Legalábbis Oroszországon belül mindenképp…
Nyikolaj Makarov vezérezredes ma úgy nyilatkozott a RIA Novosztyi
hírügynökségnek, hogy Oroszország mindegyik katonai körzetét ellátják
majd a kvázi-ballisztikus kategóriába eső Iszkander-M harcászati
rakétarendszerrel. Mint a nyáron napvilágra került a régi rendszerből
örökölt katonai körzeteket idén decembertől átszervezik: a jelenlegi 6
körzet négyre csökken, mellyel párhuzamosan 4 startégiai parancsnokság
kerül felállításra. Ez persze azt is jelenti, hogy a vezérezredes
nyilatkozatát úgy is mondhatjuk, hogy 4 körzetbe kerülnek majd Iszkander
rendszerek.
“Mindegyik katonai körzetben lesznek Iszkander rakétákkal felszerelt
dandárok.” – nyilatkozta a vezérezredes, hozzátéve, hogy az Iszkander-M
rendszer telepítése az orosz haderő modernizálásának, újrafegyverzésének
egyik kiemelt prioritású eleme.
Az Iszkander-M (NATO: SS-26 Stone) rendszer szállító és
indítóplatformjául szolgáló járművön 2 db ún. kvázi-ballisztikus,
egyfokozatú 9M723K1 típusú rakéta kapott helyet, melyek mintegy 400 km
hatótávolsággal rendelkeznek (nem megerősítetten olvasni 500 km-t is –
ne feledjük ezzel kapcsolatban az INF egyezményt, hiszen az Iszkander
elvileg tud gombafelhőt is produkálni ha kell!) és 5-7 méteres
pontossággal képesek célba érni. Az Iskander-E név alatt futó export
változat természetesen gyengébb képességű: a rakéták hatótávolsága
“csak” 280 km és mivel nem rendelkeznek a röppálya végső szakaszában
történő pályakorrekciót biztosító szenzorcsomaggal, így esetükben
állítólagosan 30-70 méteres CEP (körkörös szórás) értékkel kell
számolni.
Az Iszkander rakétarendszer komponensei
A jelenlegi orosz tervek szerint 2016-ig legalább 5 rakétadandár lesz
Iszkander-M rendszerrel felszerelve az egyébként már
hadrendben/telepítés alatt álló kis hatótávolságú ballisztikus
rakétarendszerből.
(htka.hu)Moszkva növeli az interkontinentális rakétatesztek számát
Az orosz Hadászati Rakétacsapatok (RVSN)
parancsnoka, Sergej Karakajev vezérezredes nyilatkozata szerint 2013-ban
11 interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) tesztjét fogják
végrehajtani.
“2013-ban 11 ICBM tesztjét tervezzük elvégezni legfőképpen a meglévő
rakétarendszerek élettartam hosszabbításának céljával és a jövő
rendszereinek állami tesztjeinek elvégzésével kapcsolatban” –
nyilatkozta a vezérezredes. A bejelentett tesztmennyiség egyébként
hatalmas ugrást jelent az idén elvégzett öt ICBM teszt tükrében.
SS-18 Satan indítása
Emellett egy új harcirányítási rendszer bevezetéséről is beszámoltak:
“Az RVSN jelenleg egy negyedik generációs automata harcirányítási
rendszer bevezetését végzi, amely miközben hagyományosan elvégzi a
parancsok hitelesítését, jelentéseket gyűjt és irányítja a
kilövőállásokat, garantálni is fogja a tervek automatikus módosítását és
a rakéták operatív újracélzását.” Karakajev legvégül még hozzátette,
hogy 2020-ra az egész RVSN fel lesz szerelve modern digitális
kommunikációs eszközökkel.
(htka.hu)
Oroszország fejleszti rakétavédelmi képességeit
Oleg Osztyapenkó helyettes védelmi miniszter
nyilatkozata szerint hamarosan megújulnak a Moszkvát, valamint a
központi ipari körzetet védő rakétarendszerek.
“Számos új objektum van, amit kötelesek vagyunk megvédeni, és meg is
fogjuk azokat védeni. Több területen is fejlesztések zajlanak és úgy
gondolom, hogy a közeljövőben alkalmazhatjuk is ezeket.” – nyilatkozta
Osztyapenkó. A konkrét új rendszerekről egyelőre nem árult el érdemi
információt a miniszterhelyettes, csak azt, hogy a Moszkvát jelenleg is
védő A-135 anti-ballisztikus rakétarendszert fogják velük váltani. Így
némileg már sejthető, hogy a régóta fejlesztés alatt álló, és 2014-re
beharangozott Sz-500-ról lehet szó, bár ennek némileg ellentmond, hogy a
RIA Novosztyi szerint Oroszország még szeptemberben egy meg nem
nevezett típusú rövid hatótávolságú elfogórakéta tesztjét hajtotta
végre, tehát elképzelhető, hogy az Sz-500 mellé érkezik még valami más
is.
Az A-135 ABM rendszer egyik rakétájának tesztkilövése
Az 1971-ben fejleszteni kezdett A-135 rendszer 1995-ben állt
hadrendbe és eredetileg két típusú anti-ballisztikus rakétát használt.
Ebből az 51T6 (NATO: SH-11 Gorgon) nagy hatótávolságú elfogórakétákat
2007-ben deaktiválták, mivel azok elavultak, de a tervek szerint az így
megüresedett két indítóállomást új, modernizált rakétákkal szerelik majd
fel. A többi öt állomáson telepített rövid hatótávolságú 53T6 (NATO:
SH-08 Gazelle) rakéták még szolgálatban vannak és rendszeresen tesztelik
is azokat, a legutolsó ilyen teszt például idén október közepén volt.
Az A-135 rendszer részei
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése