Polgárháborúra várunk? Mert ha várunk-meglesz!
Nem
hozott megbékélést Alsózsolcán a helyi roma kisebbségi önkormányzat és a
metodista lelkész szervezésében augusztusban megtartott tüntetés,
amelyen másfél száz helybeli roma kért bocsánatot Alsózsolca lakóitól,
miután négyen bántalmaztak egy idős férfit a saját udvarán. A
hatezer lakosú városkában rendszeresek a kis értékű lopások, betörések,
és emelkedőben van az időskorúak elleni bűncselekmények száma.
Általános vélemény, hogy ezek többségét néhány gyerek a “cigánytanyáról”
(Alsózsolca-Ótanya) és a 2010-es árvízkor ideköltözött két
felsőzsolcai, “beilleszkedésre képtelen” család, valamint a nevelőotthon
fiatalkorú lakói követik el. A romák sérelmezik, hogy a “többségi
társadalom” mégis az egész alsózsolcai cigányságot bélyegzi meg.
Mindennapi sérelmek
Az
augusztusi segélyosztás napján egy négyfős csapat egyik tagja levizelte
egy 70-es éveiben járó férfi kapuját. ‘ távozásra szólította fel a
férfit, aki ehelyett önhatalmúlag kinyitotta a kaput, és a saját udvarán
megverte az idős embert. A segítségére siető szemközti szomszédra már
négyen támadtak; őt is úgy megverték, hogy a sebeit kórházban varrták
össze.
Ahogyan
egy helybéli asszony megfogalmazta, a veréssel “elszakadt egy gát”.
Másfajta, a mindennapokat megkeserítő bűncselekményekről is beszámol a
neve elhallgatását kérő beszélgetőtársunk, aki egyedül élő
özvegyasszonyként többszörös elszenvedője a kisebb lopásoknak. “Helyben
nincs rendőrőrs, a rendőrség nem is tud róla, milyen feszültségben
élünk. Az egyik asszony kezéből az utcán kiszaggatták a szatyrot,
bármiért leköpnek, a gyerekektől elszedik a mobiltelefont. Az orvosi
rendelőben nem várják ki a sort, és ha az ember szólni mer, azt nem
kívánom senkinek hallani, milyen szavakkal teszik helyre” – sorolja az
idős asszony. Mégsem általában “a” cigányokról beszél, mert, mint
mondja, egy kezén meg tudja számolni, hány családból “mérgezik itt az
életet”.
A
Coop Áruház elé kerékpárral érkező asszonyokat kérdezzük, kell-e félni
Alsózsolcán, tényleg olyan rossz-e a közbiztonság? A válasz: nem
“kriminális”, de azért sötétedés után ajánlatos legalább párban járni az
utcán. “Törvény kéne és segítség. A Margó (Zsíros Sándorné polgármester
– M. I.) egymaga tehetetlen. Főleg a nevelőotthonból járnak ki
bandázni, leszaggatják, széttörik, ami a kezük ügyébe kerül. Nem igaz,
hogy rasszisták vagyunk. Én még együtt dolgoztam az itteni idősebb
cigányokkal, és most is megadjuk egymásnak a tiszteletet” – mondja
egyikük. (A megyei önkormányzat fenntartásában lévő Alsózsolcai
Gyermekotthonban sajátos nevelési igényű gyermekek laknak. Tíz gyermekre
jut egy nevelő, aki a házimunkát is végzi.)
Zsíros
Sándorné, a várost tizenkét éve irányító független polgármester – aki a
romák szerint “szigorú, de igazságos” – a folyamatosan romló
közbiztonság miatt már 2008-ban panaszlevéllel fordult a
Belügyminisztériumhoz. Hiába. A 2010-es kormányváltáskor abban bízott,
hogy az új kormány állja a szavát, és “rendet tesz” a hozzájuk hasonló
problémákkal küzdő településeken. Nem így történt. Az idős férfi
megverése után a polgármester lakossági nyomásra ismét levelet írt a
Belügyminisztérium (BM), az országos, megyei és városi rendőri szervek
és a parlamenti frakciók vezetőinek, arra kérve őket, tegyenek valamit a
település közbiztonságáért, és állítsák vissza a helyi rendőrőrsöt,
amelyet a 2010-es árvíz idején Felsőzsolcáról átmenetileg
ideköltöztettek. A BM válaszában biztosította ugyan az alsózsolcaiakat,
hogy megerősítetten odafigyelnek a településre, és az országos
rendőrfőkapitány két munkatársa is járt a helyszínen, de érdemi változás
nem történt. Pedig az önkormányzat külön épületet is kijelölt a
rendőrség számára, ahova Zsírosné szerint az informatikai rendszer
kiépítése után beköltözhetne a körzeti megbízott. “A probléma az, hogy
általában kevés a rendőr. A felsőzsolcai rendőrőrshöz, amellyel nagyon
jó a kapcsolatunk, 13 település tartozik, nálunk azonban 24 órás
szolgálatban legalább két rendőrnek mindig itt kéne lennie. A
statisztikák nem mutatják a valódi helyzetet, hiszen a nyolcvanéves
Józsi bácsi nem buszozik át bejelenteni, hogy ellopták öt bokor
krumpliját. Ezek az esetek felőrlik az idegeket” – panaszolja a
polgármester, aki az augusztusi verekedés után lakossági fórumot hívott
össze.
Ezen
a helyi cigányok is képviseltették magukat; Horváth Henrik kisebbségi
vezető bocsánatot kért a bűncselekmény elkövetői helyett, ám “az egész
átment cigányozásba, miért járnak a romák tömegesen a postára, a
takarékba, a boltba, el kell venni tőlük a segélyt, a polgármester
asszony körlevelet indított, hogy ezt a környékbeli polgármesterek is
írják alá” – emlékezik. A kisebbségi vezető a később megtartott békítő
demonstráció megszervezéséért is kapott kritikát mindkét oldalról. “Az
enyéimnek el kellett magyarázni: az, hogy bocsánatot kérünk Alsózsolca
lakosságától, nem azt jelenti, hogy csak a magyarságtól, hanem azoktól a
romáktól is bocsánatot kell kérni, akik semmit sem követtek el, és
emelt fővel akarnak az utcán járni” – mondja Horváth Henrik, aki
Erdei-Nagy László helyi lelkésszel közösen szervezte a felvonulást. A
polgármesteri hivatal előtt megtartott demonstráción Horváth azt
hangoztatta, hogy nem tősgyökeres alsózsolcai lakosok, hanem
betelepültek követték el a “szégyenteli agressziót”, és hogy “egységben
szeretnénk élni a többségi társadalommal, nem háborúskodni”.
A
polgármester “a kisebbség politikai húzásának” tartja a bocsánatkérést.
“A felvonulásról nem értesítettek, a hivatal már zárva volt, így nem
volt kitől bocsánatot kérni, egyébként sem ide, hanem a megvert és
megalázott bácsihoz kellett volna menni” – kommentálja a történteket a
polgármester, aki megjegyzi: az elkövetők nem voltak a felvonulók
között.
Helyben nincs megoldás
A
fórum után napok alatt nyolcszáz aláírás gyűlt össze az Alsózsolcán
kialakult közbiztonsági helyzet javításáért, “pedig nem álltunk ki az
utcára”, mondja a polgármester, aki szerint a segélykifizetés napján
egyszerűen élhetetlen a település, mert ilyenkor a vendéglátóegységekben
a segélyezettek egy része – sokszor a családtagjaikkal együtt – iszik,
majd hazafelé botrányosan viselkedik. “A saját szemünkkel látjuk, hogy a
segélyek, szociális juttatások jó része az italboltokba kerül. Az egyre
bővülő támogatások – ideértve a gyermekek után járó juttatásokat is –
semmit nem javítottak az érintett réteg helyzetén. Éppen ezért kértük
többek között, hogy a segélyekért ne lehessen italt venni, a segélyezés
ne ösztönözze a felelőtlen gyerekvállalást” – sorolja a polgármester,
aki levelében a családi pótlék intézményének teljes megszüntetését
javasolta. “Hároméves kor alatt egyáltalán nem adnék családi pótlékot,
afelett pedig az óvodák, iskolák kapnák az erre fordított pénzt. Ebből
el lehetne látni minden gyermeket élelemmel, ingyen tankönyvekkel,
iskolaszerekkel. Tudom, hogy a jogvédők rögtön kiforgatják, amit mondok,
de én benne élek a rögvalóságban, és innen azt állítom, hogy
mindenkinek felelősséggel csak úgy lehet gyereket vállalnia, ha annak az
anyagi biztonsága meg van teremtve. El tudnám vinni oda, ahol egy
kalyibában 15-en laknak, két ágy, aztán semmi. Az anyuka az apa gyámja,
mert az apa szellemileg enyhén sérült, és most jön nekik a 14. baba. Sok
helyen a gyerekek csak későn mennek haza aludni, mert akkor van
nyugalom, gyakran előfordul, hogy éjszaka az utcán kóborolnak. Ki menti
meg ezeket a gyerekeket?”
Horváth
Henrik szerint egyáltalán nem fedi a valóságot, hogy amikor pénzosztás
van, cigányokkal van tele a kocsma. “Vannak ilyenek, úgy tíz-húsz
család. De azt is megnézheti, hány család megy taxikkal bevásárolni
azokon a napokon a nagybevásárlóba. Én sem foglalkozom vele, hogy hány
magyar üldögél már hajnalban a kocsma előtt” – mondja. Szerinte eléggé
árulkodik a romák anyagi helyzetéről, hogy a “tanya” mellett álló kocsma
is kénytelen volt bezárni, mert nem volt vendég.
“Több
pénzt nem lehet elvenni a romáktól, azzal pedig nincs baj, hogy a romák
szeretik a gyereket, csak egyet elfelejtettek, és lehet, hogy amit
mondok, ezért megköveznek, de amikor a régi rendszerben szültek
nyolc-tízet, akkor volt munka, most meg nincs. Mindenkinek önvizsgálatot
kéne tartania a családalapításnál, hogy hol a határ. Ingyen ne adjanak
semmit a mai világban, mert az gyerekszinten tartja a felnőtteket.” A
felelős életvitelhez viszont három dolog kell: munkahely, munkahely és
munkahely – teszi hozzá. A kisebbségi vezető úgy véli, amíg nem valósul
meg a pozitív diszkrimináció, hogy a cigányokat is kötelező legyen
felvenni legalább az állami fenntartású intézményekbe, addig a békés
egymás mellett élés csak hiú remény marad. “Az apám évtizedeket húzott
le gyári munkásként a Sajóhúsnál. Én alig kezdtem el dolgozni a
Betongyárban, már be is zárt. Pedig jó érzés volt, hogy együtt tudtuk le
a műszakot a többségiekkel, együtt ültünk le reggelizni az ebédlőben,
megkínáltuk egymást hazaival, munka után együtt zuhanyoztunk, együtt
vártuk a buszt, közben rengeteget beszélgettünk, ugrattuk egymást,
délután együtt söröztünk. De most magyar állampolgárként nincs olyan
jogom, hogy ugyanolyan feltételekkel elhelyezkedhessek, mint aki nem
született cigánynak. A romák között is vannak karbantartó, kőműves,
asztalos, jogosítvánnyal rendelkező emberek, de nekik reménytelen az
elhelyezkedés, ők csak közmunkára kellenek” – állítja a 32 éves Horváth,
aki maga sem talál munkát évek óta. Amikor legutóbb megjelent a
munkaügyi hivatalnál, épp “kosártolót” kerestek. Az előtte álló
fiatalember nem fogadta el az állást, neki viszont azt mondták, hogy
betelt a létszám, és egyébként sem térítenek a 15 km-re lévő Miskolcra
bérletet. “Nemcsak a romák élnek így, sok többségi magyarnak sincs
megélhetési lehetősége. Nemegyszer hallom, hogy ma éppen hogy vettem
három zsömlét, azzal kell kibírnom, és ez magyar volt.”
Abban
a polgármester és a kisebbségi vezető is egyetért, hogy a
közmunkaprogram nem motiválja tanulásra a fiatalokat, és nem lehet vele
tömegeket foglalkoztatni. Zsíros Sándorné szerint eljutottak odáig, hogy
mindenki az önkormányzatot hibáztatja, mert képtelen 400 segélyezettnek
munkát adni az év minden napján. “130 ember folyamatosan dolgozik, de
ez évente fejenként egy-két hónap közfoglalkoztatást jelent. Mindenkit
igyekszünk legalább egy hónapig foglalkoztatni, mert egyébként elveszti a
22 500 forint segélyt. Van olyan roma közmunkás, akit senkire sem
cserélnénk el, mégsem biztathatom, hogy később majd teljes állásban
dolgozhat. Az viszont, hogy valaki egy évben megbízható munkaerőként is
legfeljebb néhány hónapig kapja a 49 ezer forintot, nem fogja az életét
megoldani” – magyarázza. A polgármester szerint a közfoglalkoztatás csak
a munkanélküliségi statisztikák szépítésére alkalmas. “Ha megnézzük az
alsózsolcai önkormányzat adatait arról, hány segélyezett volt 2006-2010
között évente, és mennyi van most, látjuk, hogy évről évre jóval többen
jelentkeznek segélyért.”…
(magyarnarancs)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése