“Orbán Rt.” Felcsútja bekerült a világsajtóba

A felcsúti stadionprojektről ír egymástól függetlenül az amerikai The New York Times (NYT) és a brit Guardian. Kívülről nézve enyhén szólva furcsa látvány a Felcsút nyomorúságos viskói fölé magasodó betonmonstrum, amelyet az orbáni Magyarország egyfajta jelképeként mutatnak be.

Valami furcsa dolog történik Felcsút szerény házikói között Magyarországon. Toronydaruk magasodnak a Puskás-akadémia közel 4000 férőhelyes, 17 millió dollárból épülő stadionja fölé. A szinte észrevehetetlenül apró falu 24 kilométerre Budapesttől nem tűnik igazán megfelelő helynek az ilyen extravaganciához – végül is csupán 1800-an élnek itt. Csakhogy Felcsút Magyarország nagy hatalmú miniszterelnöke, a focirajongó Orbán Viktor szülőfaluja – kezdi választás előtti magyarországi életképét a The New York Times.

Az biztos, hogy Orbánnak lesz a legjobb helye a stadionban – teszi hozzá a cikkíró -, háza ugyanis hat méterre van a létesítménytől. Az egész falu itt dolgozik – mondta el egy építőmunkás az amerikai lap munkatársának. Ami Felcsúton történik, az része azoknak a változásoknak, amelyek végigsöpörtek Magyarországon azt követően, hogy Orbán Fidesz pártja megszerezte a hatalmat 2010-ben.

Mindent

Az Orbán-kormány újraírta az alkotmányt, törvények százait fogadtatta el, köztük azt, amely adókedvezményt kínál a sportberuházások támogatásához. A kormányzás minden részében érvényesítette dominanciáját és hátszelet adott az oligarchák emelkedő osztályának kialakulásához. Orbán a várakozások szerint a hét végi parlamenti választáson konszolidálhatja hatalmát.
Soha nem volt még ennyi kormányrendelet
Soha még annyi kormányrendelet nem született március végéig, mint idén – közölte a Wolters Kluwer Kft. az MTI-vel, az általa üzemeltetett Jogtár adataira hivatkozva. Március 16-ig 16 törvény és 107 kormányrendelet született, a minisztériumi és egyéb rendeletekkel együtt pedig összesen 277 jogszabályt alkottak az év első három hónapjában. Az előző évek első negyedéveivel összevetve világosan látszik, hogy a kormány jogalkotásának súlya tovább nőtt. A visszamenőleg kikereshető adatok szerint eddig nem volt olyan év, amelynek első három hónapja ilyen sok kormányrendeletet hozott volna. A társaság szerint az eddigi tapasztalatok alapján a választási évek első negyedéveiben mindig felélénkül a kormány jogalkotási tevékenysége, míg a választás utáni első negyedévekben viszonylag kevés rendeletet hoz a kormány.
Eddig az is jellemző volt – írták -, hogy a parlamenti munka a választások előtti hónapokban felgyorsult, idén azonban ez megváltozott: az új törvények száma a 2009-es kormányválság óta nem látott mélypontra került. A március végéig kihirdetett 277 jogszabály 20 százalékkal több a tavalyinál. A belügyminiszter 27, a közigazgatási és igazságügyi miniszter 25, a vidékfejlesztési miniszter 29 rendeletet alkotott, többet, mint az előző évben. A Magyar Nemzeti Bank elnöke is több rendeletet adott ki, mint egy éve.
Az összesítés szerint a jogszabályok terjedelme is változott: míg például a tavalyi első negyedévben 62,2 oldal volt az átlaghossz, addig az idei első három hónapban ez csaknem 17 oldal volt, ami az ezredforduló óta a legkevesebb. Megjegyezték: a leghosszabb jogszabályok 2009-ben születtek, akkor 65,7 oldal volt az átlag.

Az új stadion Felcsúton jó munkalehetőséget teremt a helyieknek, de egyesek azért jobban járnak, mint mások. Mészáros Lőrinc polgármester, a miniszterelnök barátja gázszerelőből Magyarország egyik leggazdagabb emberévé vált. Építőipari cége az egyik fővállalkozója a stadionépítésnek és számos állami megrendelést kap. Mészáros nem nyilatkozott a The New York Timesnak.

Varga György, a korábbi polgármester azonban elmondta, hogy miután ellenezte az építkezéshez szükséges föld átadásának feltételeit, úgy változtatták meg a törvényeket, hogy magas adótartózása miatt ne lehessen polgármester. Erről a kommunista idők jutottak az eszébe, amikor nem az számított, ki alkalmas egy munka elvégzésére, hanem az, hogy ki mennyire hűséges a hatalomhoz. Ma minden ugyanígy megy – tájékoztatja az amerikai nagyérdeműt.

Kedveskednek

A magyar üzleti vezetők láthatóan szeretnének kedveskedni Orbánnak. A Puskás Akadémiát támogatja a Mol, az OTP, a Közgép, a Coca-Cola és a Suzuki. A kormányfő bírálói szerint Felcsút az Orbán Rt. középpontja, a kormány és az ahhoz politikai szálakkal kötődő érdekkörök jövedelmező szövetségének jelképe. A Coca-Cola Hungary közleménye szerint számos partnerrel dolgozik együtt az aktív életstílus népszerűsítésében. A Puskás-akadémiát a magyar futballtehetségek egyik legelismertebb képzési bázisának tartja.
Az OTP hasonlóan vélekedik.

Ezzel egyidejűleg azoknak az üzleti vállalkozásoknak – legyenek akár kicsik, akár nagyok -, amelyek rossz oldalon állnak a Fideszhez képest, sokba kerülhet ez a helyzet. A kormánypárt lefagyasztotta a külföldi befektetéseket azzal, hogy bizonyos kipécézett iparágakat különadókkal terhelt. Esetenként úgy alakították ezeket az adókat, hogy kedvezzenek a Fideszt támogató vezetők kezében lévő hazai cégeket.

Egy kiszivárgott hangfelvételen Fidesz-tisztviselők arról beszélnek, hogy csak a párhoz hű emberek kaphatnak dohányárusítási jogot – emlékeztet az amerikai lap a szekszárdi esetre. Orbánt szintén elcsípték, amikor arról beszélt, hogy szükség szerint hozhatnak egy olyan törvényt, amely lehetővé teszi Budapestnek egy épület (az Andrássy úton lévő Balettintézet – a szerk.) visszavásárlását az ingatlan külföldi tulajdonosától.

A gonosz kastélya

A Guardian szintén a felcsúti stadion építésével érzékelteti a magyarországi viszonyokat. A helyiek a Tolkien-legendakör egyik gonosz szereplőjéről Szauron-kastélyának nevezik az építményt. A brit lapnak nyilatkozó választási szakértő szerint a magyarországi demokrácia még nem azonos a Kelet-Európában ismert úgynevezett irányított demokráciákkal. A választások szabadok lesznek, de nem korrektek. Egy másik szakértő el is magyarázza mire gondolhatott kollégája. Szerinte Orbán szereti meghatározni a foci szabályait. Az ő csapata 14 játékossal áll fel, közülük kettő kapus, és a bíró a jó barátja.
(napi.hu)

Az LMP tiltakozott a rablánc lerázása ellen

Újabb tiltakozó akciót szervezett az LMP a paksi atomerőmű bővítése ellen - ezúttal a Lánchídról lógattak le egy molinót, melynek felirata szerint a paksi bővítés családonként egymilliós adósságot jelent.

Mivel az akciót egyébként senki nem vette volna észre, az LMP előre odarendelte az újságírókat. A tiltakozásra így mindössze 15 percet kellett fordítaniuk, azt követően az újságíróknak nyilatkozgattak kényelmesen.

Jávor Benedek, az egyik jólfizetett tiltakozó

Az LMP láthatóan nem bírja megemészteni, hogy Magyarország le fogja tépni a nyugati rabláncot. A paksi bővítésnek köszönhetően egy évtized múlva hazánk saját áramfelhasználásának mintegy 80%-át hazai termelésből tudja fedezni, ami nagyban csökkenti az ország sebezhetőségét és a villamosenergia világpiaci árával szembeni kiszolgáltatottságát.

Az LMP nyugatról pénzelt politikusai kóros mértékben elleneznek mindent, ami akár kis lépést is jelentene az ország függetlenedése felé. Politikusaik a nyugati érdek kiszolgálói, alternatíva a nyugati helytartói pártok közül, amiből néhány lecsúszott liberális egyetemistát leszámítva szerencsére senki nem kér.

http://www.hidfo.net/2014/04/04/az-lmp-tiltakozott-rablanc-lerazasa-ellen

Gerilla-gyógyászat: A kövérporcsin – Hadianyag!

Lehet, hogy Nálad vagy közvetlen környezetedben is megterem, de eddig eldobtad! Szokták mondani, hogy előbb mindenki a saját háza táján nézzen szét, mert lehet, hogy gyémántbányára bukkan… ez valami olyasmi…

Kövérporcsin - A legtöbben csak úgy ismerik: gaz!

Valójában:

Hazánkban minden tájegységen fellelhető az alföldi részektől a hegyvidéki lankákig. Csupasz, 30 cm magas, évelő növény, húsos, kúszó szárral. Pozsgás, fényes levelei sötétzöld színűek, tojásdad alakúak. Virágainak 5-6 szirma van. Kellemesen savanykás íze miatt nyersen is és főzve (leves, főzelék) is fogyasztják, valamint fűszerként is kiválóan alkalmazható. Nem árt, ha ismeri a jól felkészült katona! Az elcsigázottság, a kellemetlen gyulladások és a levert morál javítója lehet!

Összetevői:

 -Omega-3 zsírsavakban a leggazdagabb növény
-C-vitamin
-E-vitamin
-Glutation
-Oxálsav
-Alkaloidák
-Zsírsavak
-Kumarinok
-Flavonidok
-Szívglikozidok
-Glikozidok

Kövérporcsin gyógyhatása:

Szív és érrendszeri betegségek
Szív problémák
Érelmeszesedés
Koleszterin szint
Cukorszint (jó hatást gyakorol koleszterin és cukor szintre)
Immunrendszer erősítő
Védi az artériákat
Reumatikus megbetegedések (belsőleg és külsőleg pakolásként)
Izomgörcs fellazítása
Aranyér
Stressz
Álmatlanság
Bőrgyulladás, ekcéma, égési sebek
Húgyúti betegségek, gyulladások
Fejfájás, megfázás, influenza
Fogínygyulladás (a vastaggal kiemelt kellemetlenségek ronthatják a katona koncentrációs képességeit)

Felhasználása:

Ízét a sóskához tudnám hasonlítani. Felhasználhatjuk salátának, salátaadaléknak, diétás ételekhez, illetve vegetáriánus konyhában fűszernek. Levelei és szárai nagyon finom, sós, fűszeres ízűek. A leveleket vajban megpárolva, levesek ízesítésére használható fel. Az idősebb leveleket főzelékként készíthetjük el. Sült húsokhoz, illetve grillezett ételekhez kiváló. Fiatal levelei a paradicsomsaláta finom ízesítője. A fiatal levelek még sószegény diétás ételek ízesítésére is alkalmas. A megkent kenyér tetejére tehetünk felaprított porcsint. Télire, megsózva, üvegekbe rakva, ecettel vagy borral felöntve tartósítható. Szárítva elveszti értékes íz- és zamatanyagait, de fagyasztani lehet. Meleg ételekbe az utolsó pillanatban tegyük, így kevésbé veszti el zamatanyagait és magas C-vitamin-tartalmát.

Pakolásnak törjük össze a friss növény szárát és leveleit, fogjuk vászonruhába, és tegyük a sérült, duzzadt testrészre. Rögzítsük, akár egész éjszaka is rajta maradhat.
Gyűjtése egész nyáron lehetséges kora őszig, még virágzás előtt. Virágzás után veszít hatóanyagaiból, mivel onnantól a virágra/magra dolgozik, de még ebben az állapotában is jó a hatásfoka. Jellegzetessége miatt nem téveszthető össze semmivel. Ki gondolta volna, igaz, hogy ilyen értékes gyógynövényünk ez a kövérporcsin. Mielőtt tömegesen a komposztra vetjük, gondoljuk át, hiszen sok értékes anyagot tartalmaz. Értékeljük, és örüljünk, ha megtalálható a kertünkben vagy a környezetünkben. Jegyezzük meg „termőterületeit”!

Drótos Tamás – Tóth János

A NATO megszálló erő Kelet-Európában

A NATO megalapításának 65. évfordulóján a nyugati média újból a szervezet terjeszkedésének szükségességével foglalkozott, pedig a NATO több évtizedes tevékenysége mindvégig a megalapítást kísérő kezdeti megállapodások kijátszását és sárba tiprását jelentette.

1949. április 4-én írták alá az Észak-atlanti Szerződést, majd az Egyesült Államok, Kanada, Portugália, Olaszország, Norvégia, Dánia és Izland belépésével létrejött az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. A NATO megalapításának hivatalos indoka a Szovjetunió terjeszkedésének megállítása volt - az '50-es években a nyugati média a kapitalista-kommunista ellentétre összpontosítással sikeresen elérte, hogy az európaiak elfogadják a Szovjetunió megsemmisítésének és a nyugati katonai szövetség kiterjesztésének szükségességét.

Németország újraegyesítése óta a NATO mérete a duplájára nőtt - az 1990-ben még 16 tagú katonai tömb ma 28 tagállam felett gyakorol korlátlan hatalmat. A NATO működésének van egy olyan oldala is, amivel az európaiakat elfelejtették szembesíteni: a Németország újraegyesítésekor folyamatban lévő tárgyalások során megállapodás született arról, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább Kelet-Európára. Mihail Gorbacsov, akkori szovjet államfő hivatalosan is megerősítette, hogy megállapodás született az európai erőegyensúly mértékéről, valamint arról, hogy a NATO nem vesz fel újabb tagállamokat Európában.

Akkor az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, Jack Matlock is bejelentette; "nincs semmi okunk arra, hogy a NATO katonai befolyási övezetét Kelet-Európára is kiterjesszük, mivel megállapodás született arról, hogy Oroszország részt vesz az európai védelmi struktúrákban, része az európai erőegyensúlynak."

Majd a NATO azzal kezdte meg működését, hogy létének első megállapodásait megszegte

A későbbiekben visszavonult diplomata utólag azt állította, a NATO kiterjesztését nem a NATO kezdeményezte, hanem a kelet-európai országok, és a terjeszkedés nem irányult Oroszország ellen. A Szovjetunió széthullását követően a NATO minden korábbi megállapodást megszegett és agresszív, keleti irányú terjeszkedésbe kezdett, különösen az utóbbi két évtizedben. 1999-ben a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország is be lett vonva a NATO gépezetébe. Azt követően sor került a NATO minden korábbinál nagyobb méretű előretörésére: 2004-ben 7 új európai tagállamra terjesztették ki a katonai szövetséget - Bulgária, Észtország, Litvánia, Lettország, Románia, Szlovákia és Szlovénia is a NATO része lett, amihez 2009-ben Albánia és Horvátország is csatlakozott.

Nem csak Gorbacsov beszélt árulásról ennek következtében: az orosz politikai elitet a megállapodás látványos megszegése, a külső partnerek elárulása miatt áthatja a NATO-val szembeni megvetés, melyre minden alapjuk megvan. A NATO agresszív terjeszkedése a nyugatellenesség bástyáját építette fel Oroszországban. Az orosz nép a kezdeti bővítések óta fokozott katonai fenyegetést lát az észak-atlanti szervezetben, a kelet-európai országok lakossága pedig az utóbbi évekig nem volt tisztában azzal, hogy a NATO-tagság gyakorlatilag az ország megszállását jelenti.

Kelet-Európában a NATO-tagság katonai biztosíték arra, hogy a nyugati országok gazdasági-piaci érdekeinek kiszolgálása zavartalanul folyhasson. Hazánkban és a térség más államaiban emiatt előtérbe kerül az atlantizmus elleni harc szükségessége. Ez a harc most kezdődik, de az Európai Uniótól függetlenedő országok közös törekvése is, hogy a megszálló NATO-erők nélkül képzelik el jövőjüket.

A közeljövőben amellett, hogy a NATO további terjeszkedésének gátat kell vetni, gondoskodni kell arról is, hogy a népek véleménynyilvánítási lehetőséget kapjanak, akarnak-e a NATO tagja lenni, vagy a kilépés mellett döntenek. A NATO-tagságról kiírt népszavazások előtti időszakokat pedig kampánycsend kell megelőzze: nem megengedhető, hogy a nyugati pénzekből eltartott kormányok dollár-milliárdokból propagandát folytassanak a NATO-tagság fenntartása céljából.

http://www.hidfo.net/2014/04/04/nato-megszallo-ero-kelet-europaban

Amerikai cégek veszik át az ukrán atomerőműveket?

Az ukrán atomerőműveket működtető Energoatom és a Westinghouse amerikai atomenergetikai cég április közepén szerződést ír alá az ukrán atomerőművek üzemanyag-ellátásáról. A megállapodás három atomerőműre vonatkozik, az illegitim kormány által kinevezett energiaügyi miniszter azonban nem közölt részleteket.

Az ukrán atomerőművek helyzete kaotikus, mióta Kijevben megkezdődött az atlantista hatalomátvétel. Február végén ismeretlen fegyveresek elfoglalták a rivnei atomerőművet, amivel kapcsolatban a nyugati média (így a magyar média is) teljes hírzárlatot rendelt el. Az Oroszország hangja által leközölt hír szerint a terroristák elfoglalták az erőművet, és az utolsó információk szerint azt ellenőrzésük alatt tartják.

Második Csernobil készül?

Azt követően Janukovics elnök országos terrorelhárítási műveletet jelentett be. Válaszként órákon belül fegyveres tüntetők megrohamozták a parlament épületét, az ukrán kormánypolitikusok ennek hatására elkezdték elhagyni az országot. A megfélemlítéssel többségbe került atlantista ellenzék azonnal megszavazta a terrorelhárítási művelet leállítását, majd kinevezték saját kormányukat, ami azonnal tárgyalásokat kezdett az Európai Unióval, az IMF-el és a NATO-val.

Az elfoglalt rivnei atomerőműről azóta nem jutottak ki hírek. Dimitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes azonban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez fordult, hogy ellenőrizzék az ukrán atomerőművek állapotát. A NAÜ nem nyilatkozott arról, hogy ellenőrzéseket végeztek volna a rivnei atomerőműben, így annak kapcsán sem jutott ki információ, hogy az erőmű továbbra is ismeretlenek ellenőrzése alatt van, vagy a NATO különleges alakulatai foglalták-e el az erőművet, akik esetleg a NAÜ küldöttségét is beengedték.

Magyarország külügyminisztériuma szintén nem kért hivatalos úton információt arra vonatkozóan, hogy a szomszédos országban garantált-e az atomreaktor biztonságos üzemeltetése. Az ukrán-magyar határon viszont megkezdték a határátkelőn áthaladó összes gépjármű fertőtlenítését.

A nyugati kormányok bizonyára tudják, mi történt a rivnei atomerőművel, ellenező esetben - előzetes felmérések nélkül - nem születne megállapodás az erőművek működtetéséről. Dimitrij Rogozin korábban utalást tett arra, hogy Ukrajnában a nukleáris létesítmények egyes csoportok politikai érdekérvényesítésének eszközéül váltak.

http://www.hidfo.net/2014/04/04/amerikai-cegek-veszik-az-ukran-atomeromuveket

„Gyakorlatilag méreg csöpögött a növényből

Itt tudod megmenteni a méheinket és a vacsorádat egy aláírással:http://www.mehpusztulas.hu

Hatalmas mértékben pusztulnak a méheink világszerte. A klímaváltozás, élőhelyek csökkenése, biodiverzitás csökkenése, atkák és vírusok mellett még bizonyos mezőgazdasági vegyszerek is pusztítják őket.

Ezen élőlények adják minden harmadik falat ételünket. Megéri őket kiirtani a profitért? Szívesen poroznád be a növényeket kézzel, mint ahogy azt Kínában már kénytelenek megtenni...?

Az mfor.hu ezúttal annak próbált meg utána járni, mire jut több vagy kevesebb a második Orbán-kormány első és legutóbbi költségvetésében.

Miután korábbi cikkünkben azt vizsgáltuk meg, hogy a GDP arányában hogyan változtak a költségvetési bevételei és kiadásai, érdemes kicsit részletesebben megvizsgálni a kérdést. Így a következő sorokban azt vesszük górcső alá, hogy az első (2011-es) és az utolsó (2014-es) Orbánék által készített költségvetésben hol mutatkoznak a legnagyobb differenciák: mire költöttek többet, mire kevesebbet és honnan jutottak több pénzhez.

Idén a 2011-eshez képes a központi költségvetés bevételei 16,7 százalékkal növekedtek reálértéken, ezzel szemben a kiadások 5,4 százalékkal. (A reálváltozást úgy számoltuk ki, hogy a nominális növekedést a GDP-nél használt inflációs számmal, a deflátorral korrigáltuk.)

25 százalékkal többet szednek be a fogyasztás után

A bevételi oldalon a befolyt összeg döntő része három nagy csoportnak köszönhető: a gazdálkodói szervezetek befizetéseinek, a fogyasztáshoz kapcsolt adóknak, valamint a lakossági befizetéseknek. A kormány egyértelmű célja volt, hogy a munkát terhelő adók súlya csökkenjen, a fogyasztást terhelőké pedig növekedjen. Ez vitathatatlanul sikerült is, hiszen a lakosság idén “mindössze” valamivel több mint 200 milliárd forinttal, vagyis 5,7 százalékkal fizet be többet a költségvetésbe, mint tette 2011-ben. Ezzel szemben a fogyasztást terhelő adókból 25,3 százalékkal több bevétel származhat idén, ami majdnem 1200 milliárddal nagyobb összeget jelent. Persze ebben nagy szerepe van a távközlési, a biztosítási adónak és a tranzakciós illetékenk. A csoporton belül egyébként majdnem 800 milliárddal fizetünk több áfát köszönhetően az uniós viszonylatban rekordmértékűre emelt kulcsnak. Regisztrációs adóból viszont jelentős elmaradás mutatkozik: majdnem a felére esett vissza az idei évre tervezett bevétel.

Nem könnyebb a helyzete idén a gazdálkodói szervezeteknek sem, hiszen befizetéseik 16 százalékkal haladják meg a 2011-est. Bár itt is “születtek” új adók, azok nem kifejezetten új sarcot jelentenek, sokkal inkább alternatívát a vállalkozások számára a működésüknek optimális adónem kiválasztására. Ez alól egyedül a közműadó a kivétel.

Ezeken kívül szemet szúrt a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevételeinek drasztikus visszaesése. Míg ugyanis 2011-ben az egyebek mellett különböző bírságokat is magába foglaló soron még több mint 1200 milliárdos bevétel szerepelt, az idei évben a terv még a 30 milliárdot sem éri el.

1600 milliárddal költenek többet

A bevételi oldal majdnem 2400 milliárdos nominális növekedésével szemben a központi költségvetés “csak” 1600 milliárddal (5,4 százalékkal) költ többet idén a tervek szerint, mint tette 2011-ben.
Részleteiben nézve: egyedi és normatív támogatásokra közel 70 milliárddal, a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatására 16-tal mehet idén több pénz a költségvetésből – mindkettő esetében közel 20 százalékos a reálszintű növekedés mértéke. Ezzel szemben például a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szocális támogatásokat több mint a felére vágták vissza: a korábbi 140 milliárd helyett idén 67 milliárdot terveztek a büdzsébe. Igaz, csak minimálisan, de 5 milliárddal 104-re mérséklődött a szociálpolitikai menetdíj támogatására szánt keretösszeg is.

Közel 30 százalékkal vágták vissza a gyógyszertámogatásokat is, 294 milliárd az előirányzott idei összeg, sőt a nyugellátásokra is a 2011-es 3050 milliárd helyett idén 2950 szerepel a büdzsében.
Külön érdekesség, hogy a 3 évvel ezelőtt még munkaerőpiaci alapként ismert Nemzeti Foglalkoztatási Alap keretösszege 284 milliárdról 377-re növekedett, ami 21 százalékkal jelent többet reálértéken. Ebből míg korábban a közfoglalkoztatásra alig 60 milliárd forint jutott, 2014-ben már 179 százalékkal többet szántak rá, vagyis 184 milliárd forintot.
(mfor)