2012. július 21., szombat

A Duránda története

A 80-as években ez a városrész volt Gyöngyös egyik legszebb és legcsöndesebb része. Az utcákat virágoskertek és akácfák díszítették. Gyerekkorunk nagy részét az utcán tölthettük, akkor még tisza vízű patakban játszhattunk. A házak mögött hobbi kertek voltak, melyben a tulajdonosaik bármit megtermelhettek. Mindezek az állapotok addig tartottak, amíg az Önkormányzat 91-ben megvásárolta az első ingatlanát, amelybe cigány családot költöztetett. Ezzel a családdal még különösebb probléma nem volt, de az ezt követő házak, melyeket az Önkormányzat megvásárolt és túlnyomórészt cigányoknak adtak ki bérlakásként, elindították azt a folyamatot, aminek következtében az ingatlanok fokozatosan veszítettek az értékükből. Ez adott rá lehetősége, hogy a falvakban eladott házaik árán a cigányok saját házat is tudtak vásárolni ezen a városrészen. A területen megnőtt a bűnözés, a megfélemlített és menekülő magyar családoktól mélyen ár alatt vásárolta meg az Önkormányzat az ingatlanjaikat. Ekkor már ingatlanvásárlás csak az Önkormányzat révén jött létre. Az Önkormányzat teljesen véletlenszerű és spontán folyamatnak tartja a környék szegregációját és tagadja a felelősségét, miszerint szerepe lett volna a területen élők szociális és etnikai összetételének megváltatásában.
Mi, akik részesei voltunk és elszenvedtük a történteket, számunkra egyértelmű, hogy a Duránda gettósítása egy tudatos és egy következetesen felépített folyamat része. Itt az Önkormányzat eszközként használta fel a cigányokat arra, hogy elüldözze a területről a magyar családokat és minél alacsonyabb áron juthasson hozzá azok ingatlanjaihoz.
A mai Duránda területén kb. 180 db családi ház volt, amelyből az Önkormányzat 75 db ingatlant vásárolt meg, ezekben túlnyomó részt cigány családokat költöztettek.
Időközben a cigányok által leamortizált házak egy része lebontásra került. Utolsó adat szerint ezen a városrészen 37 bérlakás van, ebből 35 házban cigány családok élnek.
Az említett ingatlan értékcsökkenés következtében több cigány saját ingatlant tudott vásárolni, ill. minden segítséget megkapott házaik szocpol támogatással való megépítéséhez az Önkormányzattól, holott ezen a területen építési tilalom volt.
A Duránda elnevezés: Szép, Akaszka, Galamb, Fuvaros, Felsőhíd, Búvó, Verő, Víg, Malom utcákat foglalja magába, melyben 10 % magyar és 90 % arányban élnek cigány emberek.
Az előzőekben említetteken kívül még számos dolog ad okot arra, hogy a Duránda tekintetében bátran beszélhetünk telekspekulációról. Ezt az is alátámasztja, hogy 200-300 méterre a Duránda fölött épül a Kálvária lakóliget, Gyöngyös legnagyobb lakóparkja.
Szerettük volna, hogy az itt történtekre bárki odafigyeljen és megtalálja a felelősöket, akik csupán anyagi megfontoltságból emberek, családok életét tették tönkre, nyomorították meg, akiknek az erkölcstelen érdekei odáig vezettek, hogy eltűrték, hogy a saját otthonaikban idős embereket verjenek agyon vagy elvegyék tőlük a nyugodt nyugdíjas éveiket. Eddig bárhová fordultunk segítségért, mindenhol kihátráltak a helyzet kezelése alól, ill. elutasító magatartással álltak jelen problémával szemben.
Sok esetben a rendőrség nem akart az itt történtekről jegyzőkönyvet felvenni, a tűzoltóság valószínűleg Önkormányzati utasításra valótlan jegyzőkönyvet állít ki. Ezt igazolni tudjuk. Gyöngyösről semmilyen hivatalos feljelentés és segítségkérés nem kerül tovább politikai és egyéb érdekek összefonódásának köszönhetően.
A város vezetőinek és hozzájuk közelálló közalkalmazottak sikkasztással és hűtlen kezeléssel kapcsolatos ügyeit még megyei szinten is el tudják „simítani”.
Számos értelmetlen próbálkozás után már más lehetőséget nem ismerve kártérítési pert indítunk az Önkormányzat ellen, melynek előkészületei folyamatban vannak. A per jogalapja nem csak az ingatlanunk elértéktelenedése, hanem az is, hogy éveken keresztül rajta tartotta az elővásárlási jogát azzal az indokkal, hogy annak kisajátítására kerül majd sor. Továbbiakban nem anyagi kártérítés formájában szeretnénk felróni az Önkormányzatnak életkörülményeink romlását, ez magában foglalja azt is, hogy 15 éve nem tudunk elmenni nyaralni vagy egy hétvégére elutazni, mivel az ingatlanunkat ezen a környéken egy napra sem lehet felügyelet nélkül hagyni.
Az udvarunkban nem lehet családi vagy baráti összejöveteleket tartani, a mosott ruhákat nem tudjuk kiteríteni a mindennapos kábel és szemét égetés miatt, amely a rendőrség és a tűzoltóság szerint hivatalosan nincs Gyöngyösön.
Az utcákban folyamatosan belekötnek a magyarokba a részeg és szipós cigányok, a területen rendszerese a kutyaverekedtetés.
Az előzőekben említettek csak egy részét képezik az itt levő problémáknak.
Egy oknyomozói riport, beszámoló elkészítése fényt deríthetne a tudatos gettósításra. Egy, az Önkormányzatnál indított vizsgálat során sok szabálytalanság (bűncselekmény) derülhetne ki. Véleményünk szerint a helyi városvezetéssel szemben a nyilvánosság nyújtanak segítséget, valamint olyan személyek, akik megfelelő háttérrel (védelemmel) rendelkeznek ahhoz, hogy megtegyék a jogi lépéseket, feljelentéseket.
Megköszönve figyelmét:
Tisztelettel
X.Y.


Magyar férfiak, akarjátok-e egyáltalán, hogy a magyar éljen? Meddig kell várni hogy őszintén felháborodjatok és hogy megvédjétek a magyar lányokat, nőket, öregeket, gyerekeket, magatokat? Mikor akarjátok végre azt mondani, hogy elég?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése