De Csányi Sándor már nem sokáig lesz ilyen jókedvű...
hevesmegyei-hirhatar. hu - SzRTI
Tulok
"Milliárdokat vettek el jogalap nélkül, illetve jogszerűtlenül az adósoktól. Felmerül a kérdés: mi történik abban az esetben, ha egy adós azért került az utcára, mert egy bank nyerészkedésének az áldozatává vált? Hiszen elindultak a kilakoltatások, és az ilyen, vagy hasonlóan törvényszegő banki gyakorlattal mesterségesen felgenerált pénzintézeti követelések nyomán indultak meg a végrehajtások, ezzel együtt a kilakoltatások, és dőltek romba életek..."
A bank nem akar visszafizetni
Több százmilliárd forintot kellene visszafizetnie az OTP Bank Zrt.-nek a Szegedi Ítélőtábla precedens döntése után az általa megkárosított ügyfelek számára, ám ezt – Csányi Sándor bejelentése szerint – ők nem akarják megtenni.
Mint ismeretes, Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) elnöke másodfokon is pert nyert az OTP Bank Zrt-vel szemben, április 26-án. Jogerősen is kimondták: tisztességtelen az a banki elszámolási mód, amellyel a havonta fizetendő törlesztő részletek kiszámolásánál deviza eladási árfolyamon számolt akkor, akkor magát a hitelt deviza vételi árfolyamon számította. Az ily módon keletkező árfolyam különbségekkel pedig a bank a saját nyereségét növelte az adós kárára.
A Szegedi Ítélőtábla kötelezte a bankot arra, hogy a hitelek és kölcsönök tekintetében egységesítse a deviza átszámításának gyakorlatát, mely szerint: amennyiben deviza vételi árfolyamot alkalmaz a hitel folyósításakor, abban az esetben a törlesztő részleteket is kötelezően deviza vételi árfolyamon kell számítaniuk. Precedens ítéletről beszélünk, mert, bár az OTP Bankkal szemben mondták ki, az összes, hasonló elszámolási gyakorlatot alkalmazó bankra érvényes és kötelező erejű, tekintettel arra, hogy ez a gyakorlat kizárólag a tőzsde-ügyleteknél szabályos, hiteltermékek vonatkozásában tiltja a törvény. A hiteltermékek vonatkozásában kizárólag egységes, tehát vagy eladási, vagy vételi, vagy pedig középárfolyamon számolhatnak a termék teljes futamideje alatt.
Csányi Sándor az OTP Bank elnöke nem sokáig lesz jókedvű
A bíróság véleménye alapján 240-320 milliárd forint az az összeg, amellyel a fentiek alapján túlfizetésben vannak az ügyfelek. Az ország területén belül kiadott, teljes hitelállományra vetítve pedig ez az összeg elérheti a 800-900 milliárd forintot.
A bíróság véleményével szemben a Bankszövetség 20-30 milliárd forintra becsüli ugyanezt az összeget, míg Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke 100-150 milliárd forintról beszél. Bár az összegek a különféle szervezetek meglátása szerint nem egyeznek meg, a lényeg az: milliárdokat vettek el jogalap nélkül, illetve jogszerűtlenül az adósoktól. Felmerül a kérdés: mi történik abban az esetben, ha egy adós azért került az utcára, mert egy bank nyerészkedésének az áldozatává vált? Hiszen elindultak a kilakoltatások, és az ilyen, vagy hasonlóan törvényszegő banki gyakorlattal mesterségesen felgenerált pénzintézeti követelések nyomán indultak meg a végrehajtások, ezzel együtt a kilakoltatások, és dőltek romba életek…
Mindenesetre a bankoknak két lehetőségük maradt a precedens ítélet meghozatala után: vagy jóváírják a tőketartozásra a jogalap nélkül felszámított összegeket, vagy pedig visszafizetik azt, késedelmi kamattal együtt.
Bár Csányi Sándor azt közölte a Népszavával, hogy a folyamatban lévő ügyet nem kommentálnak, viszont a jogerős ítélettel szemben fellebbezést nyújtanak be a Kúriánál. Kilátásba helyezte azt is: amennyiben a Kúria mégis a banknak adna igazat, abban az esetben büntető- és polgári eljárásokat fog indítani a bankot feljelentőkkel szemben.
K.T.A. hevesmegyei-hirhatar. hu - SzRTI
Pert vesztett az OTP a devizahitelessel szemben - Precedens?
Részben megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla másodfokú tanácsa a Békés Megyei Bíróság első fokú ítéletét abban az ügyben, amelyben a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége indított pert az OTP Bankkal szemben. A bíróság szerint a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél ugyanazt a típusú árfolyamot kell alkalmazni - számolt be az MTI.
A felperesek egyrészt azt kifogásolták, hogy devizahitelüknél az OTP a kezelési költséget devizában állapította meg, és terhelte rájuk. Másrészt azt, hogy amikor a hitelt törlesztik, akkor a törlesztőrészlet forint összegét az OTP az általa alkalmazott devizaeladási árfolyamán határozza meg, miközben a kölcsön folyósításakor a bank a vételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét.
A táblabíróság jogerős döntése az első kifogás kapcsán az elsőfokú bíróság semmisséget kimondó ítéletét mellőzte, míg a második esetében azt helyben hagyta. Így jogerőre emelkedett az első fokon eljáró Békés Megyei Bíróság korábbi ítélete, amely az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal.
Kásler Árpád, a BAÉSZ elnöke és felesége az OTP-vel szemben indított perükben a 2008. május 29-én létrejött deviza alapú kölcsönszerződésük két kikötését támadták meg. A Békés Megyei Bíróság 2011. december 8-án az említett két szerződési kikötés semmisségét állapította meg, vagyis mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását, és az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal.
Az ítélet ellen az OTP fellebbezéssel élt, azzal érvelve, hogy a kikötéseket a bíróság érdemben nem is vizsgálhatja, mert ezek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás összemérése szempontjából releváns tényezők, és a Ptk. szerint a kikötés ilyen esetben nem támadható meg. Érdemi vizsgálat esetén pedig a két kikötés nem tisztességtelen, megfelelnek a jóhiszeműség és a tisztesség elvárásainak.
A deviza alapú kölcsön ügyleti kamata a forint alapú hitelekhez képest alacsonyabb, az adósok kedvező kondíciók mellett vették fel a kölcsönt, és tisztában voltak az árfolyamkockázat hatásaival, amely akár kedvező is lehetett volna. A felperesek ezzel szemben az első fokú ítéletnek megfelelően kiemelték: a kölcsönszerződésnek nem volt célja a devizaértékesítés, a bank így olyan haszonhoz jutott, amelyre a felek szándéka nem terjedt ki.
A másodfokú ítélet indoklása szerint a kezelési költség vizsgálatára a polgári bíróság jogköre nem terjed ki. A kezelési költség a banki szolgáltatás ellenszolgáltatása, ezért a bíróság a tisztességtelen kikötés körében a kezelési költség ilyen meghatározását nem vizsgálhatja. Ez azonban nem azt jelenti, hogy más fórumokon nem vitatható.
A vételi és eladási árfolyam alkalmazását azonban tisztességtelennek mondta ki a Szegedi Ítélőtábla. Eszerint ugyanis csak akkor lenne jogos az árfolyamok közötti különbség felszámítása, ha devizavásárlás történt volna az ügyfél számára. Azonban ebben az esetben a bank nem vett és nem adott el devizát az ügyfél részére, kölcsönszerződés jött létre a pénz használatáról, melynek fejében a kölcsönvevő kamatot köteles fizetni. Ezért ezt a kikötést a másodfokú bíróság is tisztességtelennek ítélte meg. Tisztességtelen, hogy amikor a bank folyósít, vételi árfolyamon számol, amikor pedig a törlesztés történik, eladási árfolyamon. Így eleve többet kell az adósnak törlesztenie, vagyis olyan szolgáltatásért fizet az ügyfél, amit nem vesz igénybe, hiszen deviza eladás-vétel nem történt. Ezért egyneműsíteni kell a folyósítást és a törlesztést, amit az első fokú bíróság is kimondott. A döntés jogerős.
A döntés az MTI beszámolója alapján precedens értékűnek tűnik, mely más OTP-s és más banki devizahitelek elszámolását visszamenőlegesen is érintheti. Hogy ez így van-e, az egyelőre a tudósításból nem derül ki.
Mit mond a törvény?
Ahogy arról a Portfolio.hu beszámolt, tavaly szeptember óta törvény korlátozza a fogyasztóval kötött devizaalapú hitel- és kölcsönszerződések esetében devizában felszámítható költségeket, díjakat. Így kizárólag azokat a költségeket és díjakat lehet felszámítani devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ideértve a kamatjellegű kezelési költséget. A törvény azonban nem visszamenőleges hatályú.
Egy 2010. novemberi törvénymódosítás értelmében pedig a lakáshitelek esetében a bankoknak kötelező a deviza középárfolyam vagy a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alkalmazása. Ez a jogszabály sem visszamenőleges hatályú.
Portfolio.huTerjed a bank-maffia járvány! Ahogy az Occupy Wall Street mozgalom szereplői ellen is megindult a bankok és a "rendőrség"(?) által közösen megszervezett, megtervezett levadászási akció, úgy ilyen eszközöket Magyarországon is alkalmaznak, pedig csak az érvényes törvények szerinti igazunkat követeljük, és amit nem akarnak megérteni a csalásokat kiagyaló bankok, az azt támogató kormányok, bíróságok és ügyészségek. Kásler Árpi megfenyegetése, és megfélemlítésének kísérlete rossz ómen Orbán számára, de Navracsics helyében is elsüllyednék a szégyentől. Egyik hazáját kifosztó és a kifosztásban segédkező bábkormány sem hiheti, hogy "megbízása" örökérvényű, és korlátlan hatalmat biztosít, mert "hosszú az út a pohártól az ajkadig"!
Tudom, hogy bíznak abban, hogy a lefegyverzett ország maradék hadserege is csak arra elég, hogy a NATO afganisztáni kábítószer termelését védje.
Ez utóbbi NATO tevékenység miatt már a Nemzetközi Bíróságon van az orosz feljelentés, mert a "termelés" 40-szeresére növekedett, ami a tálib-uralom alatti kb. 100 tonnáról növekedett meg, de "zsoldosokkal" itthon sem lehet megvédetni az emberek jogait, ahogy nagyrészben mindenre kapható rendőrökkel, és köztisztviselőkkel sem!
A Napi Gazdaság idézi az OTP kifogását, miszerint "azzal érvelve, hogy a kikötéseket a bíróság érdemben nem is vizsgálhatja, mert ezek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás összemérése szempontjából releváns tényezők, és a Ptk. szerint a kikötés ilyen esetben nem támadható meg. Érdemi vizsgálat esetén pedig a két kikötés nem tisztességtelen, megfelelnek a jóhiszeműség és a tisztesség elvárásainak." Link
Az OTP, de más pénzügyi szervezet deviza-hiteleiről már tavaly készítettem egy összefoglalót, végig vizsgálva, hogy törvényellenes jogszabályokra, belső szabályzatokra hivatkozva, a PTK és a BTK hány és milyen előírásokat tartalmazó paragrafusát szegték meg. Ebből a legenyhébb, hogy a "jóhiszeműséget" is megsértették, pofátlanul kifosztva a hitelfelvevőket.
A Napi Gazdaság is jelezte, ahogy neves svájci és amerikai gazdasági szakemberek is, hogy "Nem történt devizavásárlás"!
Csak akkor lenne jogos az árfolyamok közötti különbség felszámítása, ha devizavásárlás történt volna az ügyfél számára. Azonban ebben az esetben a bank nem vett és nem adott el devizát az ügyfél részére.
A csalás többszörös, és teljesen jogellenes, mert a vérszemet kapott bankárok és "politikusok" nem csak az árfolyamnövekedés különbségét verték rá a saját adónkból ellopott milliárdokra, és a többi értéktelen virtuális pénzre, nem csak a százalékosan meghatározott kezelési költséggel követtek el törvénytelenséget, devizacsalást, de még adót sem fizettek a "többletbevételek" után. Ha az állam részesedne a "befektetéséből", és ezt esetleg nem lopnák el a politikusok, még érthető lenne azok hozzáállása, akik tudatlanul azt mondják, megérdemlik a deviza-hitelt felvevők, hogy elveszítsék mindenüket, de egyrészt ezektől a most "nem érintettektől" is loptak, méghozzá több ezer milliárdot, másrészt a deviza-hitellel kifosztottak után ők fognak következni, mert ez a tolvajbanda addig nem nyugszik, amíg mindenkit ki nem foszt! Utánuk a "kicsit", majd utána a gazdagabbak, és végül már milliárdosok következnek, mert a Bilderberg Group szerint "túl sokan vannak, nincs szükség ennyi élősködőre".
Árpival már jóideje végigvizsgáltuk, hány sebből véreznek ezek a szerződések, milyen jogsértéseket bújtat a kormány, és milyen helyrehozhatatlan károkat okoztak eddig is az összefonódó banki -és politikai érdekek.
"Olyan szolgáltatásért fizet az ügyfél, amit nem vesz igénybe, hiszen deviza eladás-vétel nem történt. Ezért egyneműsíteni kell a folyósítást és a törlesztést, amit az első fokú bíróság is kimondott. A döntés jogerős." - írja a Napi Gazdaság.
Az utolsó előtti mondat magáért beszél, de ettől kiterjedtebb a csalás, mert ha a pénzintézet az MNB-től a befektetői pénzéből vásárolt volna valutát, még azt lehetne mondani, hogy jogos némi követelés. 2008-ban a bankoknak 5% fedezetet kellett 100% hitel folyósításához felmutatni. Ez a fedezet 2009-re 2%-ra csökkent, viszont forintvásárlás nem volt, csak évi 8 milliárd dollár adókból történő kifizetése a pénzkiadásért.
A hitelekből gyakorlatilag hozzávetőleg 3000 milliárd forintot az adófizetők pénzéből a MNB állt, amiről mélyen hallgatnak. A fennmaradó 4600 milliárd pedig virtuális, fedezet nélküli pénz volt, értéktelen papír, mert értéket csak az adózott jövedelemből befizetett törlesztéseken keresztül kaphat. A kb. 7600 milliárd forintos hitelállomány 2-5%-át adták csak a bankok (ha adták).
A kormány, ahogy a PÁSZF is, úgy tesz, mintha nem tudná, hogy mitörtént, közben a bíróságok működését felülről vezérli. Politikai érdekek mentén dob csontot a becsapott, és jogérvényesítési lehetőségétől megfosztott embereknek, és a "gesztusnak" is örülni kellene, bár az elért "eredmények" még csak a kezdetet jelentik!
Idézve Árpitól a hitelekről: "És mindebben az a szerencse, hogy nem azért nem tartalmazhat más haszonelemet, mert Kásler Árpád mondja, vagy a Bíróság mondja, hanem azért, mert a törvény így rendelkezik. Tehát aki mást ítél, az a törvény ellenében ítél!" Link
Csányi fenyegetése már eljutott a fél országhoz, mert az ilyen bíróságokra való "nyomásgyakorlás" csak annyit fog eredményezni, hogy törvényellenes ítéleteket meghozni hajlandó bírók is gyűjthetnek, ugyanúgy, mint a milliárdosok... no nem igazán mondom mire, majd eldöntik, hogy megvesztegetésre, magánhadseregre, vagy temetésre...
Tudom, hogy bíznak abban, hogy a lefegyverzett ország maradék hadserege is csak arra elég, hogy a NATO afganisztáni kábítószer termelését védje.
Ez utóbbi NATO tevékenység miatt már a Nemzetközi Bíróságon van az orosz feljelentés, mert a "termelés" 40-szeresére növekedett, ami a tálib-uralom alatti kb. 100 tonnáról növekedett meg, de "zsoldosokkal" itthon sem lehet megvédetni az emberek jogait, ahogy nagyrészben mindenre kapható rendőrökkel, és köztisztviselőkkel sem!
A Napi Gazdaság idézi az OTP kifogását, miszerint "azzal érvelve, hogy a kikötéseket a bíróság érdemben nem is vizsgálhatja, mert ezek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás összemérése szempontjából releváns tényezők, és a Ptk. szerint a kikötés ilyen esetben nem támadható meg. Érdemi vizsgálat esetén pedig a két kikötés nem tisztességtelen, megfelelnek a jóhiszeműség és a tisztesség elvárásainak." Link
Az OTP, de más pénzügyi szervezet deviza-hiteleiről már tavaly készítettem egy összefoglalót, végig vizsgálva, hogy törvényellenes jogszabályokra, belső szabályzatokra hivatkozva, a PTK és a BTK hány és milyen előírásokat tartalmazó paragrafusát szegték meg. Ebből a legenyhébb, hogy a "jóhiszeműséget" is megsértették, pofátlanul kifosztva a hitelfelvevőket.
A Napi Gazdaság is jelezte, ahogy neves svájci és amerikai gazdasági szakemberek is, hogy "Nem történt devizavásárlás"!
Csak akkor lenne jogos az árfolyamok közötti különbség felszámítása, ha devizavásárlás történt volna az ügyfél számára. Azonban ebben az esetben a bank nem vett és nem adott el devizát az ügyfél részére.
A csalás többszörös, és teljesen jogellenes, mert a vérszemet kapott bankárok és "politikusok" nem csak az árfolyamnövekedés különbségét verték rá a saját adónkból ellopott milliárdokra, és a többi értéktelen virtuális pénzre, nem csak a százalékosan meghatározott kezelési költséggel követtek el törvénytelenséget, devizacsalást, de még adót sem fizettek a "többletbevételek" után. Ha az állam részesedne a "befektetéséből", és ezt esetleg nem lopnák el a politikusok, még érthető lenne azok hozzáállása, akik tudatlanul azt mondják, megérdemlik a deviza-hitelt felvevők, hogy elveszítsék mindenüket, de egyrészt ezektől a most "nem érintettektől" is loptak, méghozzá több ezer milliárdot, másrészt a deviza-hitellel kifosztottak után ők fognak következni, mert ez a tolvajbanda addig nem nyugszik, amíg mindenkit ki nem foszt! Utánuk a "kicsit", majd utána a gazdagabbak, és végül már milliárdosok következnek, mert a Bilderberg Group szerint "túl sokan vannak, nincs szükség ennyi élősködőre".
Árpival már jóideje végigvizsgáltuk, hány sebből véreznek ezek a szerződések, milyen jogsértéseket bújtat a kormány, és milyen helyrehozhatatlan károkat okoztak eddig is az összefonódó banki -és politikai érdekek.
"Olyan szolgáltatásért fizet az ügyfél, amit nem vesz igénybe, hiszen deviza eladás-vétel nem történt. Ezért egyneműsíteni kell a folyósítást és a törlesztést, amit az első fokú bíróság is kimondott. A döntés jogerős." - írja a Napi Gazdaság.
Az utolsó előtti mondat magáért beszél, de ettől kiterjedtebb a csalás, mert ha a pénzintézet az MNB-től a befektetői pénzéből vásárolt volna valutát, még azt lehetne mondani, hogy jogos némi követelés. 2008-ban a bankoknak 5% fedezetet kellett 100% hitel folyósításához felmutatni. Ez a fedezet 2009-re 2%-ra csökkent, viszont forintvásárlás nem volt, csak évi 8 milliárd dollár adókból történő kifizetése a pénzkiadásért.
A hitelekből gyakorlatilag hozzávetőleg 3000 milliárd forintot az adófizetők pénzéből a MNB állt, amiről mélyen hallgatnak. A fennmaradó 4600 milliárd pedig virtuális, fedezet nélküli pénz volt, értéktelen papír, mert értéket csak az adózott jövedelemből befizetett törlesztéseken keresztül kaphat. A kb. 7600 milliárd forintos hitelállomány 2-5%-át adták csak a bankok (ha adták).
A kormány, ahogy a PÁSZF is, úgy tesz, mintha nem tudná, hogy mitörtént, közben a bíróságok működését felülről vezérli. Politikai érdekek mentén dob csontot a becsapott, és jogérvényesítési lehetőségétől megfosztott embereknek, és a "gesztusnak" is örülni kellene, bár az elért "eredmények" még csak a kezdetet jelentik!
Idézve Árpitól a hitelekről: "És mindebben az a szerencse, hogy nem azért nem tartalmazhat más haszonelemet, mert Kásler Árpád mondja, vagy a Bíróság mondja, hanem azért, mert a törvény így rendelkezik. Tehát aki mást ítél, az a törvény ellenében ítél!" Link
Csányi fenyegetése már eljutott a fél országhoz, mert az ilyen bíróságokra való "nyomásgyakorlás" csak annyit fog eredményezni, hogy törvényellenes ítéleteket meghozni hajlandó bírók is gyűjthetnek, ugyanúgy, mint a milliárdosok... no nem igazán mondom mire, majd eldöntik, hogy megvesztegetésre, magánhadseregre, vagy temetésre...
Tulok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése