Kocsis
Máté, a budapesti Józsefváros polgármestere be akarja záratni a kínai
piacot, mondván, hogy az állam sok adóbevételtől esik el és sok a
bűncselekmény. Polgármester úr 2013 májusában 800 ezer forint bruttó
tiszteletdíjat és 278 ezer forint választókerületi pótlékot kapott, mint
képviselő. Polgármesterként 583 ezer forintot keres, továbbá
vállalkozásából évi 2-4 millió forint osztalékot kap. Nyilván nem a
kínai piacon vásárol. Könnyedén rúg bele a kisemberekbe, a szegényekbe,
azokba, akik havi 60 ezerből vagy még kevesebből élnek meg. Nekik a
kínai piac az életet jelenti. Polgármester úr az életüket veszi el.
Bezárják az aranybányát Budapest szívében
Néhány hónapon belül eltűnhet mostani helyéről a legendás józsefvárosi piac, ugyanis a kerület és a Nemzeti Vagyonkezelő megelégelte az árusokat. Az 1993 óta működő, nagyon népszerű, de legalább olyan hírhedt piacot évek óta be akarják zárni, de eddig soha nem sikerült. Pedig baj mindig volt vele, és a legendák szerint még Pintér Sándor szívét is megdobogtatta.
"Bátor
ember" - a pletykák szerint ezt az üzenetet kapta a kormány egyik
tagjától Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere, amikor előállt azzal az
ötlettel, hogy megszünteti a józsefvárosi piacot. Kocsis vasárnap
jelentette be nyilvánosan is a tervét, amelyet azzal indokolt, hogy a
piac Budapest bűnügyi gócpontja és a feketepiac melegágya. Kocsis ötlete
termékeny talajra hullott, a Nemzeti Vagyonkezelő azonnal utasította a
terület tulajdonosát, a MÁV-ot, hogy mondja fel a józsefvárosi piac
bérleti szerződését. A MÁV-nál már szövegezik is a felmondást, ami után az árusoknak 150 napjuk lesz arra, hogy elhordják a sátorfájukat.
A
kerület szociális lakásokat, valamint kulturális és sportberuházásokat
tervez a piac helyére, így akarják kárpótolni a kerület lakóit azért,
hogy a Közszolgálati Egyetemet is befogadó Ludovika-campust az
Orczy-kert rovására fogják kiterjeszteni. Kocsis Máté azt ígérte, hogy a
piac tisztességes árusainak továbbra is lesz helyük Józsefvárosban,
dolgoznak azon a koncepción, amely szerint ők könnyített módon juthatnak
üzlethelyiséghez, ahol ugyanúgy alacsony áron, de ellenőrzött
körülmények között árulhatják a termékeiket - így talán azokat a
vásárlókat is sikerülne kárpótolni, akik a kétes minőségű, de nagyon
olcsó áruért az egész országból jöttek a piacra.
Egy sikeres vállalkozás
A
rendszerváltás után még az állam tulajdonában, de már akkor is a MÁV
kezelésében álló 260 ezer négyzetméteres józsefvárosi területen a
korabeli beszámolók szerint 1993 táján jelentek meg az első távol-keleti
árusok. A józsefvárosi piac azonban akkor még egészen mást jelentett,
mint most: 1993-ban az MTI-ben megjelent egy felhívás, amelyben a II.
Béke Nyugdíjas Oázislánc invitálta a nyugdíjasokat, mozgássérülteket és
időskorúakat a Kőbányai út mellett megrendezett vásárra, amelyen
"elsősorban napi szükségleti cikkek kerülnek árusításra olcsó áron".
A józsefvárosi piac bódévárosa a magasból
Forrás: MTI/H. Szabó Sándor
A
területen tanyát verő távol-keleti árusoknak hamarosan gazdájuk is
lett: a Szetlik Ferenc vállalkozó tulajdonában álló Komondor Kft.
Kérdeztük a MÁV-ot, hogy mikor kötöttek először szerződést a kft.-vel,
de kérdésünkre egyelőre nem kaptunk választ. Az MTI archívumában
fellelhető adatok szerint hivatalosan először 1997-ben kötöttek
szerződést, az azonban biztos, hogy a Club Tihanyt is birtokoló
vállalkozó és cége már a kezdetekkor is ott volt a piacon. Legalábbis
egy 1997-es sajtótájékoztatón egy konkurens vállalkozó, a később
megszüntetett Gubacsi úti kínai piacot is irányító Novák Tamás azt
mondta, hogy "a józsefvárosi piac körül is sok a gond: az üzemeltető
Komondor Kft. 1995 óta nem számolt el a Novák and Novák Rt.-vel, holott
már 1993-ban megállapodtak abban, hogy a bérleti bevétel 50-50
százalékában részesednek. Az rt. az ügyészség útján próbál hozzájutni
több százmillió forintos kintlévőségéhez."
Az
alapító, Szetlik Ferenc a kilencvenes évek második felében meghalt, az
özvegye, Pápa Marianne vitte tovább a céget és a józsefvárosi piacot is,
amelynek máig ő az üzemeltetője. Az üzletasszony teljesen elzárkózik a
nyilvánosságtól, így soha senki nem tudta még megkérdezni tőle, mi igaz a
cégét és személyét övező pletykákból.
Tasnádi fecsegett
A
piac belső működéséről eddig szinte csak egyetlen ember beszélt
nyilvánosan: Tasnádi Péter, aki szerint 1999-es letartóztatását is a
piac körüli hatalmai harcoknak köszönhette.
Annyi
biztos, hogy Tasnádi egy időben nagyon otthon volt a józsefvárosi
piacon, mert az 1990-es évek közepétől az ő emberei őrizték a piacot,
szedték az árusoktól a bérleti pénzt, és védték a tulajdonost. A 983 nap a Fidesz börtönében
című riportkönyvben Tasnádi azt állítja, hogy a feltételezések ellenére
nem zsarolással szerezte ezt a megbízást, hanem Szetlik kereste meg őt,
és ajánlott az őrző-védő feladatokért cserébe 25 százalékos részesedést
a cégben.
Árusok egy csoportja nézi a vámosok munkáját a Józsefvárosi piacon
Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
"Emlékszem,
ült velem szemben, és kicsit fáradt, de amúgy határozottan komoly
hangsúlyokkal közölte: havonta körülbelül 20-25 millió forintos
bevételre számíthatok. Kinevettem, egyszerűen szamárságnak tartottam
azt, amit mondott. Ebből következően aztán mindjárt közöltem is vele,
hogy egy lyukas garast sem adok az üzletbe. - Nem is kell - bólintott
Szetlik úr. - Egyvalami érdekel csak: körülöttem is, a piacon is rend
legyen. - Eleinte nem nagyon értettem ezt a körülöttem kitételt, de
aztán ez ügyben is eljött a megvilágosodás pillanata. Velem ellentétben,
sokan mások nagyon is jól tudták, micsoda aranybánya a józsefvárosi
piac! Tényleg akadtak olyanok, akik kényszeríteni akarták Szetlik
Ferencet a közösködésre" - írja Tasnádi a könyvben.
Tasnádi
sok helyen - köztük a bíróságon is - elmondta, hogy az egyik ilyen
jelentkező az akkor még kormányzati tisztséget nem viselő Pintér Sándor
volt, aki Tasnádi szerint szerette volna megszerezni a józsefvárosi piac
őrző-védő munkáit a Preventív Kft. nevű cégének. Tasnádi szerint Pintér
egyszer az egész cégre benyújtotta az igényét: kínai kereskedők nevében
érkezett tárgyalni Szetlikhez, és tízmilliárd forintot ajánlott fel a
piacért. Állítólag Szetlik ezt kevésnek tartotta, Tasnádi szerint azt
mondta, hogy legalább 12 milliárdot kér a piacért, de ilyen bagó
összegért is csak azért adná el, mert már belefáradt.
Bár
Tasnádi szerint Pintér a meghiúsult józsefvárosi üzletek miatt állt
rajta bosszút, amikor már belügyminiszterként "elrendelte" az ő
letartóztatását, Pintér Sándor korábban többször tagadta, hogy bármiféle
köze lett volna a józsefvárosi piachoz. "Azzal a céggel, amelyet
civilként létesítettem, semmilyen piac őrzésében nem is vehettem volna
részt, hiszen cégem bankok és pénzintézetek számára látott el biztonsági
feladatokat, ezenkívül biztonsági nyomdáknak dolgoztam - senki másnak.
Amikor távoztam az ORFK-ról, csak a munkahelyem változott meg, az
erkölcseim nem" - idézte a Magyar Narancs 2001-ben a Magyar Hírlapnak
adott nyilatkozatát.
Harc az asztalokért
Becsülni
is nehéz, hogy a hivatalosan Négy Tigris névre keresztelt piac ér-e
annyit, ajánlhattak-e érte annyit, mint amennyiről Tasnádi beszélt. Bár
Kocsis Máté szerint a piac bezárása most körülbelül ötszáz árust érint, a
hatalmas területen a piac fénykorában egyes becslések szerint több ezer
asztalról, bódéból árulták a kétes eredetű és minőségű portékát, és fél
Európát innen látták el távol-keleti áruval.
A
zártan működő piac életébe az árusok 2000-es demonstrációja és
sztrájkja engedett egy kis bepillantást. A megemelt bérleti díj miatt
napokig tiltakozó árusokat a Komondor Kft. többször is csak a rendőrség
segítségével tudta kiszorítani a piac területéről. A Magyar Nemzet akkor
azt írta, drasztikus áremelés vezetett a sztrájkhoz: az árusítás díját -
amiért addig 60 ezret fizettek - 150 ezerre emelte a piac vezetősége,
és egyben megtiltotta az asztalról árusítást, ugyanis míg az asztalozás
esetén a piac felelőssége, ha a vámkommandó csempészett árut talál, a
pavilonokért a kereskedők felelnek.
Vámosok a józsefvárosi piacon
Forrás: MTI/Illyés Tibor
A
területet bérlő Komondor Kft.-nek a cégnyilvántartás szerint az elmúlt
években közel kétmilliárd forintos forgalma volt - igaz, nem feltétlenül
csak a piacon beszedett bérleti díjakból. A MÁV az Indexnek két éve azt mondta,
a kft. havonta 30 millió forint körüli bérleti díjat fizet a területért
(kértünk frissebb adatokat, de a MÁV-tól eddig nem kaptunk választ).
Ehhez képest, ha csak a 2000-es (azóta biztosan megemelt) bódépénzzel és
ötszáz árussal számolunk, a Komondornak akkor is legalább havi 75
millió forint bevétele van a piaci bérleti díjakból.
A legrosszabbtól a legjobbig
A
piac vezetői nem hiába próbálták már 2000-ben áttolni a felelősséget a
kereskedőkre, ugyanis a hatósági ellenőrzések szinte mindig találtak
komoly hibákat a piacon. Jellemző például annak a razziának az
eredménye, amelyet 2009 februárjában hajtott végre a Nemzeti
Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Vám- és Pénzügyőrség, az APEH és az ÁNTSZ
közösen. A hatóságok 212 üzletet ellenőriztek, ezek 94 százalékában
találtak valami szabálytalanságot, és összesen több mint 30 millió
forint bírságot szabtak ki.
De
ahányszor bementek, annyiszor találhattak több tonna hamisított vagy
veszélyes árut és áfacsalókat. A piacon a sok silány dolog mellett
egyetlen kiváló dolog biztosan van: az a vietnami leves, amelynek a
kedvéért még a gasztroforradalmárok is csapatostul indultak el a
kényelmes belvárosból a bizarr sátorvárosba, hogy aztán egymás után
írhassák le a blogjukba, hogy ettek az ország legjobb phójából.
Nehezen
érthető, miért nem tudtak a hatóságok az elmúlt húsz évben megoldást
találni a mindenki számára nyilvánvaló szabálytalanságokra. Pedig nem
Kocsis Máté nekibuzdulása az első kezdeményezés a piac megszüntetésre:
az elmúlt tíz évben többször is tényként jelentették be, hogy a piacnak
vége. A MÁV 2003-ban állítólag már fel is bontotta a szerződést - aztán
2004-ben mégis meghosszabbították, arra hivatkozva, hogy a kétszeresére
emelték a bérleti díjakat, és így a piac működése már a vasúttársaság
érdekeit szolgálja. Az akkor egy évre kötött szerződést aztán kétszer
meghosszabbították, majd 2007-ben újra határozatlan idejűre
változtatták.
A
MÁV-nál 2007 végén úgy döntöttek, hogy hosszabb távon a területet
ingatlanfejlesztésre fogják használni, ennek ellenére 2008-ban, amikor
újra felmerült, hogy kilakoltatják a piacot, mert a terület kisebb
részének tulajdonosa, a Magyar Posta vissza akarja kapni a területét, a
MÁV újra megkegyelmezett az árusoknak.
A
szabálytalanságok ellenére nem léptek a hatóságok sem. Az Index egy
korábbi cikke szerint azért, mert az árusítást engedélyező önkormányzat -
illetve a jegyző - tehetetlen volt, mivel a Komondor mindig megfelelt
az előírásoknak. Kocsis Máté szerint a korábbi kerületi politikusok is
felelősek azért, hogy eddig nem zárt be a józsefvárosi piac. "Több
korábbi VIII. kerületi baloldali politikus is személyesen vagy anyagilag
érdekelt lehetett abban, hogy a piac ne zárjon be" - jelentette ki
Kocsis, és sokat sejtetően hozzátette: "Tisztában vagyok vele, hogy
komoly anyagi érdekek sérülhetnek a piac bezárása miatt, de bárhogy
támadnak, a piac bezárását végigcsinálom, mert ez Józsefváros érdeke."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése