2009. január 9., péntek

Afrika civilizációs kortünetei

A harmadik világot is kezdik elérni a fejlett világ betegségei
Ha Afrika egészségügyi problémáiról van szó, a legtöbb embernek azonnal az AIDS és az ebola jut az eszébe. Pedig a szegény országokban egyre inkább megelőzhető vagy olcsón gyógyítható betegségek szedik az áldozatokat: például a magas vérnyomás és a cukorbetegség - jelenti Hannah Kuper londoni orvos szakértő és Simon Kuper, a Financial Times párizsi munkatársa. A harmadik világban az ENSZ fellépésének köszönhetően az elmúlt években jelentősen csökkent a korábban több millió áldozatot szedő fertőző betegségek száma, de közben egyre többen szenvednek a korábban a fejlett nyugati országokat sújtó kórságokban.
A hagyományosan a szegény országokat sújtó fertőző betegségek visszaszorulóban vannak. A harmadik világban azonban mégsem nő kellőképpen a várható átlagélettartam. Az ok egyszerű: Afrikában, Indiában és Kínában egyre több áldozatot szednek az olyan, életmód-függő ártalmak, amelyek korábban szinte kizárólag a fejlett nyugati országok polgárait sújtották: az elhízás és a dohányzás miatt kialakuló betegségek.
A jelenséget először Adeon Omran, a North Carolina-i Egyetem professzora dokumentálta 1971-ben. Omran kutatásai alapján egy elméletet dolgozott ki, és megjósolta, hogy a szegény országokban egyre inkább a krónikus betegségek jelentenek majd problémát, és nem a fertőző betegségek. Ahogyan a vírusos kórságok terjedését sikerül lassítani, a várható átlagélettartam nőni kezd. Ha a harmadik világ lakó átlagosan nem 30, hanem 50 évet élhetnek, akkor új betegségek jelennek meg: olyan nyavalyák, amelyek kialakulásához hosszú évtizedek kellenek. Ilyenek a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rák, a légzőszervi megbetegedések és a cukorbetegség. Azóta kiderült, hogy a fejlődés itt nem ér véget, hanem a modern orvostudomány fejlődésének köszönhetően jelentősen csökkenthető a krónikus betegségek kockázata: a fejlett országokban az elmúlt harminc évben nagy előrelépés történt a szív- és érrendszeri betegségek és a daganatos megbetegedések kezelése terén is.
A fejlett országok a 20. század elején, a higiénés körülmények megváltozásával, a víz- és csatornahálózat kiépítésekor kezdtek úrrá lenni a korábban rengeteg áldozatot szedő fertőző betegségeken. Míg a 18. század végén minden tizedik francia gyermek himlőben veszett oda, a huszadik században minimálisra csökkent a himlő áldozatainak száma. A harmadik világban azonban gyakran még most is hiányzik az alapvető higiéniát lehetővé tevő infrastruktúra, ezért egészen mostanáig nem sikerült legyőzni a fertőző betegségeket. Az Európában gyakorlatilag már elfelejtett himlő még az 1950-es években is ötvenezer ember halálát okozta a szegény országokban.
Most azonban mintha lassan Afrikában is előrelépés történne. A hetvenes évek óta egyre kevesebb himlő járvány tör ki. A nyolcvanas években már csak 350 000 megbetegedést regisztráltak, majd miután az Egészségügyi Világszervezet himlő-vakcinákkal látta el a szegény országokat, 2006-ban már kevesebb mint kétezer esetet regisztráltak világszerte. Hála a védőoltásoknak, a kanyaró és a malária is egyre kevesebb áldozatot szed: a kanyarós megbetegedések száma 2000 és 2006 között közel 68 százalékkal csökkent. A HIV-fertőzöttek száma továbbra is rendkívül magas, de legalább az elmúlt nyolc évben nem nőtt a regisztrált fertőzöttek aránya, és a Bush-kormány segélyakcióinak köszönhetően a szegény országokban élő HIV-pozitívok harmada részesül valamilyen kezelésben.
„Ezek a jó hírek. Rossz hír viszont, hogy a szegény országokban egyre többen esnek krónikus, hagyományosan nyugati betegségek áldozatául." A harmadik világban minden második, a fejlett országokban csak minden negyedik haláleset krónikus betegség következménye. Miközben Nyugaton egyre többen szoknak le a cigarettázásról, Kínában szinte minden férfi dohányzik. Ahogyan a nyomor csökken, a tehetősebb afrikaiak között egyre több az elhízott. A szegény országokban ráadásul a kövérség gyakran státusszimbólum: a tehetősség jele, és mint ilyen, vonzó a másik nem szemében. Az pedig köztudott, hogy az elhízás magas vérnyomással és magas koleszterinszinttel jár, illetve fokozza a cukorbetegség kockázatát. Indiában az elmúlt tíz évben ugrásszerűen nőtt a cukorbetegek száma, és mára a diabéteszben szenvedők többen vannak, mint a HIV-pozitívok. Naurun még súlyosabb a helyzet: a felnőtt lakosság 40 százaléka cukorbeteg.
Oroszországban a Szovjetunió felbomlása óta 5 évvel csökkent a férfiak várható átlagélettartama - a jelenség hátterében az alkoholisták számának drámai növekedése áll. Félő, hogy Kína, India és Afrika egyes országai hasonló sorsra juthatnak. A krónikus betegségek terjedése gazdasági szempontból is rendkívül súlyos, hiszen ezek a kórságok leginkább a munkaképes lakosságot sújtják, visszavetve ezzel a termelékenységet.
Hannah és Simon Kuper szerint azonban van remény. Ha a nemzetközi segélyszervezetek, és mindenekelőtt az ENSZ a fertőző betegségek mellett a krónikus megbetegedések gyógyítására is programokat indítana, akkor esély lenne rá, hogy a szegény országokban is csökkenjen a civilizációs betegségek áldozatainak száma.

http://www.ft.com/cms/s/2/7d6b6ec6-dd1b-11dd-a2a9-000077b07658.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése