2013. június 17., hétfő

A sokasodó bankellenes perek miatt aggódik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

Szász Károly levélben kérte a Kúriát, hogy a társadalmi hatásokra is ügyeljen, mielőtt a devizahitelesek javára ítélne. Nyíltan nem kéri azt a bíróságtól, hogy támogassa a bankokat a perekben, de figyelmeztet rá, hogy a számukra kedvezőtlen ítéletek következménye beláthatatlan.

"Itt nem a devizahitelesek megsegítéséről, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről (amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet)" - olvasható abban a május 31-i levélben, amelyet Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke írt a Kúria tanácselnökének címezve a devizahiteles perekről.

Az Origo birtokába jutott, és az egyik adósvédő szervezet, a PITEE honlapjára is feltett két és fél oldalas levélben Szász Károly kifejti, hogy miért tartja veszélyesnek, ha a bíróság az adósok javára, vagyis a bankokkal szemben ítélkezik a bankellenes perekben. Végkövetkeztetésként arra jut, hogy: "egy- vagy kétszázezer devizahiteles jelenlegi gondja, több millió betétes jövőbeli problémájává is eszkalálódhat, ami nyilvánvalóan nem lehet cél". (A teljes levelet és a hozzá tartozó 33 oldalas mellékletet innen töltheti le.)

A levél egyébként a Kúria által feltett devizahiteles kérdésekre született válaszként, és azért érdekes, mert eddig nem volt annak nyoma, hogy az egyre szaporodó bankellenes perekben bármilyen állami szerv megpróbált volna iránymutatást adni a Kúriának, vagy a független hazai igazságszolgáltatás bármelyik szervének. Szász Károly mostani levele nem tartalmaz nyílt utasítást arra vonatkozóan, hogy miként járjon el a Kúria vagy a bírók, de a bankpánik és az államcsőd felemlegetésével, valamint a bírói karra nehezedő felelősség taglalásával a PSZÁF véleményének mégiscsak az az üzenete, hogy jobb, ha a bíróság az össztársadalmi hatásokat is fontolóra veszi, amikor arról dönt, hogy az adott ügyben az adott adósnak egyébként igaza van-e, vagy sem.
hirdetés

Ez az indoklás nyilván a bankoknak kedvez, hiszen a törlesztőrészletet nehezen fizető devizahitelesek közül egyre többen mennek a bíróságra, és közülük mind többen nyernek is a bankokkal szemben. Vannak, akik jogerősen és egyénileg nyertek már pert, akár a legnagyobb bankkal, az OTP-vel szemben, és olyanok is, akik pertársaságokba szerveződve harcolnak a maguk igazáért. A jogerős ítélet azonban még nem minden, hiszen a végső szót sok esetben a Kúriának kell kimondania, ezért is van jelentősége, hogy milyen támpontokra hagyatkozik az igazságszolgáltatás legfőbb szerve.
A végtörlesztés ötszöröse

A levélhez fűzött mellékletben a PSZÁF "banküzemtani alapvetésekkel" és "háttérjellegű gazdasági információkkal" is eligazítja a Kúriát. Bizonyos részletkérdésekre, a perekben tipikusan előforduló felvetésekre válaszul például határozottan kijelenti, hogy a devizahitelek igenis devizahitelek, vagyis "a deviza és devizaalapú hitelek mögött mindig devizaforrások állnak", ami azért fontos, mert egyes adósvédő szervezetek és ügyvédek érvelésében ez visszatérő elem.

A legérdekesebb azonban annak számszerűsítése, hogy mi történne, ha a bíróságok kimondanák a devizahitel-szerződések érvénytelenségét, és valamilyen módon a bankok és adósaik végleg megpróbálnának elszámolni egymással. Az első változat szerint az elszámolás úgy történne, hogy az eredeti kölcsön forintban kifejezett összegét felkamatoztatnák a jegybanki alapkamattal, és ehhez viszonyítanák az eddig befizetett törlesztéseket, vagyis, mintha nem is devizahitelt vett volna fel az adós.

Egy konkrét példában a PSZÁF szerint ez azt jelentené, hogy a 2005-ben felvett 7 millió forintnak megfelelő (közel 45 ezer svájci frankos) hitel 2013-ra 12,17 milliósra duzzadna (az elmúlt nyolc évben ennyit tenne rá az alapkamat), de ebből a tartozásból le kellene vonni az eddig törlesztésként befizetett 7,5 millió forintot. Az adósnak tehát még bő 4,6 millió forintot ki kellene fizetnie a bankjának, amelynek pedig veszteségként 1,5 millió forintot kellene leírnia, de ezt követően a banknak és adósának már semmi dolga nem lenne egymással.

Ha minden devizahitelessel így számolnának el, akkor az adósoknak 2796 milliárd forintot kellene összeszedniük, és ez a bankoknak összesen 1697 milliárd forint veszteséget okozna. A PSZÁF számítása szerint ez a veszteség a végtörlesztés több mint ötszöröse, a bankrendszer saját tőkéjének 70 százaléka volna, és mivel a bankoknak a mögöttes devizaforrásokat egyszerre vissza kellene fizetniük, a forint is nagyon meggyengülne.
Kisebb-nagyobb jogi hibák nem zárhatók ki

A PSZÁF még két másik elszámolást is megvizsgált. Mindegyikben az jött ki, hogy az adósoknak valamennyit még be kellene fizetniük, ha semmissé nyilvánítással meg is nyernék a pert, és végleg le szeretnék zárni a szerződésüket, a bankoknak pedig nagy vagy még nagyobb veszteségük keletkezne.

A felügyelet szerint ez azért is problémás, mert az adósok többsége nem is tudna végső búcsúként pluszbefizetést teljesíteni, másrészt pedig a devizaalapú hitelek úgy általában, mindenestül nem voltak jogellenesek vagy tisztességtelenek, vagyis a semmisségre vonatkozó kérelem sem lehet helytálló, legalábbis általánosságban. Azt ugyanis a PSZÁF sem zárja ki, hogy számos olyan egyedi szerződés született, amely valamely kisebb-nagyobb jogi hibától szenved, így ezeket a jogszabályi keretek között orvosolni kell, és egy-egy alkalommal akár a semmisség kimondása is indokolt lehet.
Origo


Más országokban már tisztázták, hogy az ilyen ügy - letek semmisek és kártérítéssel tartoznak a bankok. Ne fizessen senki, és pusztuljon a férges összes bank. Ezt a sok hazaáruló csicskát akik a bankosokat támogatják ,meg fel az első oszlopra. Legyen válság, ott legalább tudja az Magyar kire számíthat, ott legalább meglesz az összetartás. Az adósok meg már most is éheznek csakhogy fizetni tudják a hitelt. Na ez kell neked birka? Ébresztő Magyar! Lassan már ha dolgozol, akkor is éhen halsz. Addig is míg felébred a nép várunk és várunk, majd más megoldja a gondokat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése