2011. december 22., csütörtök

Népirtás és a török-francia kapcsolatok

A francia parlament alsóháza törvényt fogadott el, amely bűnténynek tekinti az 1915-ben törökök által elkövetett örmények elleni népirtás tagadását. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök kijelentette, hogy országa félbeszakít minden politikai, katonai és üzleti kapcsolatot Franciaországgal, és ma ezt az országot tüntetőleg otthagyta a török nagykövet.
Ugyanakkor az örmény népirtást tényét a világ 20 országa, nemzetközi szervezetek, többek között Oroszország és az Európai Parlament is elismerik. Az első világháború idején az Oszmán Birodalom, amelynek utódja a mai Törökország, Németország oldalán harcolt Anglia, Franciaország és Oroszország ellen. Ezután az örmény lakosság tervszerű kiirtása kezdődött meg. Ennek eredményeképpen 1,5 millió ember, azaz az akkori örmény nemzetnek a fele pusztult el. Törökország túlzottnak nevezi ezt a számot, és azt állítja, hogy mind a két fél veszteségeket szenvedett, és hogy ezeket a veszteségeket az örmények fegyveres felkelése okozta.
A népirtás tényét Franciaország még 10 évvel ezelőtt ismerte el. Franciaországban jogi szankciókat próbálták bevezetni azokkal szemben, akik tagadják az örmény népirtás tényét, de a Népi Mozgalom Unió miatt, amelynek tagja Nicolas Sarkozy is, a kísérlet kudarcot vallott. Ugyanakkor ma éppen ez a párt és francia elnök kezdeményezték e törvény elfogadását. Ankara azzal vádolja Párizst, hogy az elnökválasztás előtt a történelemtudományt politikai célokból használja. Ennek a véleménynek van komoly alapja, véli Jurij Rubinszkij az Európa Intézet Francia Kutatási Központjának vezetője.
- Érthető Franciaország álláspontja. Hiszen ott nagy örmény diaszpóra él: 450-500-ezer ember, köztük sokan jelentős helyet foglalnak el a társadalomban olyan városokban, mint Marseille, Párizs és Lyon. Ez egy bizonyos eszköz a franciaországi választási kampányban. Természetesen folyik a harc a választók ezen részéért.
Január 5-én a törvénytervezet Franciaország Szenátusa elé kerül. Várható, hogy a parlament felsőháza megszavazza egy évi börtönbüntetést és 45-ezer eurós pénzbüntetést a népirtás tagadásáért. Egyesek ezt Nicolas Sarkozy előzetes győzelmének nevezik, mások pedig az EU legnagyobb országa az örmények iránti empátiájának, megint mások annak, hogy Franciaország nyomást próbál gyakorolni Törökországra, amelyet nem akar látni az EU-ban. Ugyanakkor maga Ankara is még jobban kételkedhet abban, kell-e neki csatlakoznia az EU-hoz.
ruvr.ru


Törökország 40 országot bevonva elismerteti az algériai népirtást


Abban az esetben, ha a francia szenátus elfogadja az úgynevezett ”örmény népirtás” tagadásának büntetéséről szóló törvénytervezetet, Törökország ellenintézkedést hoz: újra felveti a francia hatóságoknak az algériai polgárok függetlenségért folytatott felkelése során kifejtett tevékenységének kérdését. Ezt Ahmet Davutoglu török külügyminiszter jelentette be.
Törökország a kérdést Algériával és több más arab országgal vitatja meg. Ha Törökország kezdeményezése folytatódik, akkor az algériai események megvitatása több mint negyven ország parlamentjében kerülhet napirendre. A Törökország Hangja rádióállomás tudósítása szerint a török ​​kormány törvényjavaslata a ”Franciaország részéről az 1945-ben elkövetett algériai népirtás eseményeinek elismertetése” megnevezést kapja.
Tegnap több száz ember tiltakozott Franciaország ankarai nagykövetsége előtt. A tüntetők plakátjain ezeket lehetett olvasni: ”Sarkozy egy hazug!”, ”Mit tettetek Algériában?”.
Az algériai muzulmán népfelkelés a francia gyarmatosítás ellen 1945 és 1962 között zajlott. Ebben az időszakban a francia erők megtorló intézkedéseinek következtében különböző adatok alapján néhány tízezer és több százezer közötti számban öltek meg algériaiakat, jelenti az IslamNews.ru hírportál.
Forrás: 313news.net

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése