Malmö szindróma: a svédországi antiszemitizmus kivándorlásra késztet

Svédország híresen semleges volt a második világháborúban, és biztonságos menedékhelyül szolgált sok zsidónak, kivált a Dániából érkezőknek, akik csaknem mindegyikének sikerült megmenekülnie. A zsidó vallású emberek svéd földön mindig biztonságban érezhették magukat.

Csakhogy mostanában egyre gyakrabban érkeznek aggasztó hírek a svéd jóléti államból is: hiába a sokszor és sokaknak példaként emlegetett svéd tolerancia, hiába a nagy politikai korrektség, az országban jó ideje szaporodnak az antiszemita incidensek. Az amerikai Tablet magazin szerint a harmadik legnagyobb svéd városban, Malmöben oly’ gyakoriak a zsidóellenes megnyilvánulások, hogy sokan jobbnak látják kivándorolni. A zsinagógák felgyújtása, a zsidó temetők megszentségtelenítése és a „Heil Hitler!”-féle ordibálások arra késztetik a svédországi zsidók egyre nagyobb táborát, hogy Izraelbe költözzenek. A probléma korántsem új keletű. A Forward magazin már 2010-ben részletes tudósításban hívta fel a figyelmet arra, hogy Malmö Rosengard nevű negyedében – ahol a város muszlim vallású polgárainak többsége él – igencsak gyakoriak a zsidó- és Izrael-ellenes megnyilvánulások. Ennek okát egyesek a közel-keleti helyzetben vélték és vélik megtalálni, mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy Rosengardban nyolcvan százalékos a munkanélküliség. Malmö korábbi, baloldali polgármesterét kritizálták is: nem védi eléggé a város egyébként sem nagy (alig hétszáz lelket számláló), de folyamatosan apadó lélekszámú zsidó közösségét. Ilmar Reepalu, a polgármester azzal replikázott, hogy az, amit antiszemitizmusként érzékelnek, nem más, mint a szomorú, de érthető következménye az izraeli politikának a Közel-Keleten. Az új, szociáldemokrata polgármester, a 39 éves Katrin Stjernfeldt Jammeh viszont azt ígéri: keményen fellép a gyűlöletbeszéd, illetve a gyűlölet-bűncselekmények ellen.
Csakhogy Svédországban nem csupán Malmőben vannak gondok. A Los Angeles-i Jewish Journal idézi például a svéd írót és politikai tanácsadót, Annika Hernroth-Rothsteint, aki arról ír, hogy az ő közösségében, amely Stockholm tradicionális, hagyománytisztelő közössége, állandóan az Izraelbe történő kivándorlás lehetőségeiről és következményeiről beszélgetnek, s a legfőbb ok, amiért sokan mégis maradnak a szülőföldjükön, Svédországban mindössze az, hogy a költözködés hosszú távon sokba kerülne. S nyilván nem csak anyagi értelemben. Hiszen – így Annika Hernroth-Rothstein – fejlett országból kellene elköltözni, és sokan aggódnak, hogy így csökkenne az életszínvonaluk, és rosszabbodnának a munkakörülményeik is.
Az írónő egyébként rossznak tartja a svédországi zsidóság helyzetét. „Svédországban tilos a kóservágás… Az antiszemita támadások állandóak, de többségüket nem veszik nyilvántartásba, nem folytatnak eljárást… Csöndes terrorban élünk” – fogalmaz a Jewish Journal hasábjain is idézett levelében az írónő. Aki szerint a helyzet cselekvést követel, legalább azt, hogy a svédországi zsidóság nyilatkozatot tegyen közzé, amelyben visszautasítja, hogy választania kelljen félelem és asszimiláció között.
És Magyarországon?

Közben a Jewish Telegraphic Agency globális hírportál Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter fotójával illusztrált cikkben arról tudósít: a magyar kormány arra készül, hogy szembeszálljon azzal a szerinte pontatlan imázzsal, miszerint az ország lanyhán száll szembe a szélsőségekkel. A JTA munkatársa, Ron Kampeas beszámol arról is, hogy Kumin Ferenc – akit Orbán Viktor kormányfő nemzetközi tájékoztatásért felelős tanácsadójának nevez – a napokban felvette a kapcsolatot a JTA-vel is. „Az amerikai közbeszédben sok szó esik az antiszemitizmusról és a rasszizmusról Magyarországon, s az ezzel kapcsolatos aggodalmakról. Mi megpróbálunk realista képet kialakítani. Nem azt mondjuk, hogy ilyesmi nincs, de bizonyos elbeszélésekben ez eltúlzott” – idézi Ron Kampeas Kumin egyik interjúját.

Majd hozzáteszi, hogy Kumin kezdeményezése része annak az elmúlt hónapban tapasztalt intenzív erőfeszítésnek, melynek célja, hogy visszaszorítsa azon percepciókat, miszerint Magyarországnak nem sikerült szembenéznie az antiszemitizmus erősödésével, különösen a Jobbik felemelkedésével. A JTA ezzel összefüggésben idézi Navracsics Tibor felszólalását a zsidó életről és az antiszemitizmusról Budapesten rendezett minapi konferencián, ahol a miniszterelnök-helyettes azt mondta: eljött az ideje, hogy a magyarok elfogadják felelősségüket a holokausztért. A JTA megszólaltatja Andrew Baker rabbit, az Amerikai Zsidó Bizottságok nemzetközi ügyekért felelős direktorát, aki szerint észben kell tartani Navracsics mondatait, ám a kérdés az, hogy ezek pusztán szavak maradnak-e, avagy cselekvésben is megnyilvánulnak. Baker rabbi szerint Orbán Fidesze nem nyíltan antiszemita, de a szavazókért folyó küzdelemben flörtöl olyan témákkal, amelyek aggasztják Magyarország százezres zsidó közösségét; például azzal, hogy felélesztenek és megtisztelnek Horthy Miklóshoz köthető antiszemita figurákat.
Michael Salberg, a Rágalmazás-ellenes Liga nemzetközi ügykért felelős igazgatója úgy gondolja, hogy Navracsics beszéde egyértelmű volt az antiszemitizmus elleni küzdelem iránti elköteleződésben, de „az igazi kemény munka ennek az elkötelezettségnek a társadalmi megvalósítása, az, hogy a civil társadalom is elkötelezett legyen a demokrácia javításában”. Salberg szerint a magyarországi roma kisebbség továbbra is megkülönböztetéstől és erőszakos támadásoktól szenved.
Ron Kampeas idézi Csáki Juditot, akit „a magyar kormány zsidó kritikusaként” aposztrofál, s a színikritikus szerinte úgy vélekedik, hogy az antiszemitizmus elítélése a kormány részéről csupán színház, melynek célja, hogy elvonja a világ figyelmét azokról a törvényekről, amelyekkel Orbán gyöngíti az alkotmánybíróságot, és korlátozza a magyar nemzet „méltóságát” (idézőjel a JTA megfogalmazásában – a szerk.) fenyegető kijelentéseket. „Az a taktikájuk, hogy amíg mi a Jobbik antiszemita kommentárjain háborgunk, legalább addig sem panaszkodunk az ellenzék kriminalizálásának kísérletei miatt” – mondja Csáki Judit a Jewish Telegraphic Agency szerint.

Végül megszólal Kovács András, a Közép-európai Egyetem zsidó tanulmányokkal és nacionalizmussal foglalkozó programjának vezetője is. Kovács szerint a magyar kormánynak hitelt kell adni, mert legalább szembenéz az antiszemitizmussal. „Az antiszemitizmus Magyarországon nagyobb, mint más országokban, Európában. A deklarációk már megvannak. Most lássuk, mi történik” – mondja Kovács András.
(HV)

Bal-Rad komm : “…A zsinagógák felgyújtása…a zsidó- és Izrael-ellenes megnyilvánulások…Svédországban tilos a kóservágás…-és hasonló svédországi történések.
Ezzel szemben Magyarországon?
Itt is gyújtogatnak zsinagógákát? Tény, hogy verbálisan Magyarországon is néha-néha “bántják” a zsidókat. Néha-néha “gondozott” zsidótemetőkben ledönt néhány részeg gyerek egy-egy követ. Az is előfordult már, hogy Szegeden szappant raktak a zsinagóga keritésére.
Ugyanakkor-tudomásunk szerint-Svédországban nincs zsidó televiziós és rádiócsatorna. Magyarországon van!
Tudomásunk szerint Svédországban-pl. Malmöben-nem lepik el a város főterét hanukaidőben a zsidók. Budapesten igen.
Ugyanakkor mégis a következő állitással kell szembesülnünk: “Az antiszemitizmus Magyarországon nagyobb, mint más országokban, Európában.”
Honnan is igyekeznek kivándorolni a zsidók?
Svédországból!
Honnan NEM akarnak kivándorolni a zsidók?
Magyarországról!

Akkor hát hogy is van ez? Ahonnan menekülnek-ott kisebb az antiszemitizmus mint ott-ahonnan nem akarnak menekülni?!
Akkor hát hogy is van ez?

Washington megerősitette: izraeli harci gépek sziriai célpontokat támadtak.

A latorállam harci gépei szerda éjjel mértek légicsapást a Földközi-tenger partján fekvő Latakia város melletti szir légvédelmi állásokra-jelentette a CNN egy amerikai kormányzati illetékesre hivatkozva.
A névtelenül nyilatkozó hirforrás szerint a zsidók afölötti félelmükben támadtak, hogy a célponton tárolt fegyverek a libanoni Hezbollah siitáinak a kezébe kerülnek.
A sziriai és libanoni médiák eddig a beismerésig is a zsidó államot nevezték meg, mint az agresszió elkövetőjét.
A jelek szerint a latrok nem nyugszanak! Izrael és az USA tovább élezik a sziriai helyzetet. Mindaddig, amig azt nyilt nemzetközi háborúvá nem eszkalálják.

Valószinűleg az a nap lesz Izrael utolsó napja!

Újabb pofon Magyarországnak – futunk a szlovákok után

Újabb listán szerepelt a visegrádi országok sereghajtójaként Magyarország. A vizsgált államok gazdasági, oktatási, szociális és egyéb teljesítményét összehasonló jóléti rangsorban csak balkáni szomszédaink többségét tudtuk megelőzni.

Borús kilátások!

Súlyos pénzügyi problémái ellenére Szlovénia bizonyult a legjobb életkörülményeket biztosító országnak a kelet-közép-európai régióban a londoni Legatum Institute friss éves Prosperity Reportja szerint. Az öt éve készülő összehasonlítás célja, hogy szakítson a jólétet egyszerűen a gazdasági mutatókkal – például az egy főre eső GDP-vel – mérő megközelítéssel, összetettebb módon vizsgálja, mely országokban a legjobb, illetve a legrosszabb élni a világon. Ennek megfelelően a 142 országot felsoroló rangsort az anyagi jelzőszámok figyelembevételén túl olyan ismérvek alapján állítják össze, mint a mindennapi élet biztonsága, a személyes szabadság biztosítása, az egészségügyi ellátás és az oktatás színvonala, az emberek szociális helyzete stb. Az intézet munkatársai összességében azt igyekeznek megmutatni, hogy az egyes államok milyen esélyt kínálnak átlagpolgáraiknak életük jobbra fordítására, gyermekeik jövőjének megalapozására.
Nem az USA az első

Jóléti top10

1. Norvégia

2. Svájc

3. Kanada

4. Svédország

5. Új-Zéland

6. Dánia

7. Ausztrália

8. Finnország

9. Hollandia

10. Luxemburg

Forrás: The Prosperity Index 2013

Hiába a világ leggazdagabb országa, nem került a Legatum listájának élére az Egyesült Államok. Csupán a 11. helyet szerezte meg, és a gazdasági teljesítményt mérő mutató alapján összeállított listán az első 20-ba sem fért be. Norvégia viszont öt éve tartja első helyét – ránézve a táblázatra senki sem lepődik meg, mely országok kerültek be a top 10-be…
Korrupció, munkanélküliség
Magyarország ugyan a 2009-es listához képest három hellyel visszacsúszott, ám ez abból fakad, hogy a rangsorba bekerült 32 új ország közül három előtte landolt. A legjobb, amit elmondhatunk eszerint az, hogy ezen a Prosperity Report listáján stagnál a helyezésünk. Az elmúlt évhez képest tíz helyet javult az oktatás alapján elért magyar besorolás, mivel jobb lett a lányok-fiúk arány és nőtt az alapfokú és a középfokú oktatásba bekerülők száma. Megjegyzendő, hogy ez az idei tanévben indult oktatási reform előtti állapotot tükrözi, mivel a Legatum szakértői 2010-2012-es statisztikai adatokat építették számításaikat.

Magyar mutatók

Index	Helyezés*
Átlag	41.
Alindexek
Gazdaság teljesítménye	83.
Vállalkozási környezet és lehetőségek	52.
Kormányzás színvonala	38.
Oktatás színvonala	22.
Egészségügyi helyzet	38.
Közbiztonság helyzete	32.
Személyes szabadság biztosítása	68.
Szociális helyzet	71.
*az egyes mutatók szerinti helyezés az országok rangsorában
Forrás: The Prosperity Index 2013

Óriásit zuhant a magyar gazdaság amúgy is átlag alatti teljesítménye. Ebben az összevetésben 17 hellyel került lejjebb az ország, részben a magas munkanélküliség, részben a jelentős behajthatatlan hitelállomány, részben a high-tech tartalmú export visszaesése, részben a pénzügyi szervezetekbe vetett bizalom csökkenése és az GDP halvány növekedése miatt. Ezt az alindexet 2011-2012-es adatok alapján számolták ki.
Jó hír, hogy a magyarok úgy látják, tudnak kire támaszkodni, ha bajba kerülnek. A felmérésben a válaszadóknak több mint 90 százaléka vélekedett így. A megkérdezettek több mint kétharmada barátságosnak tartja Magyarországot: úgy látják, hogy jó lehetőségeket kínál a bevándorlóknak. Ugyanakkor mindössze hét százalék azok aránya, akik szerint könnyű munkát találni és válaszadók több mint négyötöde úgy látja, hogy kiterjedt korrupció fertőzi az vállalatok és a kormányzat munkáját.
A Legatum elemzői vásárlóerő-paritáson (ppp) kalkulált bő 22,1 ezer dolláros egy főre eső GDP-vel számoltak Magyarország esetén. Az életkörülményekkel való elégedettséget egyetlen számba sűrítő mutató 1-től 10-es skálán átlag 4,7 lett.
(Forrás: napi.hu )

“Egyeztet” a MÁV, megpróbálnák elkerülni a vasutassztrájkot

A tervek szerint 2014 januárjában induló egységes személyszállítási vállalat kollektív szerződéséről folyamatban vannak az egyeztetések, ebbe a törvény szerint meghatározott módon a szakszervezeteket és a központi üzemi tanácsokat is bevonja a vasúttársaság – közölte a MÁV Zrt. csütörtökön az MTI megkeresésére annak kapcsán, hogy sztrájkbizottságot alakított a Mozdonyvezetők Szakszervezete.
Az érdekképviselet közlése szerint azért alakították meg a sztrájkbizottságot, mert a munkáltató 2014. január 1-jei hatállyal felmondta a 10 éve folyamatosan alkalmazott mozdonyvezetői bértáblát, valamint az integrált személyszállító társaság kollektív szerződését úgy kívánja módosítani, hogy csökkenti a jelenleg a mozdonyvezetőket megillető műszakpótlék mértékét, illetve más jövedelmi elemeket.
“A MÁV a szervezeti változásokkal kapcsolatos egyeztetéseken való konstruktív részvételt javasolja a Mozdonyvezetők Szakszervezete vezetőségének, az utazóközönség sztrájkkal való fenyegetése helyett” – fogalmazott a MÁV Zrt. írásos válaszában.
A tájékoztatás szerint a nemzeti vasúttársaság vezetőségének célja a MÁV vállalatcsoport előző kormányok alatt széttördelt szervezetének újbóli egységesítése, ami hatékonyabb működést és az utasok igényeinek emelkedő színvonalú kiszolgálását eredményezi.
A személyszállító MÁV-START Zrt., a járműjavító-karbantartó MÁV-GÉPÉSZET Zrt. valamint a vontatási MÁV-TRAKCIÓ Zrt. összeolvadásával a vállalatcsoport szervezete egységesebbé válik. Már eddig is jelentősen csökkent a vezetői szintek száma, letisztultabb lett a három nagyvállalat irányítási struktúrája – emelte ki a vasúttársaság.
A MÁV válaszában hangsúlyozta azt is: cáfolja a Mozdonyvezetők Szakszervezetének kijelentését, miszerint a munkáltatónak célja lenne a “mozdonyvezetői foglalkoztatás szabályainak rontása”. A vasúttársaság szerint az átalakítás a munkahelyek megőrzését is célozza. Ezt mutatja, hogy a vállalat vezetősége írásos megállapodásban vállalta, nem hajt végre csoportos létszámleépítést az elkövetkező időszakban – olvasható a válaszban.
(MTI)

Polgárháborúra várunk? Mert ha várunk-meglesz!

Nem hozott megbékélést Alsózsolcán a helyi roma kisebbségi önkormányzat és a metodista lelkész szervezésében augusztusban megtartott tüntetés, amelyen másfél száz helybeli roma kért bocsánatot Alsózsolca lakóitól, miután négyen bántalmaztak egy idős férfit a saját udvarán. A hatezer lakosú városkában rendszeresek a kis értékű lopások, betörések, és emelkedőben van az időskorúak elleni bűncselekmények száma. Általános vélemény, hogy ezek többségét néhány gyerek a “cigánytanyáról” (Alsózsolca-Ótanya) és a 2010-es árvízkor ideköltözött két felsőzsolcai, “beilleszkedésre képtelen” család, valamint a nevelőotthon fiatalkorú lakói követik el. A romák sérelmezik, hogy a “többségi társadalom” mégis az egész alsózsolcai cigányságot bélyegzi meg.
Mindennapi sérelmek

Az augusztusi segélyosztás napján egy négyfős csapat egyik tagja levizelte egy 70-es éveiben járó férfi kapuját. ‘ távozásra szólította fel a férfit, aki ehelyett önhatalmúlag kinyitotta a kaput, és a saját udvarán megverte az idős embert. A segítségére siető szemközti szomszédra már négyen támadtak; őt is úgy megverték, hogy a sebeit kórházban varrták össze.
Ahogyan egy helybéli asszony megfogalmazta, a veréssel “elszakadt egy gát”. Másfajta, a mindennapokat megkeserítő bűncselekményekről is beszámol a neve elhallgatását kérő beszélgetőtársunk, aki egyedül élő özvegyasszonyként többszörös elszenvedője a kisebb lopásoknak. “Helyben nincs rendőrőrs, a rendőrség nem is tud róla, milyen feszültségben élünk. Az egyik asszony kezéből az utcán kiszaggatták a szatyrot, bármiért leköpnek, a gyerekektől elszedik a mobiltelefont. Az orvosi rendelőben nem várják ki a sort, és ha az ember szólni mer, azt nem kívánom senkinek hallani, milyen szavakkal teszik helyre” – sorolja az idős asszony. Mégsem általában “a” cigányokról beszél, mert, mint mondja, egy kezén meg tudja számolni, hány családból “mérgezik itt az életet”.
A Coop Áruház elé kerékpárral érkező asszonyokat kérdezzük, kell-e félni Alsózsolcán, tényleg olyan rossz-e a közbiztonság? A válasz: nem “kriminális”, de azért sötétedés után ajánlatos legalább párban járni az utcán. “Törvény kéne és segítség. A Margó (Zsíros Sándorné polgármester – M. I.) egymaga tehetetlen. Főleg a nevelőotthonból járnak ki bandázni, leszaggatják, széttörik, ami a kezük ügyébe kerül. Nem igaz, hogy rasszisták vagyunk. Én még együtt dolgoztam az itteni idősebb cigányokkal, és most is megadjuk egymásnak a tiszteletet” – mondja egyikük. (A megyei önkormányzat fenntartásában lévő Alsózsolcai Gyermekotthonban sajátos nevelési igényű gyermekek laknak. Tíz gyermekre jut egy nevelő, aki a házimunkát is végzi.)
Zsíros Sándorné, a várost tizenkét éve irányító független polgármester – aki a romák szerint “szigorú, de igazságos” – a folyamatosan romló közbiztonság miatt már 2008-ban panaszlevéllel fordult a Belügyminisztériumhoz. Hiába. A 2010-es kormányváltáskor abban bízott, hogy az új kormány állja a szavát, és “rendet tesz” a hozzájuk hasonló problémákkal küzdő településeken. Nem így történt. Az idős férfi megverése után a polgármester lakossági nyomásra ismét levelet írt a Belügyminisztérium (BM), az országos, megyei és városi rendőri szervek és a parlamenti frakciók vezetőinek, arra kérve őket, tegyenek valamit a település közbiztonságáért, és állítsák vissza a helyi rendőrőrsöt, amelyet a 2010-es árvíz idején Felsőzsolcáról átmenetileg ideköltöztettek. A BM válaszában biztosította ugyan az alsózsolcaiakat, hogy megerősítetten odafigyelnek a településre, és az országos rendőrfőkapitány két munkatársa is járt a helyszínen, de érdemi változás nem történt. Pedig az önkormányzat külön épületet is kijelölt a rendőrség számára, ahova Zsírosné szerint az informatikai rendszer kiépítése után beköltözhetne a körzeti megbízott. “A probléma az, hogy általában kevés a rendőr. A felsőzsolcai rendőrőrshöz, amellyel nagyon jó a kapcsolatunk, 13 település tartozik, nálunk azonban 24 órás szolgálatban legalább két rendőrnek mindig itt kéne lennie. A statisztikák nem mutatják a valódi helyzetet, hiszen a nyolcvanéves Józsi bácsi nem buszozik át bejelenteni, hogy ellopták öt bokor krumpliját. Ezek az esetek felőrlik az idegeket” – panaszolja a polgármester, aki az augusztusi verekedés után lakossági fórumot hívott össze.
Ezen a helyi cigányok is képviseltették magukat; Horváth Henrik kisebbségi vezető bocsánatot kért a bűncselekmény elkövetői helyett, ám “az egész átment cigányozásba, miért járnak a romák tömegesen a postára, a takarékba, a boltba, el kell venni tőlük a segélyt, a polgármester asszony körlevelet indított, hogy ezt a környékbeli polgármesterek is írják alá” – emlékezik. A kisebbségi vezető a később megtartott békítő demonstráció megszervezéséért is kapott kritikát mindkét oldalról. “Az enyéimnek el kellett magyarázni: az, hogy bocsánatot kérünk Alsózsolca lakosságától, nem azt jelenti, hogy csak a magyarságtól, hanem azoktól a romáktól is bocsánatot kell kérni, akik semmit sem követtek el, és emelt fővel akarnak az utcán járni” – mondja Horváth Henrik, aki Erdei-Nagy László helyi lelkésszel közösen szervezte a felvonulást. A polgármesteri hivatal előtt megtartott demonstráción Horváth azt hangoztatta, hogy nem tősgyökeres alsózsolcai lakosok, hanem betelepültek követték el a “szégyenteli agressziót”, és hogy “egységben szeretnénk élni a többségi társadalommal, nem háborúskodni”.
A polgármester “a kisebbség politikai húzásának” tartja a bocsánatkérést. “A felvonulásról nem értesítettek, a hivatal már zárva volt, így nem volt kitől bocsánatot kérni, egyébként sem ide, hanem a megvert és megalázott bácsihoz kellett volna menni” – kommentálja a történteket a polgármester, aki megjegyzi: az elkövetők nem voltak a felvonulók között.
Helyben nincs megoldás
A fórum után napok alatt nyolcszáz aláírás gyűlt össze az Alsózsolcán kialakult közbiztonsági helyzet javításáért, “pedig nem álltunk ki az utcára”, mondja a polgármester, aki szerint a segélykifizetés napján egyszerűen élhetetlen a település, mert ilyenkor a vendéglátóegységekben a segélyezettek egy része – sokszor a családtagjaikkal együtt – iszik, majd hazafelé botrányosan viselkedik. “A saját szemünkkel látjuk, hogy a segélyek, szociális juttatások jó része az italboltokba kerül. Az egyre bővülő támogatások – ideértve a gyermekek után járó juttatásokat is – semmit nem javítottak az érintett réteg helyzetén. Éppen ezért kértük többek között, hogy a segélyekért ne lehessen italt venni, a segélyezés ne ösztönözze a felelőtlen gyerekvállalást” – sorolja a polgármester, aki levelében a családi pótlék intézményének teljes megszüntetését javasolta. “Hároméves kor alatt egyáltalán nem adnék családi pótlékot, afelett pedig az óvodák, iskolák kapnák az erre fordított pénzt. Ebből el lehetne látni minden gyermeket élelemmel, ingyen tankönyvekkel, iskolaszerekkel. Tudom, hogy a jogvédők rögtön kiforgatják, amit mondok, de én benne élek a rögvalóságban, és innen azt állítom, hogy mindenkinek felelősséggel csak úgy lehet gyereket vállalnia, ha annak az anyagi biztonsága meg van teremtve. El tudnám vinni oda, ahol egy kalyibában 15-en laknak, két ágy, aztán semmi. Az anyuka az apa gyámja, mert az apa szellemileg enyhén sérült, és most jön nekik a 14. baba. Sok helyen a gyerekek csak későn mennek haza aludni, mert akkor van nyugalom, gyakran előfordul, hogy éjszaka az utcán kóborolnak. Ki menti meg ezeket a gyerekeket?”
Horváth Henrik szerint egyáltalán nem fedi a valóságot, hogy amikor pénzosztás van, cigányokkal van tele a kocsma. “Vannak ilyenek, úgy tíz-húsz család. De azt is megnézheti, hány család megy taxikkal bevásárolni azokon a napokon a nagybevásárlóba. Én sem foglalkozom vele, hogy hány magyar üldögél már hajnalban a kocsma előtt” – mondja. Szerinte eléggé árulkodik a romák anyagi helyzetéről, hogy a “tanya” mellett álló kocsma is kénytelen volt bezárni, mert nem volt vendég.
“Több pénzt nem lehet elvenni a romáktól, azzal pedig nincs baj, hogy a romák szeretik a gyereket, csak egyet elfelejtettek, és lehet, hogy amit mondok, ezért megköveznek, de amikor a régi rendszerben szültek nyolc-tízet, akkor volt munka, most meg nincs. Mindenkinek önvizsgálatot kéne tartania a családalapításnál, hogy hol a határ. Ingyen ne adjanak semmit a mai világban, mert az gyerekszinten tartja a felnőtteket.” A felelős életvitelhez viszont három dolog kell: munkahely, munkahely és munkahely – teszi hozzá. A kisebbségi vezető úgy véli, amíg nem valósul meg a pozitív diszkrimináció, hogy a cigányokat is kötelező legyen felvenni legalább az állami fenntartású intézményekbe, addig a békés egymás mellett élés csak hiú remény marad. “Az apám évtizedeket húzott le gyári munkásként a Sajóhúsnál. Én alig kezdtem el dolgozni a Betongyárban, már be is zárt. Pedig jó érzés volt, hogy együtt tudtuk le a műszakot a többségiekkel, együtt ültünk le reggelizni az ebédlőben, megkínáltuk egymást hazaival, munka után együtt zuhanyoztunk, együtt vártuk a buszt, közben rengeteget beszélgettünk, ugrattuk egymást, délután együtt söröztünk. De most magyar állampolgárként nincs olyan jogom, hogy ugyanolyan feltételekkel elhelyezkedhessek, mint aki nem született cigánynak. A romák között is vannak karbantartó, kőműves, asztalos, jogosítvánnyal rendelkező emberek, de nekik reménytelen az elhelyezkedés, ők csak közmunkára kellenek” – állítja a 32 éves Horváth, aki maga sem talál munkát évek óta. Amikor legutóbb megjelent a munkaügyi hivatalnál, épp “kosártolót” kerestek. Az előtte álló fiatalember nem fogadta el az állást, neki viszont azt mondták, hogy betelt a létszám, és egyébként sem térítenek a 15 km-re lévő Miskolcra bérletet. “Nemcsak a romák élnek így, sok többségi magyarnak sincs megélhetési lehetősége. Nemegyszer hallom, hogy ma éppen hogy vettem három zsömlét, azzal kell kibírnom, és ez magyar volt.”
Abban a polgármester és a kisebbségi vezető is egyetért, hogy a közmunkaprogram nem motiválja tanulásra a fiatalokat, és nem lehet vele tömegeket foglalkoztatni. Zsíros Sándorné szerint eljutottak odáig, hogy mindenki az önkormányzatot hibáztatja, mert képtelen 400 segélyezettnek munkát adni az év minden napján. “130 ember folyamatosan dolgozik, de ez évente fejenként egy-két hónap közfoglalkoztatást jelent. Mindenkit igyekszünk legalább egy hónapig foglalkoztatni, mert egyébként elveszti a 22 500 forint segélyt. Van olyan roma közmunkás, akit senkire sem cserélnénk el, mégsem biztathatom, hogy később majd teljes állásban dolgozhat. Az viszont, hogy valaki egy évben megbízható munkaerőként is legfeljebb néhány hónapig kapja a 49 ezer forintot, nem fogja az életét megoldani” – magyarázza. A polgármester szerint a közfoglalkoztatás csak a munkanélküliségi statisztikák szépítésére alkalmas. “Ha megnézzük az alsózsolcai önkormányzat adatait arról, hány segélyezett volt 2006-2010 között évente, és mennyi van most, látjuk, hogy évről évre jóval többen jelentkeznek segélyért.”…
(magyarnarancs)

“A világ urai” – a Forbes listája alapján

Putyin a legbefolyásosabb elnök a világon. – Második; Obama, – harmadik; Xi Jinping, a Kínai Kommunista Párt főtitkára, a Kínai Népköztársaság elnöke.

“A 72 ember, aki uralja a világot” – címmel jelentetett meg egy cikket a Forbes magazin. Az amerikai felső tízezer általuk legtekintélyesebbnek tartott lapja, – nyilvánosságra hozott egy 72 főből álló listát; melyen a felméréseik alapján, a világ, legbefolyásosabb, legerősebb, legnagyobb hatalmú elnökei, – politikusok, pénzemberek, üzletemberek, vállalkozók és cégvezetők, valamint befolyásos milliárdosok szerepelnek.

“Ki az erősebb? Az egykori szuperhatalom jelenlegi autokratikus vezetője, – vagy pedig a világ jelenleg legdominánsabb országának szinte leláncolt kezű elnöke? – Nos, ebben az évben, – Putyin és Obama között eldőlt, hogy ki is az erősebb. – Ugyanis a szavazatok és értékelések alapján Vlagyimir Putyin a tavalyi második helyezéséhez képest, eggyel előbbre lépett, megelőzvén Barack Obamát – és így az orosz elnök, a világ legnagyobb hatalmú, legerősebb, legbefolyásosabb elnöke lett” – közli a Forbes.

És, hogy ez a helyezés miért is alakult így? – Erre a legegyszerűbb okokat sorolja a lap:

“Míg Putyin megszilárdította hatalmát, Oroszországot stabilizálta és visszanyerte pozícióját a világpolitikában, – addig az Obama adminisztrációra a “béna kacsa” időszak jellemző az utóbbi időben. És ez úgy tűnik, nem is változik. A legfrissebb példa erre a kormány és az amerikai állam részleges leállása nemrégiben. Melyet csak tetéz az egyre inkább eluralkodó kormányzati rendetlenség.

De természetesen nem csak erről a két emberről szól a lista, melyen 3-ként ott van a kínai elnök is, – majd a politikusok után következnek a pénzemberek, üzletemberek, vállalkozók és cégvezetők, milliárdosok, befektetők, – kik mérhetetlen befolyásukkal, erejükkel és pénzükkel, – valóban a világ jelenlegi urainak számítanak.

A Forbes szerkesztői több száz jelölt közül választották ki ezt a 72 legbefolyásosabb embert, – s szedték listába nevüket, személyüket, – az alábbi rangsorba állítván őket.

A listán balról jobbra haladva láthatjuk a sorrendben elfoglalt helyüket; (Rank), – a fotójukat, a nevükkel és a címükkel, beosztásukkal együtt; (Name, Tittle,) – valamint a politikusoknál az országukat, üzletembereknél a cégüket, szervezetüket; (Organization), – valamint az életkorukat; (Age).

Nézzék tehét a teljes listát a “Világ urairól” – ahogyan a Forbes aposztrofálta őket. – Érdekességként említhetjük a legutolsó helyezettet, ki nem más, mint Janet Yellen az Amerikai Jegybank szerepét betöltő Fed (Federal Reserve) nemrégiben Obama által jelölt elnöke.

“A 72 ember, aki uralja a világot”

A Forbes nyomán – Fort András / Szabad Riport Tudósító Iroda

A valóság a “devizaadósok” helyzetéről

- Echo Tv – jogi esetek, – Bírósági történetek: szerda, november 6. – 20:30 -

A devizaalapú perek tekintetében mind a NET-en mind a médiában kialakult győztes perekről szóló megalapozatlan és félrevezető szenzációhajhászással szemben az adósoknak az alábbiakról kell tudni, mint ügyük valóságos jelenlegi helyzetről:

A Parlament egy mondattal módosíthatná a Pénzintézeti Törvényt, megtiltva a bankok egyoldalú szerződésmódosítási jogát. Ezzel a legegyszerűbben és legtisztességesebben lehetne rendezni az összes adós ügyét, mert a módosítás a törvény szerint jelentős közérdekre tekintettel visszaható hatállyal módosítaná a devizaalapú hiteleket. Több évvel ezelőtti civil indítvány ellenére ez NEM TÖRTÉNT meg.

Kb 4 – 5 éve közérdekű pert indítottunk 3o Magyarországon működő bank ellen a fentiek tekintetében az egyoldalú módosítási lehetőség megszüntetése céljából.

A különböző szintű bíróságok formai okokra hivatkozással, a többször benyújtott keresetet eddig mindig elutasították, így érdemi tárgyalásra NEM KERÜLT SOR. Jelenleg az ügy fellebbezés alatt áll az érdemi tárgyalás kitűzése céljából.

Kb 2 éve népszavazást kezdeményeztünk a fenti célból, azzal a kérdéssel, hogy: Akarja-e hogy a bankok egyoldalúan ne módosíthassák a kölcsönszerződéseket ?

Az Országos Választási Bizottság elutasította az indítványt azzal, hogy a fenti mondatra nem lehet egyértelműen igennel vagy nemmel válaszolni. Az elutasító döntést a Kúria és az Alkotmánybíróság is helybenhagyta.

Az ügy jelenleg a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság előtt van, 2013.05. hó óta a korábbi magyar döntések megsemmisítése és ennek következtében a népszavazási kezdeményezés –aláírásgyűjtés -, megengedhetősége céljából. A mai napig semmi nem történt Ezen a héten a bíróság elnökéhez fordultunk a soron kívüli elbírálás céljából.

A 2008-ban felvett 21 Milliárd EURO IMF hitelszerződésben a Magyar Állam vállalta, hogy amennyiben, az adósság-havi törlesztési összege- az eredeti 100 egységhez képest, több mint 25 egységgel megnő, úgy az afölötti rész 8o%-át átvállalja az adós helyett.

Ez egy 100.000.-Ft os induló részlet esetében, ha az utólag 200.000.-Ft-ra nő, kb 140.000.-Ft-ig lehetne a szerződést felmondani, mert az afölötti és példa szerinti részt-60.000.-Ft- az állam átvállalta, azaz a banknak az államtól kellene a különbözetet követelni.

A fentiekből következően a tervezett 15-20%-os adósságcsökkentés, nem jótétemény, hanem az államnak már régóta kötelessége lett volna, és amelynek mértéke a fenti képlet alapján, nem 15-20%, hanem legalább 25-33% (Más kérdés, hogy az árfolyam utólagos változása egyáltalán figyelembe vehető-e?)

Az állam azt is vállalta, hogy a munkanélküliek esetében a tartozást a munkanélküliség idejére átvállalja azért, hogy a lakóingatlan ne kerüljön elárverezésre.

A perek:

Az utóbbi idők legjelentősebb döntése a Kúria 2013. július 4-i döntése, amely szerint a devizaalapú szerződések semmisek a határozott kölcsönösszeg megjelölése vagy megbecslése hiányában. A semmis szerződést a döntés úgy módosította vissza érvényessé, hogy egyedül az eladási és vételi ár különbözete – árfolyamrés-összegszerűsége megjelölése hiánya miatti különbözetet-havi párezer Ft- tartotta törlendőnek.

Ismereteink szerint még ez a kérdés is megkérdőjeleződött és az Európai Bíróság előtt van további eldöntés céljából, azaz törvényes e a havi párezer Ft-os követelés kiiktatása.

A fentiekből következően bármilyen NET-es vagy médiás győzelmi hír, amely a fenti eredményektől többet tüntet fel, az adósok és a közvélemény becsapása.

A fentiek alapján minden nagyzoló bejelentés ellenére jelenleg z irányadó, bár nem kötelezően figyelembe veendő legfőbb bírói döntés értelmében a havi törlesztőrészletek összege elvileg, csupán pár ezer Ft-tal csökkenhet.

A véleményünk az, hogy az EU joga értelmében a semmis szerződés nem módosítható a bíróság részéről, azaz a csak az árfolyamrés összegére történő tartozás csökkentés nem felel meg az EU jogszabályainak

Perindítások:

Aki bajban van, nyilván nem várhat a parlament jogszabály módosításaira, hanem lépnie kell.

Jelenleg a szerződés véleményünk szerinti jogellenes részei kiiktatása egyedül és elvileg precedens példa hiányában csak perindítással lehetséges

A mi véleményünk szerint a szerződések főbb jogellenes tartalmi részei:

A szerződés nem devizaszerződés, mert az adós nem kapott külföldi devizát, így a külföldi deviza forintárfolyamon történő nyilvántartása, azaz az utólagos árfolyamváltozás semmis.

A forinthitelt kellene külföldi devizában nyilvántartani, amely alapján a tartozás utólag nem emelkedhetne.

Az EU jog szerint a jelzálogjoggal biztosított szerződéseket utólag egyoldalúan nem lehetne módosítani

Az EU jog szerint a szerződés előre egyoldalúan a bank által meghatározott feltételeit előzetesen az adóssal meg kellett volna részletesen beszélni. Ennek hiányában ezek a feltételek nem vehetők figyelembe a szerződés tartalmaként. Az hogy ilyen konkrét és egyedi megbeszélés történt a banknak kell bizonyítania.

Ilyen tartalmi részek a teljesség igénye nélkül: A fordított árfolyam elszámolás, az utólagos és egyoldalú árfolyam, kamat és költségemelés. Továbbá a változó árfolyam az árfolyamrés kamat, költségváltozás összegszerű megjelölésének vagy megbecslésnek hiánya.

A fentiek egyébként kimerítik a jóerkölcsbe ütközés fogalmát és a tisztességtelen feltételeknek is minősülnek

A perben a fentiekre lehet hivatkozni, továbbá az IMF hitelben foglaltakra, amelyet a bank az állam felé nem érvényesített

A végrehajtások:

A végrehajtói kamara reklámozása ellenére, nem tudunk arról, hogy a végrehajtások a kúriai döntésre tekintettel fel lettek volna függesztve. Ha valaki ilyenről tud, ossza meg legyen kedves a nyilvánossággal

Akinél a bírósági végrehajtó kopogtat azonnal végrehajtás megszüntetése iránti pert kell kezdeményeznie, amelyben kéri azt is, hogy a konkrét végrehajtást függesszék fel.

A NET-en egy-két jogerős végrehajtás megszüntetési perről hallani, amely azonban az adósságot nem szünteti meg.

Ha a végrehajtást jogerősen megszüntették, a kérdés az, hogy azt milyen jogcímen:

Ha az alap a kölcsönszerződés teljes semmissége, úgy a bank jelentkezni fog, hogy tárgyalják meg az elszámolást, amely ha békés úton nem megy utólag külön polgári pert fog indítani.

Más kérdés, hogy az ilyen utólagos elszámolás helyből jelentősen kedvezőbb az adósnak, mintha „szerződésszegően” a végrehajtás keretében kellene a tartozásért felelnie.

A tisztességes megoldás az lenne, hogy az adósok eredeti feltételek szerint-utólagos emelések nélkül kellene a szerződéseket teljesíteniük.

Bp. 2013. 11.01.

Czirmes György