Mikor az Antikrisztus bilincsbe veri önmagát

Egy állam büntetés végrehajtási rendszerének sajátságait a következők jellemzik. A börtönrendszer tárgyiasult elemét az intézményrendszer, úgymint a börtönök intézményhálózata, valamint a működéshez szükséges anyagi és tárgyi feltételek alkotják. Ezek azonban csak a börtönszellemiség szervezeti síkra való kivetülései. A börtönszellemiség az államnak a társadalmi erkölcsi és közösségi szellemi normák rendszereinek biztosítására meghatározott alapszellemisége. Így milyensége közvetlenül és legbelülről jellemzi az őt létrehozó állam szellemiségét. 

A börtönrendszerek szellemiségére jellemző a közösségi irányultság, a közösségi irányultságú szellemiséget az AMSZ 58. * pontja akként határozza meg, hogy „a börtönbüntetés végső célja és jogalapja a társadalomnak a bűncselekményektől való védelme. Ez csak akkor érhető el, ha a börtönbüntetés idejét a lehetőségekhez mérten arra használják, hogy a fogvatartott a társadalomba való visszatérésekor ne csak kívánjon, hanem képes is legyen törvénytisztelő és önálló életet élni.”

A közösségi irányultságú szellemiség egyrészt a fogvatartottra, mint emberre, másrészt a társadalomra, mint közösségre, koncentrál. Abból indul ki, hogy a ma elítéltje a holnap szabadultja. Ugyanis a fogvatartottak legnagyobb része, hosszabb vagy rövidebb idő után, visszatér a társadalomba. Éppen ezért a társadalomnak elemi érdeke, hogy a fogvatartott ne a bűnözés folytatása melletti eltökéltséggel, hanem a beilleszkedés szándékával lépjen ki a börtön kapuján. A börtönrendszer tehát akként szolgálja kellően a társadalom védelmét, ha mindent megtesz annak érdekében, hogy a fogvatartott a megjavulás és a beilleszkedés szándékával és képességével térjen vissza a szabad életbe.

A börtön szellemisége hatással van a végrehajtás céljának és a működés alapelveinek kidolgozására, befolyásolja a jogalkotást, a végrehajtás módszereit és eszközeit. A börtön szellemiségének részét alkotják az etikai viszonyok is, melyek legtipikusabban a fogvatartottakhoz való objektív és szubjektív viszonyulásban, szakmai nyelven a „bánásmódban” öltenek testet. A börtön szellemisége – mint az egész rendszer meghatározó eleme („agya” és „lelke”) – a rendszer összes többi elemét befolyásolja, illetve irányítja.

Egy állam börtönszellemiségének meghatározásában a fent felsorolt pontok az alábbi sorrendben épülnek fel és hatnak egymásra:

-a végrehajtás célja
-a működés alapelvei
-etikai viszonyok.

Ezeknek az alapvetően szakmai pontoknak a tükrében vizsgáljuk meg az USA börtönrendszerét és börtönszellemiségét. Először lássuk a tényeket, melyeknek forrásai az USA erre szakosodott intézetei, statisztikai szervei:

Míg a ’70-es évek elején összesen 200 000 elítélt volt a börtönökben, előzetes letartóztatásban,vagy feltételesen szabadlábon, ma több mint 2,3 millió ember üli büntetését, és még ötször ennyien vannak előzetesben, vagy feltételes büntetés-elengedés hatálya alatt. A felnőtt lakosság több mint 1,3 %-a lakója a fegyházaknak, ez az arányszám a világon a legmagasabb, és több mint hatszorosa a világátlagnak. Az USA adja az egész világ börtönnépességének a 25 %-át. A bebörtönzöttek létszáma a nyugat által állandóan emlegetett GULAG táborrendszer csúcslétszámát is messze meghaladja. Az erőszakos bűncselekmények miatt elítéltek száma csak az utóbbi 10 év során 150 %-al emelkedett, ráadásul ez a szám mára 70 %-os túlsúlyt képvisel a nem erőszakos bűncselekmények miatt elítéltek ellenében.

A szándékos emberölést a 20 évvel ezelőtti 17 év átlagítélethez képest most már tényleges életfogytiglannal büntetik, és a nem erőszakos bűncselekményekre kiszabott büntetés időtartamok a duplájára emelkedtek az elmúlt 30 évben.

Az adófizetőknek 90 milliárd dollárjába kerül fenntartani a börtönrendszert, ami 500 %-os növekedést jelent reálértékben mérve az elmúlt 20 év alatt. A magáncégek által üzemeltetett börtönök számának megugrásával ez az összeg meredeken emelkedik. A magánszektor börtöneiben ülő elítéltek 10 %-al többe kerülnek az adófizetőknek fejenként, mint az állami börtönlakók. Az USA központi költségvetéséből még nagyobb összegeket kell majd ide csoportosítani, mert a ”magánbörtönösök” száma 2000-2010 között 45 %-al nőtt.

A börtönben ülők között a drogfüggőség aránya drasztikusan megnőtt, Minnesota államban például hivatalosan is 90 % körül állandósult az elmúlt 10 évben.. Egyre több a droggal és drogfüggőséggel kapcsolatban elkövetett bűncselekmény. A cikkben már említett 2,3 millió elítéltből 400 000 ilyen cselekmények miatt került be.

A statisztika után lássuk a belőlük kiértékelhető folyamatokat. A magánvállalatok által üzemeltetett börtönök nagy profitot hoznak gazdáiknak. Egyszerre nyúlják le az államot, és az elítéltek dolgoztatásával extra profitot is termeltetnek. Érdekük az elítéltek számának növelése, mert a vállalat a szempontjukból csak így fejlődőképes. A börtönökben nyíltan véghezvitt kábítószer terjesztéssel egyre több elítélt kerül ki függőként és követ el a függőséggel kapcsolatos újabb bűncselekményeket, majd irány a börtön, újra profitot és extra profitot termelve a magáncégek számára, melyeknek tulajdonosai egy szűk elitet alkotnak. A bírók és sheriffek pozíciójukhoz mindenáron ragaszkodnak (főleg a fizetésük miatt), így körzetükben a bűncselekmények súlyától függetlenül csak úgy vagdalkoznak az évtizedes ítéletekkel, már bolti lopásokért is (körzetükben az európai joggyakorlattól eltérően nem kinevezik, hanem ott választják őket). Így a börtönökbe a folyamatos utánpótlás biztosítva van.

A társadalmi erkölcsösség megőrzésének egyik alappilléréből az igazságszolgáltatás-büntetés végrehajtás rendszeréből egy teljesen erkölcstelen rendszert kreáltak. Az USA börtönrendszerét meghatározó börtönszellemiségről nem beszélhetünk. A börtönszellemiség felépülését meghatározó három egymásra sorrendben ható elem felcserélődik és tartalmilag is ellentétessé vált:

-etikai viszonyok /elítélttel való bánásmód/: igazságtalanul súlyos ítéletek az enyhe cselekményeknél és drogra való rászoktatás
-működés alapelvei:az extraprofit megtermeltetése a rendszeren keresztül egy szűk elit számára
-végrehajtás célja:az elítélt visszakerülése a börtönbe.

Ez minden ponton ellentmond egy normális börtön intézményrendszer szervezeti-szellemi felépítésének. Egy sátáni rendszer a szó szoros értelmében. Ez az USA börtönrendszere. Mikor az Antikrisztus bilincsbe veri önmagát. 

٭ Nemzetközi kézikönyv az Alapvető Minimum Szabályok a Fogvatartottakkal Való Emberséges Bánásmódról, az ENSZ 1955-ben Genfben tartott kongresszusán elfogadott ajánlás gyakorlati alkalmazásáról-továbbiakban AMSZ

Gergely deák