2012. december 18., kedd

Mindenhova jut az Iszkanderből

Legalábbis Oroszországon belül mindenképp… Nyikolaj Makarov vezérezredes ma úgy nyilatkozott a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy Oroszország mindegyik katonai körzetét ellátják majd a kvázi-ballisztikus kategóriába eső Iszkander-M harcászati rakétarendszerrel. Mint a nyáron napvilágra került a régi rendszerből örökölt katonai körzeteket idén decembertől átszervezik: a jelenlegi 6 körzet négyre csökken, mellyel párhuzamosan 4 startégiai parancsnokság kerül felállításra. Ez persze azt is jelenti, hogy a vezérezredes nyilatkozatát úgy is mondhatjuk, hogy 4 körzetbe kerülnek majd Iszkander rendszerek.
“Mindegyik katonai körzetben lesznek Iszkander rakétákkal felszerelt dandárok.” – nyilatkozta a vezérezredes, hozzátéve, hogy az Iszkander-M rendszer telepítése az orosz haderő modernizálásának, újrafegyverzésének egyik kiemelt prioritású eleme.
Az Iszkander-M (NATO: SS-26 Stone) rendszer szállító és indítóplatformjául szolgáló járművön 2 db ún. kvázi-ballisztikus, egyfokozatú 9M723K1 típusú rakéta kapott helyet, melyek mintegy 400 km hatótávolsággal rendelkeznek (nem megerősítetten olvasni 500 km-t is – ne feledjük ezzel kapcsolatban az INF egyezményt, hiszen az Iszkander elvileg tud gombafelhőt is produkálni ha kell!) és 5-7 méteres pontossággal képesek célba érni. Az Iskander-E név alatt futó export változat természetesen gyengébb képességű: a rakéták hatótávolsága “csak” 280 km és mivel nem rendelkeznek a röppálya végső szakaszában történő pályakorrekciót biztosító szenzorcsomaggal, így esetükben állítólagosan 30-70 méteres CEP (körkörös szórás) értékkel kell számolni.
Az Iszkander rakétarendszer komponensei
A jelenlegi orosz tervek szerint 2016-ig legalább 5 rakétadandár lesz Iszkander-M rendszerrel felszerelve az egyébként már hadrendben/telepítés alatt álló kis hatótávolságú ballisztikus rakétarendszerből.
(htka.hu)



Moszkva növeli az interkontinentális rakétatesztek számát

 

Az orosz Hadászati Rakétacsapatok (RVSN) parancsnoka, Sergej Karakajev vezérezredes nyilatkozata szerint 2013-ban 11 interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) tesztjét fogják végrehajtani.
“2013-ban 11 ICBM tesztjét tervezzük elvégezni legfőképpen a meglévő rakétarendszerek élettartam hosszabbításának céljával és a jövő rendszereinek állami tesztjeinek elvégzésével kapcsolatban” – nyilatkozta a vezérezredes. A bejelentett tesztmennyiség egyébként hatalmas ugrást jelent az idén elvégzett öt ICBM teszt tükrében.
SS-18 Satan indítása
Emellett egy új harcirányítási rendszer bevezetéséről is beszámoltak: “Az RVSN jelenleg egy negyedik generációs automata harcirányítási rendszer bevezetését végzi, amely miközben hagyományosan elvégzi a parancsok hitelesítését, jelentéseket gyűjt és irányítja a kilövőállásokat, garantálni is fogja a tervek automatikus módosítását és a rakéták operatív újracélzását.” Karakajev legvégül még hozzátette, hogy 2020-ra az egész RVSN fel lesz szerelve modern digitális kommunikációs eszközökkel.

(htka.hu)


Oroszország fejleszti rakétavédelmi képességeit

 

Oleg Osztyapenkó helyettes védelmi miniszter nyilatkozata szerint hamarosan megújulnak a Moszkvát, valamint a központi ipari körzetet védő rakétarendszerek.
“Számos új objektum van, amit kötelesek vagyunk megvédeni, és meg is fogjuk azokat védeni. Több területen is fejlesztések zajlanak és úgy gondolom, hogy a közeljövőben alkalmazhatjuk is ezeket.” – nyilatkozta Osztyapenkó. A konkrét új rendszerekről egyelőre nem árult el érdemi információt a miniszterhelyettes, csak azt, hogy a Moszkvát jelenleg is védő A-135 anti-ballisztikus rakétarendszert fogják velük váltani. Így némileg már sejthető, hogy a régóta fejlesztés alatt álló, és 2014-re beharangozott Sz-500-ról lehet szó, bár ennek némileg ellentmond, hogy a RIA Novosztyi szerint Oroszország még szeptemberben egy meg nem nevezett típusú rövid hatótávolságú elfogórakéta tesztjét hajtotta végre, tehát elképzelhető, hogy az Sz-500 mellé érkezik még valami más is.
Az A-135 ABM rendszer egyik rakétájának tesztkilövése
Az 1971-ben fejleszteni kezdett A-135 rendszer 1995-ben állt hadrendbe és eredetileg két típusú anti-ballisztikus rakétát használt. Ebből az 51T6 (NATO: SH-11 Gorgon) nagy hatótávolságú elfogórakétákat 2007-ben deaktiválták, mivel azok elavultak, de a tervek szerint az így megüresedett két indítóállomást új, modernizált rakétákkal szerelik majd fel. A többi öt állomáson telepített rövid hatótávolságú 53T6 (NATO: SH-08 Gazelle) rakéták még szolgálatban vannak és rendszeresen tesztelik is azokat, a legutolsó ilyen teszt például idén október közepén volt.

Az A-135 rendszer részei
(htka.hu)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése