2012. november 4., vasárnap

RÉGI ÚJ FÖLDESURAK, ÚJ RÉGI VILÁGREND.

Október elején, az LMP meghívására, hozzánk látogatott José Bové, a francia "Confédération Paysanne" ("Paraszt Szövetség") és a "Via Campesina" globalizáció-ellenes nemzetközi paraszt szervezet egyik kulcsembere. Ez alkalommal, José Bové találkozott a mi magyar Bovénkkal, azaz Ángyán József-fel, a narancs kormány lemondott államtitkárával, aki egy családi alapú, átlagosan 40-50 hektár birtokokból álló mezőgazdaságot szeretett volna létrehozni a 2010. hatalomátvétel-előtti Orbán Viktor szándéknyilatkozataival összhangban, de a hatalomátvétel-utáni Orbán Viktor politikai cselekvéseivel eltérően.

Látogatása során José Bové megtudhadta, hogy beindult nálunk két millió hektárnyi állami tulajdonban (azaz elvileg a magyar nép tulajdonában) lévő termőföld szétosztása oly módon, hogy eddig a 80%-ot huszonvalamennyi kormányhoz közeli személyek kapták meg. Nemrég az is kiderült, hogy Felcsút (miniszterelnökünk faluja) narancs polgármestere 1.300 hektárt, a narancspárt egyik fő kádere pedig 1.830 hektárt kapott.

Az európai földtámogatási rendszernek köszönhetően, amely rendkívül kedvez az óriás birtokoknak, az említett polgármester évente 264.000 eurót (kb. hetven millió forintot), a narancs pártpolitikus pedig 457.000 eurót (kb. százharminc millió forintot) vehetnek fel uniós támogatásként, amihez még hozzájön a földből kitermelt profit. Ez a támogatási rendszer alapvetően is igazságtalan, de José Bové szerint Magyarországon különösen az, mivel nálunk (az Európai Tanács adatai szerint) a 100 legnagyobb birtokos nagyjából annyi támogatást vesz fel, mint a többi 132.000 családi gazdaság együtt. Ez azért is botrányos Bové szerint, mert a támogatási rendszer lehetővé teszi a kormányok számára, hogy valamennyire korrigálhassák az ilyen mértékű aránytalanságokat, de a magyar kormányok (akár szegfű, akár narancs) nem szoktak élni a lehetőséggel.

A 2014-ig érvényes támogatási rendszer azért igazságtalan, mert nem korlátozza az összeget, amihez juthat egy földbirtokos személy vagy vállalat. A José Bové által képviselt francia parasztok támogatják az európai zöld pártok a követelését, miszerint 2014 után legfeljebb 100 ezer eurót kaphasson egy birtokos. A zöldek számításai szerint, hét milliárd euróval lehetne így csökkenteni a nagybirtokosok támogatását, amit a hagyományos családi gazdaságok támogatására kellene költeni. Magyarország esetében, 800 millió euróval (közel 200 milliárd forinttal) lehetne ezáltal növelni a kis és közepes gazdaságok támogatását. Mivel az Európai Néppárt, aminek lelkes tagja a narancspárt, nem hajlandó jelentősen korlátozni az egy birtokosnak járó támogatást, a döntés a szociáldemokrata csoport (lényegében az európai szocialista pártok csoportja) kezében van, de egyelőre nem világos, hogy a nagybirtokosokat vagy a családi gazdaságokat fogja támogatni.

A nagybirtokosoknak kedvező mezőgazdasági támogatási rendszer nem csupán az európai családi gazdaságok megélhetését veszélyeztetik (hiszen ők viszonylag csak morzsákat kapnak az uniós támogatásokból, ami által nem képesek árban versenyezni a nagy támogatási pénzeket lenyúló nagybirtokosokkal), hanem jócskán hozzájárul a szegényebb afrikai népek kizsákmányolásához is. Kevesen tudják például, hogy számos afrikai országban, az agrártermékekkel kereskedő multinacionális cégek által importált európai termékek olcsóbbak, mint a helybeli termékek, aminek következtében a helybeli parasztok sok esetben képtelenek eladni saját terméküket és, hogy túléljenek, fillérekért adják el földjeiket a mezőgazdasági multinacionálisoknak. Az európai agrártermékek azért lehetnek olcsóbbak ezeken a piacokon, mert dumping áron kerülnek a piacra, ami azért lehetséges, mert az európai óriásbirtokok agyongépesített termelési árai nem csak minimálisak, hanem jelentősen "támogatottak" is az európai adófizetők zsebéből. Különös politikai cinizmusra vall, hogy azok az európai pártok és pártcsoportok, akik a jelenlegi nyomorszaporító mezőgazdasági rendszerhez ragaszkodnak, "nép"-, "szocialista"-, "demokrata"- vagy "keresztény"-pártnak nevezik magukat.  

Bár tévednék, de szerintem nem igen lesz tömeges támogatottsága az európai zöldek javaslatának, mivel jelenleg az Európai Parlament mind a "jobb", mind a "bal" oldala el van kötelezve annak a "big is beautiful" eszmének az irányában (a "liszaboni szerződés" eszméje), amely szerint a gazdaság minden részét (ipar, szolgáltatások és mezőgazdaság) a nagytőkének kell uralnia, a "versenyképes" árak érdekében. Minden közgazdász tudja, hogy ha belegebbedünk is, alig ha lehetünk árban "versenyképesek" olyan gazdasági hatalmakkal szemben, mint például Brazília, India, vagy Kína. Valóban arról van szó, hogy az európai gazdasággal együtt a pénzhatalom egy maroknyi euromilliárdos család kezébe kerüljön és mivel a nyugati világunkban a pénzhatalom egyre inkább megegyezik a politikai hatalommal, egy olyan "újvilágrendi" rendszer jöhessen létre, mely valóban egy új feodalizmust jelent az átlag ember számára. Jól látjuk ezt Magyarországon, ahol a "rendszerváltás" óta, de most már piszokul cinikusan, a mezőgazdaság egy kevés kiválasztott pártember (ezelőtt szegfű-, most narancs pártember) kezébe kerül azáltal, hogy a "versenyképesség" nevében ("big is beautiful") a földek és az uniós támogatások égbekiáltóan aránytalanul vannak elosztva. Ennek következtében olcsó munkaerővé (közmunkás jobbággyá) válhat hamarosan a magyar paraszt, amikor nem egyenesen hajléktalanná, az új földesurak pedig élvezhetik a milliárdosok életét. Vajon tisztában van-e azzal az új magyar föld-arisztokrácia, hogy hasonlóan a habsburgi birodalom magyar nemeseihez, csupán egy nála jóval hatalmasabb arisztokrácia (pénz-arisztokrácia) csicskása lehet?

Egy valamivel látszólag nem szívesen néznek szembe azok a politikusok, akik egy új feodális világ létrejjötében sántikálnak: minél inkább összefutnak a gazdasági szálak az óriásvállalatok és óriásbirtokok kalapja alá, annál kevesebb a munkahelyek száma. Ugyanis, amikor valahol egy nagy vállalat elfoglalja tíz (vagy tízezer...) kis és közepes regionális vállalat helyét vagy amikor egy nagy birtok elfoglalja sok kis és közepes gazdaság helyét a "versenyképesség" nevében, sokkal kevesebb emberre van szükség ugyanannyi termék vagy termés létrehozásához. Azok pedig, akiknek nem jut munka, nem képesek már vásárolni ("fogyasztani") és ezáltal az egész rendszer az összeomlás felé halad, amikor már nem lesz többé "pénz elit", hiszen nem lesz többé biznisz és így nem lesz többé profit sem. Magyarországon nem tartunk messze ettől az állapottól, hiszen az aktív korú lakosság legalább a fele nem dolgozik rendszeresen (vagy egyáltalán) és ha az államnak lenne is elég pénze egy óriási közmunkarendszer működtetéséhez (ugyan miből, ha egyre kevesebben képesek adót fizetni?), akkor sem lehetne megélni és még kevésbé gyereket vállalni közmunkabérből.

Nemrég, közeledő éhséglázadásokat jósolt Orbán Viktor, ami arra utal, hogy talán maga is képes az orránál tovább látni. Akkor pedig mire számít? Netán tömegpusztító világháborúra vagy járványokra, amik elsöprik majd azokat, akik nem férnek az újvilágrendi rendszerbe, mint ahogy egy időjárási front elsöpri maga előtt a levegőben lévő porszemcséket? Vagy talán arra, hogy az állandó megfigyelés alatt tartott és szándékosan elbutított tömegek bele fognak nyugodni a nyomorba, miközben odafenn a kastélyokban keringenek a krinolin szoknyák és koccintanak a kristálypoharak? Ugyan már Orbán Viktor miniszterelnök, biztos vagyok benne, hogy Te sem szeretnél egy ilyen világban élni.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése