül attól, hogy minek köszönhetően következik be, negatívan hat az erőforrások felhasználására”- jelentette ki Jochen Flasbarth, a német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) elnöke. Az UBA azt akarja megvizsgálni, hogy egy terméknek mennyi ideig kell működőképesnek lennie, emellett azt is kiderítenék, hogy az idő előtti elromláshoz mennyire van köze a gyártónak, illetve – beépített dolgokkal – hozzájárult-e szándékosan az avuláshoz. Szintén szempont a javíthatóság hiánya, például az elektronikai eszközöket gyakran ragasztják, emiatt nehezen szerelhetők, illetve az akkumulátorok nem cserélhetők ki. A szakemberek 2015-ig akarják vizsgálni a különböző készülékeket.

A vizsgálatok során fényt derítenének arra, hogy az elmúlt évtizedekben miként változott az eszközök élettartama, s ebben milyen szerepet játszottak a gyártók döntései (pl. a szoftveres frissítés elmaradása), illetve a felhasználói szokások (a dizájn divatossága). Összegyűjtik a szerviztapasztalatokat is, hogy jobban ellenőrizhető legyen a termékek élettartama. Az eljárások alapján az UBA olyan javaslatokat akar kidolgozni, amelyekkel biztosítható lenne a termékek hosszabb használata.

Az Atlas Multimedia berlini szervizcég egyik munkatársa tavaly azt nyilatkozta, hogy a drága és nagy képátlójú LCD-, illetve plazmatelevíziók alig 3-4 év alatt tönkremennek. “Napi öt óra használat mellett 3-4 évig működnek. Amennyiben még intenzívebben használják őket, akkor az élettartamuk még rövidebb. Mindez független a márkától, mindegy, hogy a Toshiba, a Sony, a Samsung vagy a Philips készülékéről van-e szó. Mindegyiket úgy építették meg, hogy gyorsan elromoljanak” – mondta a szakember.

Wolfgang Heckl biofizikus 2004 óta a müncheni Deutsche Museum igazgatója. A szakemberben májusban úgy vélte: szemléletváltásra van szükség, a termékek folyamatos lecserélése helyett előtérbe kell kerülnie a megjavításuknak.

Forrás sg.hu

Jó Ha Figyelünk!

A számítástechnika robbanásszerű fejlődésével és térhódításával az informatika a hétköznapok szintjén mindennapjaink rutintevékenységévé vált. Talán az uniós jogi ketrec kevés pozitív hozadéka közé tartozik, hogy a pályázati rendszerek miatt immáron a vidéki embernek is muszáj rácsatlakoznia a világhálóra, ha nem akar lemaradni, ha nem akar kimaradni az (unni)jóból.

Számítógépe ugyan egyre több embernek van, de a televíziókészülék gyakorlatilag minden háztartásban megtalálható. Akad olyan, amelyikben több is. A nemrég bevezetett új és sikeres formátum, a DVD hozta magával, hogy a számítógépes világ és a tömegkommunikáció média világa mára szinte egybeolvadt. Gyakorlatilag fillérekért dobálják az ember után a hipermarketek műszaki osztályain az olyan lejátszókat, melyek az elterjedtebb számítógépes videó-formátumokkal is gond nélkül megbirkóznak.

És itt jövünk a képbe mi, felhasználók, nézők!

Csak rajtunk múlik, hogy milyen tartalommal szórakoztatjuk, tanítjuk, vagy késztetjük éppen gondolkodásra magunkat. Dél-amerikai szappanoperák végeláthatatlan epizódáradatával múlatjuk a drága időt, vagy inkább hiányos műveltségünk fehér foltjainak satírozgatása végett, mondjuk, megnézünk egy előadást Mátyás királyról és koráról?

A televíziókészülék okos használatával rengeteg új információra, ismeretanyagra szert tehetünk. A kulcsszó ezúttal: a KIVÁLASZTÁS! Tudnunk kell megfelelően szelektálni, elválasztani az értékest az értéktelentől! És ami legalább ennyire fontos, erre a csodálatos képességre meg kell tanítanunk a gyermekeinket is!

Mai felgyorsult világunkban az írott betűt, a könyvet igyekeznek idejét múlt, meghaladott eszköznek bemutatni, pedig ez nem így van! Inkább arra törekedjünk, hogy a szellemi fundamentumra, a vonatkoztatási szintre, a régmúlt idők akár évezredeken keresztül az írott betű világának köszönhetően megőrzött bölcsességeire, alapigazságaira könyvekből tegyünk szert. Már csak azért is, mert maga az olvasás tevékenysége is egy egészen sajátos és egyedülálló folyamat, ahol a képzelőerőnkre is szükségünk van minden pillanatban. Hiába ér fel egy kép ezer szóval, azok, akik mozgóképek készen kapott konzerv anyagai helyett a könyveken lapjairól hozzánk szóló csodás betű-kavalkád világán nőttek fel, bizonnyal sokkal könnyebben megállják majd a helyüket az életben.

A változó, felgyorsult, sokszor interaktív, kommunikációs adok-kapok világából történő gyors információszerzés ideális eszköze a televízió. Ennyi és nem több. Az óriási hiba, amit a jelenlegi rendszer gyakorlatilag alap üzemmódnak tekint, hogy a következtetések levonását is ő maga végzi el. A néző számára – kikapcsolva gondolkodási és döntéshozói mechanizmusait –a készen kapott véleményen kívül már semmi mást nem hagy.

Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy véletlenül megvágta magát késsel, mondjuk a konyhában tevékenykedve. Mégsem a kést okoljuk azért, ha megvágjuk vele magunkat, hiszen a kés csupán egy eszköz a mi kezünkben! Ugyanez igaz – talán még fokozottabban – a televízióra is. És itt most nem csak magára a készülékre gondolok, hanem a médiára is. A gyártók természetesen e tárgykörben is a felhasználók segítségére siettek, méghozzá egy, a modernkori urbánus (városlakó) emberre jellemző tulajdonság, a kényelem (polgári nevén a lustaság) felkarolásával. Minden televíziókészülék mellé elmaradhatatlan tartozékként jár egy univerzális fegyver, a távkapcsoló is, mely pontosan az imént említett csodálatos képesség, a kiválasztás pallérozására szolgál. A nekünk nem tetsző, vagy általunk káros csatornáktól egy gombnyomásra megszabadulhatunk, végképp letakarítva azokat a képernyőnkről.

Tehát arra biztatok mindenkit, tartsa meg a televíziókészülékét! Esze ágába nem jusson kidobni! Sőt! Most kezdje el csak igazán használni! Még pedig OKOSAN!

NE CSAK A MOBILOD, A TÉVÉD LEGYEN OKOS, HANEM TE MAGAD IS!

Ezt pedig úgy érheti el a kedves Olvasó, ha gondosan összeválogatott, és ami legalább ennyire fontos, összegyűjtött tartalmakat enged a képernyőjén megjelenni.

Az igaz és okos tartalmak összegyűjtését két okból tartom nagyon fontosnak! Az egyik a „Mondjátok el fiaitoknak!” bölcsesség örökérvényű igazsága, főként egy olyan társadalomban, ahol a múltunkkal, történelmünkkel foglalatoskodó oktatás csak a valót mondja el, az igazat pedig gondosan elhallgatja, vagy elferdíti!

A másik ok, a Guardian című lapnál nem régiben történt incidens. A hirado.hu oldaláról megjelent hírből idézünk:

Megsemmisítették a Snowdentől kapott adathordozókat

Személyesen felügyelte az illetékes brit nemzetbiztonsági szerv (GCHQ) két ügynöke a The Guardian című londoni napilap székházának pincéjében azoknak az adathordozóknak a megsemmisítését, amelyek az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottjától, Edward Snowdentől kapott titkos iratokat tartalmazták.

Az újság főszerkesztője a lap internetes oldalán hétfő este megjelent cikkben azt írta: “ez volt az egyik legbizarrabb pillanat a The Guardian hosszú történetében”. Alan Rusbridger szerint az eset “az elmúlt körülbelül egy hónapban” történt. A GCHQ két embere meg akart győződni róla, hogy az adathordozók egyetlen apró darabja sem jut kínai ügynökök kezébe.

A főszerkesztő leírta: az adathordozók megsemmisítését megelőző hetekben folyamatos nyomás nehezedett az újságra a brit kormány részéről, hogy adja át vagy semmisítse meg a Snowdentől kapott anyagokat.

Ennyit a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságáról.

Ezért nagyon fontos tehát, hogy a tudás, az igazság, a releváns információk a hálózatoktól függetlenül – ha tetszik otthon, bespájzolva is, de – minél több, egymástól független, egymástól távol eső helyen is biztonságban eltárolva elérhetők legyenek!

A VÁLTOZÁSOK MÁR A SPÁJZBAN VANNAK!

Gondolj bele! Internet nélkül hitelt érdemlően értesültél volna arról, hogy neked tulajdonképpen hazudtak, amikor devizahitel címén eladósítottak? Internet nélkül értesültél volna arról, hogy ez a bankok által folytatott – egyes államtitkárok szerint – uzsoratevékenység a jelenleg hatályban lévő törvényekkel is tökéletesen szankcionálható, nincs is szükség semmilyen devizahiteleseket mentő akcióra? És ez csak egy apró szelete a kis-vagy nagy magyar rögvalóságnak!

Televízió nélkül értesülhettél volna arról, hogyan múlik el az ún. rendszerváltás „dicsősége” a pártpolitikai színpadok mellett immáron a kultúra szabadtéri nagyszínpadán is?

Ha nincs tévéd, lemaradsz!

Ha nincs tévéd, kimaradsz! (Lásd Apaj-puszta!)

Ezért nagyon fontos tehát, hogy eszed ágában ne legyen kidobni a televíziókészülékedet! Ezért az egyik legfontosabb dolog, hogy kezd el végre OKOSAN használni a televíziót! És itt most ismét nemcsak a készülékre gondolok! Te vagy a néző, kezedben a gyártó által szintén a rendelkezésedre bocsátott univerzális fegyverrel, a távkapcsolóval!

HASZNÁLD!

OKOSAN!
Isten áldja Magyarországot!
1 öntudatos pécsi polgár

http://internetfigyelo.wordpress.com/2013/08/24/cenzura-nelkul-avagy-hasznald-a-televiziot/#more-27675

Hogy miért? Mert vannak, akik hasznot húznak ezekből!

http://mkh.valosag.net

A magyar hús “Európa hulladéklerakójában” végezheti

SzRTI: “Az 1945 előtti “3 millió koldus országát”, alig 25 év leforgása alatt, – 9 millió kiszolgáltatott, földönfutó országává tették…”

Ruvr.ru: “Miután elvesztette a keleti piacot, Magyarországnak nem sikerült teret nyernie az uniós rendszerben. Amíg a KGST-ben a magyar húst a minősége miatt értékelték, addig az EU-ban az alacsony ár számított. Ennek eredményeként a magyar sertéshús és szalonna lemaradt a dán és holland hús mögött. Nem a minőség szempontjából marad alul, hanem a termelő országok ”szállítószalagjának” olcsósága miatt, ahol olcsó és mesterséges tápot használnak…”

- Hír és vélemény -

Hír / Oroszország hangja:

A magyar közgazdászok megszólaltatták a vészcsengőt. Az ország 2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz anyagi haszon helyett növekvő veszteségeket hozott a nemzetgazdaság számára. A hatóságok kénytelenek voltak példátlanul kemény protekcionista intézkedésekkel megvédeni a saját termelőiket.

Úgy tűnik, hogy a Budapest és Brüsszel közötti ellentét csak súlyosbodni fog. Továbbá az egyre növekvő konfliktusban Magyarországot támogathatják a kelet-európai régió szomszédos országai is.

Egészen az 1980-as évekig Magyarország vezető szerepet töltött be Közép- és Kelet-Európa mezőgazdasági területén. Ehhez hozzájárultak a kedvező éghajlati feltételek (Pannon-síkság), valamint a szocialista államok rendszerében kialakult munkamegosztás.

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) összeomlása megsemmisítette a hasonló modellt. Magyarország figyelme az új piacok keresése során nyugat felé fordult. Azonban nem sikerült fájdalommentesen irányt változtatni. Miután elvesztette a keleti piacot, Magyarországnak nem sikerült teret nyernie az uniós rendszerben. Amíg a KGST-ben a magyar húst a minősége miatt értékelték, addig az EU-ban az alacsony ár számított. Ennek eredményeként a magyar sertéshús és szalonna lemaradt a dán és holland hús mögött. Nem a minőség szempontjából marad alul, hanem a termelő országok ”szállítószalagjának” olcsósága miatt, ahol olcsó és mesterséges tápot használnak.

Az EU-ba való belépés után nemcsak Magyarországon találkoznak hasonló problémákkal, hanem a régió más országaiban is, amelyeket gyakorlatilag megfosztottak a gazdasági függetlenségüktől, a saját iparuktól és mezőgazdaságuktól, továbbá a hagyományos piacaiktól. Ez újabb érv az Oroszországgal, továbbá az Európai Unióval való kapcsolat átfogó újragondolására – jegyezte meg az Oroszország Hangjával folytatott beszélgetésében Konsztantyin Nyikiforov, az Orosz Tudományos Akadémia Szláv Tanulmányok Intézetének igazgatója:

- Itt az ideje átgondolni azt, hogy mi történt két évtizeddel ezelőtt, és mit hoztak mindannyiunk számára ezek az évek. Oroszországban erre gondolunk, hiszen Oroszország a régió része, amelyet ”egykori” Kelet-Európának neveznek.

A protekcionista intézkedések bevezetésével és az EU-val való konfrontációval Orbán irritálja legjobban a brüsszeli bürokráciát. Neki tulajdonítható a következő ékesszólás: “Mi, magyarok tisztában vagyunk azzal, hogy Oroszország milyen fontos partnerünk. Tisztában vagyunk Oroszország súlyával és jelentőségével is”. Egy ilyen kölcsönösen előnyös szövetség megváltást jelenthet a nemzeti gazdaságok számára, amelyek az európai normák csapdájába kerültek.

Pjotr Iszkenderov

Kapcsolódó anyag: Az agonizáló olasz Kométa az orosz piacon? >>

A Szabad Riport véleménye:

Magyarország gazdasági katasztrófájának elsődleges oka, nem csupán az EU-hoz való csatlakozás módja, hanem azok a hazaáruló politikusok, akik egyfelől a haza érdekeit semmibe véve gazdaságilag teljesen kiszolgáltatták “Európa éléskamráját”, – a szervezet érdekeinek, miközben szó szerint lerombolták a gazdaságot és szemétlerakóvá, de szemétfelvevő piaccá is züllesztették.

Valamint a felesleges hitelfelvételekkel, idegen, és saját kézre játszották az országot tokkal-vonóval, a szociális- és, oktatási intézményeinek működésképtelenné tételével egyetemben.

A hihetetlen erkölcsi rombolás ennek a példátlan méretű kifosztásnak elengedhetetlen feltétele volt.

Mondjuk ki nyíltan, a nem az elithez tartozó az öregeket, rokkantakat, akárcsak a középkorúakat és fiatalokat halálraítélték, megfosztva őket a tisztes megélhetést nyugdíjtól, járadéktól, a hatékony egészségügyi ellátástól, a munkahelyeiktől, vállalkozásaiktól és piacképes jövedelmüktől.

Az egész országra kiterjedően, aktívan támogatják a szabad rablást. Az uzsorahitel és “köz”szolgáltatók határtalan és jogellenes kapzsiságának koncként vetik oda a teljes lakosságot. Így szerezve meg az eddig megtakarított javaikat, otthonaikat, vagyontárgyaikat.

Az 1945 előtti “3 millió koldus országát”, alig 25 év leforgása alatt, – 9 millió kiszolgáltatott, földönfutó országává tették.

És erre a szégyenletes rablásra még büszkék is!

A cionmédia propagandájukkal fennen hirdetik ”nagyszerűségüket”, “eredményeiket” szerte a világban.

Az EU-ba NATO-ba be sem kellett volna lépni, de most legalább olyan gyorsan kell onnan távozni, ahogy csak lehet.

Különben a magukat ”szövetségesnek – barátnak” hazudóktól, – Isten sem ment meg minket.

SzRTI

Állami össztűz a civilek összefogása ellen – Ideológiák kontra elszegényedés

Az első biztosítékot a HVG provokatív cikke verte ki, aztán jött a Magyar Narancs és a Magyar Nemzet is, később az Anarchisták Közössége is támadásba lendült. A Hallgatói Hálózaton belül is komoly dilemmák támadtak emiatt. A Koppány-Occupy-Haha elszegényedés elleni tüntetés és civil dialógus soha nem látott sajtótámadásokat szenvedett el a napokban. A legfontosabb információ, hogy ez az élőláncos civil tüntetés a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt tulajdonképpen az elszegényedés ellenében szerveződött figyelemfelhívó akcióként, a rendkívül súlyos és egyre romló, és a magyar lakosságot egyre mélyebb rétegeiben érintő, súlyos, erkölcsi, anyagi és társadalmi válság miatt; nos ez a központi kérdés  azonban teljesen marginalizálódott, és a fenti cikkekben semmiféle jelentőséget nem kapott, így annak sem volt semmiféle sajtósúlya példaként, hogy Laár András “buddhista-lelkészként”, személyesen tisztelte meg ezt a “náci rendezvényt”, vagyis a szegénységellenes rendezvénybe ezáltal került egy olyan szellemiségében békésebb vallási irányzat, ami magasan felette áll az európai jó-rossz, fekete-fehér duális politikai tengelynek. Magyarország  és nyilván más európai országok is jelenleg a keresztény vallási kultúrának a folyamatos hatása alatt és annak determinációja alatt lettek politikailag és világnézetileg is végletesen megosztott társadalmak. Ez a történeti keresztény ideológia alakította azt a hamis felsőbbrendűség tudatot is (Kasztília), ami az Újvilág felfedezésekor és gyarmatosításakor a kegyetlenkedések és a bennszülöttek lenézésének is fő legitimizációját és teológiáját is adta. Ma Magyarországon egy új ideológiai tendencia lépett életbe és tör egyeduralomra. Ez pedig: a hamis jogegyenlőség és ezt az emberi jogok álvédelmén keresztül propagáló és gyakorló újkapitalista diktatúrák korának hipokrita de valójában antiszociális fedőideológiája. Amikor a Haha és Occupy szónokai is megfogalmazzák hasonlóképpen az általános bizalmatlansági elveket az uralkodó és megosztó pártokkal szemben, mint a Koppányhoz közeli civilek is hasonlóképpen, akkor tulajdonképpen megint csak az általános hazugságokkal szemben tanúsított helyes és egyetlen hosszú és keserű tapasztaltból leszűrt autentikus álláspontot képviselik, kiábrándultságot és meghasonlást mindazzal szemben amit ma rendszerváltásnak neveznek. Nem véletlen az sem, hogy a HVG-n és számos más helyen is szétszórt és megbízott névtelen állami troll írása egy nap alatt terjedt szét, mint egy klónozott vírus. A legtöbb virtuális sajtóorgánum azonnal átvette, érdekes és baromi vicces ez, mivel én a blogomon nem hoztam volna le ezt az írást sem, még akkor sem ha több millió forintot ajánlott volna ezért valaki. Egyrészt nem tűröm a kapitálfasiszta felforgatókat, másrészt megvetem azokat, akik pénzért és tehetségtelenül és a rendszer fennmaradásáért hazudnak, azokat meg még inkább, akik tehetséges íróként egy ilyen állami burzsoá fenevadnak a szolgálatába állnak. Mindenesetre a támadás legfőbb oka úgy volt álcázva, hogy ők a Koppány Csoport szélsőséges nézetei miatt támadnak. Miközben még csak most a mai nap folyamán szedegetik össze a különböző nézeteket, innen-onnan, hogy efféle bolond és nevetséges igyekezetükben alátámasszák a tegnapi vehemens támadásaikat. Az ember mindig azt reméli, hogy ezekkel a támadásokkal valójában a saját hitelességüket ássák el jó mélyre – és igyekezetükkel ha nem is a poklokig, de a végső vereségig biztosan eljutnak. Megrökönyödésem legfőbb oka az, hogy kifejezetten szociális célokért való nemes összefogást és civil- társadalmi dialógust egyáltalán miért kell támadni, támogatás helyett. Ha ebbe az egy ténybe belegondolunk, már azt érezzük, hogy rendkívül egyedül maradtunk azzal, hogy szolidaritást vállalunk  esetleg valamiféle szegényebb rétegekért való kiállással. Tudjuk jól, hogy Józsefvárosban, a szégyenteljes kukázási népszavazáskor a 9 000 ördöggel szemben, csak 400 jó ember gondolta úgy – maradva a történeti keresztény dualitásoknál – hogy a hajléktalanok és létminimum alatt tengődők (nem csak hajléktalanok kukáznak) számára a kukázást biztosítani kell és bűn volna büntetni. A kormány persze számít majd az antiszociálisok minden egyes szavazatára, és ezzel a büdös széllel vitorlázza be magát a hatalomba újra, talán ezért görnyed most Tarlós barátunk Hitlerként Budapest műveleti térképe fölött, hogy kijelölje a hajléktalan gettó határait és kitiltsa hajléktalan honfitársainkat a Belvárosból, az aluljárókból, mert az alkotmány őt erre kötelezi, azt teszi, amit már évekkel ezelőtt megtett kiváló szegedi elődje és mestere Botka László mszp-s polgármester is. Tudjuk jól, hogy ez a tett bűncselekmény. Egy kiszolgáltatott embercsoport életterének a drasztikus lecsökkentéséről van szó. Egyesek alaposan megrökönyödnek azon, ha a tüntetésen felszólaló a régi rendszer címerét viseli. Pedig ami régen kopottnak tűnt, az most a kapitalizmusban aranykori fényességgel és szakrális eufóriával sugároz ránk, erősebben mint a nap. Ez az egykori munkás-paraszt hatalom emléke.

A Magyar Narancs sértett gúnyolódással képes csak reagálni, arra, hogy a Haha és a Koppány is leszólta a pártokat, szerintük a Hahának, ha a Pedofilok Ketrecgyártó Szakköre tüntet az emberi jogokért, akkor ott a helye. Itt már nem is a vélt náci-nyilas/anticionista ideológia a szemükben a szálka, hanem annak a rendszernek az abszolút és konszolidáció nélküli megkérdőjelezése, amiben a burzsuj bérújságíró pénzért és pártközpontilag elferdíthetett bármit és leírhatott, kivéve az elmúlt rendszer bármiféle jobb fényben való beállítása vagy a jelen rendszer áldozatai. Így számadatok a szegénységről vagy a rendszer valós áldozatairól a Magyar Narancs újságírójától is elmaradtak. Nagyon veszélyes vagy veszélyesen primitív és központosított politizálásnak látom, ha az un. demokratikusnak világba hazudott pofátlan jogegyenlőség fontosabb ezek számára, mint a szociális védőháló nélküli tajgetoszról lelökött emberek,  az út szélén hagyott családok, utolsó vagyonuktól megfosztott munkanélküliek, szenvedő szegények és hajléktalanok ezrei. Kínában is a köztársaság korszaka lehetett a legborzalmasabb, amiről Ligeti Lajos is tudósít útleírásában. Az sem paradoxon számukra, hogyha akad is az otthonvédők között egy tucat ember, aki szélsőséges politikai nézeteket vall, releváns-e annak megítélése, ha öregeket, rokkantakat és súlyos beteg embereket védenek a kilakoltatástól. Akik számára az önfeláldozó otthonvédő csatákat látva semmiféle kétsége nem merül fel, hogy esetleg ezek az otthonvédők – még ha számukra nem is kompetens nézeteket vallanak, de valójában legfőbb tevékenységük nem ideológiai, hanem – emberi és önfeláldozó tetteikkel bizonyítják évek óta, hogy  sokkal inkább védik ezek a civilek a társadalmat amiben élnek, mint bármelyik politikus, párt, önkormányzat, amelyik öreg és beteg embereket szolgáltat ki a hatósági kilakoltatásnak (ezzel járó TEK-Rebiszes rendőrterrornak) avagy másképp: a hozott ideológia-összeesküvés elmélet megerősítést nyer az állam embertelen és antiszociális kegyetlenkedései és vaksága láttán. Akkor ki a felelős a szélsőséges nézetek kialakulásáért az egyén vagy ez a rém környezet és csak a hipokrita jogegyenlőségre és nem a nyomorra érzékeny hazug demokrácia, amit a politikai hazugságok és embertelenségek halmaza jelent?
Gulyás Gergely (fidesz-kdnp) az atv-n elmondta, hogy azért nincs szükség társadalmi párbeszédre “semmilyen ügyben”, mert ők vannak felhatalmazva (2/3-al) erre a feladatra. Elgondolkodtató, hogy a beleszólásunk az ügyekbe csak egy 4 évente behúzott X-ig terjedjen, egy hazug kampány végén a Fidesz álláspontja szerint. Valóban érdemes felhatalmazni bárkit is, hogy képviseljen?. Csak azért felhatalmazni egy Tarlóst, hogy tiltott zónákat hozzon létre a hajléktalanoknak? Ez nem aberráció? (tartarossz.blogspot.hu)

Stadionfejlesztésre továbbra is van pénz

Kupacsapataink kínos nemzetközi szereplései ellenére is folytatódhatnak a stadionfejlesztések. Erről Orbán Viktor beszélt augusztus eleji sportági évértékelő interjújában, amelyet a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia honlapjának adott. A miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha a kormány még a nyáron döntene újabb futballstadionok rendbehozataláról. Így még az idén elkezdődhetnének a munkálatok Mezőkövesden, Diósgyőrben, Székesfehérváron és Szombathelyen is. A felsorolt helyszíneken az MLSZ pénzügyi rendszerén kívül, közvetlenül hozzák rendbe a pályákat. Az MLSZ-rendszerében pedig több NBI-es és NBII-es stadion újulhat meg.
Emellett szót ejtett a Puskás Stadion rekonstrukciójáról is, amely nemcsak egy futballstadion, hanem egy egész olimipiai központ lesz. 2018-ban vagy 2019-ben pedig már akár Bajnokok Ligája-döntőt is képesek leszünk rendezni. A terveket 2013 őszén mutatják majd be.
A foci mellett azért más sportágak is kapnak új létesítményeket. Fehérváron a jégkorongcsapat kaphat új arénát, illetve mivel Budapest rendezheti a 2021-es vizes vb-t, ezért a Dagály fürdőnél épülhet fel a világbajnokság központi komplexuma, amelynek a hazai junior úszó-világbajnokság miatt 2017-ig kellene elkészülnie.

Milyen lesz is a látvány?

Folytatódnak a stadionfejlesztések Magyar szempontból az utóbbi évek legkiábrándítóbb eredményét hozták az Európa Liga- és a Bajnokok Ligája selejtezői: egyik csapatunknak sem sikerült megélnie legalább az augusztust, ami pedig a kormány focifetisizmusa miatt különösen kínos. Csányi Sándor MLSZ-elnök pedig korábban úgy nyilatkozott, hogy amelyik csapat kiesik az első körben, az kárt okoz a magyar futballnak.
A miniszterelnök szerint a miskolci, a mezőkövesdi, a székesfehérvári és a szombathelyi stadiont az MLSZ pénzügyi rendszerén kívül, közvetlenül hozzák rendbe. Más NB I-es és NB II-es illetőségűeket pedig az MLSZ rendszerén belül oldják meg.
400 millió a Kövesdnek
Az már korábban tudható volt, hogy az NB II Keleti-csoportjából feljutott Mezőkövesd 400 millió forintot kap a költségvetés tartalékaiból, mivel az élvonalbeli induláshoz nem rendelkeznek megfelelő létesítménnyel, így ők is úgy járhattak volna, mint az előző szezonban az Eger együttese, amely végig “albérletben” volt kénytelen fogadni ellenfeleit. Igaz, nekik nem Tállai András fideszes államtikár volt az elnökük.
A Videoton otthona is megújul
A székesfehérvári Sóstói Stadion a hosszabb távú projektek között kaphat helyet, a korszerűsítés ebben az esetben azonban csak a következő kormányzati ciklus feladatai között valósulhat meg. Fehérváron emellett egy új multifunkciós jégkorong- és rendezvénycsarnok is épülhet. A tervek szerint a a város még idén egy tanulmányt készíttet, ez alapján a jövő évi költségvetésben a kormány biztosítja a tervezés költségét.
Miskolcon is felújítják a DVTK-pályáját
Az eddig is ismert egy milliárd forintos tao-támogatás mellé az állam további három milliárd forintot ad a diósgyőri stadion és környezetének rendbetételére. Az egyik főlelátó már korábban elkészült, így ennek a közelébe helyezik a játékteret. Az őszi szezonban így néhány meccsen Nyíregyházán fogadja majd  ellenfelit a Diósgyőr.
Szombathelyen is gigaberuházás várható
Hende Csaba honvédelmi miniszter szerint (aki Szombathely országgyűlési képviselője), a stadion tervezését többéves előkészítés előzte meg. Ennek ellenére még nem hozták nyilvánosságra a látványterveket. A képviselő azt hangsúlyozta, hogy sokmilliárdos gigaberuházás várható. Emlékeztetett arra, hogy néhány hónappal ezelőtt a kormány úgy döntött, hogy az érintett Haladás ingatlanok a MÁV tulajdonából Szombathelyhez kerülnek, méghozzá ingyen.
Csökkenő nézőszám
Az átfogó stadionfelújításokat beárnyékolja, hogy a 2012/13-as szezonban csökkent a meccsek látogatottsága. A korábbi átlagos 3645-as nézőszám 2728-ra csökkent. Ez pedig ellentétes azzal a céllal, amit korábban az MLSZ-stratégiában fogalmaztak meg, hogy az évtized végére az átlagos nézőszám 10 ezer legyen. Ha sikerül teljesen megtölteni majd az új létesítményeket, ez akár teljesülhet is.
A Puskás Stadion
2013. április 15-i kormánydöntés értelmében mégis a Puskás marad a nemzeti futballaréna: a belsejében új lelátókat alakítanak ki. Az Istvánmező rehabilitációjának részeként a Puskás Ferenc Stadiont a legmagasabb UEFA-kategóriájú, legalább 65 ezer fő befogadására alkalmas, multifunkcionális sportközponttá építik át.
A stadion építése várhatóan a 2014 végén kezdődhet, és a tervek szerint 2017 végén kerülhet átadásra. A létesítmény 60-80 milliárd forintba kerülhet, ám a kiszolgáló egységek – például parkoló létesítése – miatt a beruházás összköltsége 70-90 milliárd forint lehet. A terveket 2013 őszén mutatják majd be.
Emellett felújítják a Körcsarnokot és a Millenáris Velodrómot, illetve átépítik a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokot. Új létesítmények is készülnek: egy nemzetközi úszó- és vízilabda versenyek lebonyolítására alkalmas csarnok, atlétikai pálya és fedett atlétikai edzőpálya, valamint kiszolgáló épületek és parkolók. Az aréna egyik különlegessége lesz a tetőre kerülő, körülbelül egy kilométer hosszúságú kivilágítható panoráma futópálya.
A 10 éves MLSZ-stratégia
A 2020-ig terjedő időszakban az MLSZ céljai között szerepel a tízezres átlagnézőszám elérése az élvonalban. A felnőtt válogatott részvétele legalább két világtornán (ez a 1986-os mexikói világbajnokság óta nem sikerült). Valamint a 2012-14-es időszakban évente egy klubcsapatnak a főtáblán kell szerepelnie, majd 2015-től már kettőnek, s ebből egyiknek a nemzetközi kupatavaszt is meg kell élnie.
(Ténytár)

Ketyeg a nyugdíjbomba

Harapófogóba kerülnek a mai 30-asok, 40-esek – írja a napi.hu.
A gazdasági portál szerint extra terhek várnak a Ratkó-korszakban születetettek leszármazottaira. A nemzetközi kitekintést adó MarketWatch-tanulmány szerint a babyboom-generáció gyermekei felének nincs annyi megtakarítása, hogy idős éveire fedezze az alapvető kiadásait, miközben hosszabb időskorra számíthatnak, mint bármely más korábbi korosztály.

Tavaly Magyarországon a frissnyugdíjas vagy a nyugdíjkorhatárhoz (viszonylag) közel álló Ratkó-nemzedék – vagyis az 1949-1956 közötti népesedéspolitika idején születettek – gyermekeiből álló 31-40 éves korosztályban 225 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, a 41-45 éveseké nem érte el a 220 ezer forintot a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint.
A napi.hu az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól nem kapott választ arra, hogy a Ratkó-generáció nyugdíj előtt álló tagjai közül hányan, mekkora ellátásra számíthatnak majd. Az viszont, hogy ebből a csoportból a rendszerváltás után rengetegen vesztették el állásukat, illetve kényszerültek a szürke zónába, félig-meddig bejelentett munkát végezve, továbbá rokkantnyugdíjba, biztosan negatívan hat a várható öregségi ellátás összegére – írja a lap, amely szerint az 1949 és 1957 között születettek 1,29 millió fős sokaságából ez év januárjában 730 ezren (56,7 százalék) részesültek nyugellátásban, illetve más tartós ellátásban. Kevesebb mint felük kapott öregségi nyugdíjat, 18 százalékuk korhatár alattiaknak járó ellátást, bő 37 százalékuk pedig rokkantsági és rehabilitációs ellátást. (Utóbbiból egyrészt következtethetünk az érintett korosztály lesújtó egészségi állapotára, másrészt előrevetíti azt, hogy a majdani öregségi nyugdíj sem lesz fényes összeg.) Mindebből az látszik, hogy jelentős réteg számíthat arra, hogy “néhány éven belül középkorúként harapófogóba kerül, hiszen gyermekeik mellett szüleik is támogatásra szorulhatnak, nem beszélve arról a sokat hangoztatott tényről, hogy saját idős korukra is spórolniuk kellene”.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdán közleményben tudatta, hogy a Nyugat-Európában népszerű egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítások szerepe Magyarországon marginális. Ez a hosszú távon társadalmilag nélkülözhetetlen konstrukció jelenleg komoly versenyhátrányban van az alternatív nyugdíjcélú megtakarításokhoz képest, mivel az egyéni befizetések után nem jár szja-kedvezmény. A MABISZ szerint az ügyfelek alapvető érdeke lenne, hogy a jövőben hasonló támogatást élvezzen a nyugdíjbiztosítás is.
(Forrás: napi.hu)


Bal-Rad komm: A rendszerváltáskor 35-45-éves korosztály közel fele (elsősorban vidékiek) kiesett az ún. “munkaerőpiacról”! A másfél millió munkahely elvesztésével együttjáró Nagy Országlerablás ezt a korosztályt teljesen felkészületlenül érte.
Olyan emberekről van szó, akik a szocializmus korszakában szocializálódtak-viszonylagos biztonságban. Ezek a korosztályok hozzá voltak szokva a rendszeres munkához, és abban becsülettel helyt is álltak. Zömmel ők váltak talajvesztettekké, és ők azok, akik gyermekeiknek nem tudnak segiteni, ill. gyermekeik nem tudnak nekik segiteni.
A morális veszteség is őket érte leginkább.
Ezek a korosztályok a rendszerváltásig jól képzett országépitők voltak! Ám részvételük a rendszerváltás folyamatában azt is jelentette, hogy saját munkájukat rombolták le-és mint már viszonylag régóta köztudott, önmaguk érdekei ellen (is) hatottak jövőjük ellehetetlenitésével.
Nem véletlen, hogy ezek a korosztályok “fogják leginkább a fejüket” a huszonhárom-éves pusztitás, és saját sorsuk kilátástalansága láttán!
Ám a morális teher miatt ezek a korosztályok megrogytak! Válluk több terhet elviselni képtelen már, de ezek a korosztályok azok, amelyek leginkább fegyver után kiáltanak!
Ezek a korosztályok azok, amelyek hajlandóak akár a golyófogó szerepét még betölteni-mert másra már nemigen alkalmasak!
Önérzetük és hazaszeretetük viszont még van!

Kissinger szerint Izraelnek 10 éve maradt

Henry Kissinger meglehetősen hírhedt politikus az Egyesült Államokban. A faji lojalitása miatt Izrael-pártisága érthető. Politikai pályája során valamennyi nagy amerikai felforgató műveletben benne volt a keze. Mondhatjuk azt is, hogy az egyik fő motorja volt a rengeteg csalással, hazugsággal, ármánnyal teleszőtt amerikai külpolitikának.

Benne volt a keze az arab-izraeli háborúkban, ő járta ki a zsidók elképesztően magas támogatását, a Liberty hadihajó elleni izraeli támadás ellenére is. Része volt az egyiptomiak megfenyegetésében, majd lefizetésében is, de éppúgy ott volt a dél-amerikai USA-ellenes kormányok megbuktatásában, ha demokratikusan nyertek, ha nem, a különböző junták pénzelésénél, a kínai-orosz konfliktus felbujtójaként már a háttérben mozgolódott, az India és Pakisztán között kirobban háborúban szintén a közvélemény részéről élesen bírált felbujtó volt. Gyakorlatilag egy bebetonozott zsidó az amerikai kormányban, 1969-től 1977-ig volt hivatalos tanácsadó, de befolyása semmit sem csökkent a nemhivatalos időszakában sem.  Érintett volt a Watergate-ügyben, mint tanácsadó, érdekes módon mégsem bukott együtt Nixonnal, hanem hivatalban maradt.

Hivatalos távozása után céget alapított, amely stratégiai tanácsadó cég. Természetesen folyamatosan dolgozott a kormánynak. Az öreg Henry Kissinger a mai napig aktív, és úgyszintén aktív kapcsolatot tart fenn a hivatalos titkosszolgálatokkal, hálózatokkal. Legutóbbi közszereplése nagy meglepetést okozott. Kissinger ugyanis tényként közölte, Izraelnek jó esetben tíz éve van hátra. 16 különböző titkosszolgálattal egyeztetett, amelyek vezetői hivatalosan is egyetértenek Kissinger kijelentéseivel. Nem hozott fel mentségeket, hogy ki az oka a kialakult helyzetnek, vagy mi az oka, nem hozott fel lehetséges alternatívákat arra vonatkozóan, hogy milyen módon lehetne ezt elkerülni. Mekkora fokú amerikai katonai jelenlét akadályozná meg, milyen titkosszolgálati tevékenység kellene hozzá. Kissinger, az öreg zsidó megváltoztathatatlan tényt közölt. Izrael tíz év múlva már nem lesz. 

Az a meglepő a dologban, hogy Kissinger mindezt olyan higgadtsággal közli a közvéleménnyel, mintha csak annyit mondana, két napig nem lehet majd tejet kapni. Ez pedig az ő szintjükön nagyon is beszédes. Amikor egy zsidó el akar érni valamit a közvélemény előtt, akkor feltüzelt, lázító módon beszél, kihasználva minden lehetőséget a zsidó előnyök megtartására. Szó sincs erről. Kissinger egyszerűen pontot tett a mondat végére. A felesleges kérdéseket pedig elhárította, nincs mit magyarázni ezen, ez be fog következni, erre fel kell készülni. Ő továbbra is támogatja Izrael államot, de annyi mindent hibáztak el az elmúlt évtizedekben, hogy azt helyretenni már nem lehet. Izrael az arab tenger közepén még a fegyverei védelmében sem képes kitartani tovább.

Ránk nézve ez egy igencsak rossz hír. Számunka az lenne a jó hír, ha Kissinger azt mondaná, holnap minden zsidó hazaköltözik Izraelbe. De ehelyett inkább ide fognak özönleni. No meg a többi már felvásárolt országba, Lengyelországba, Romániába, Szlovákiába, és persze az elmaradhatatlan Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba. Ami azonban nagyon kérdéses, megvárja-e a világ mindezt. Lesz-e hova menni, vagy addigra ezen a vidéken már új szelek fújnak? Valószínű, legalábbis a helyzet ezt mutatja. Akkor elgondolkodhatnak majd a régen felvetett nagy ötleten, merre is van Madagaszkár.   

Kemény Gábor