Így keresnek 7 milliót pluszmunka nélkül a kormány emberei

Kis híján 7 millió forintot nyernek három év alatt fejenként az országgyűlési képviselőként is tevékenykedő miniszterek a 2011-től bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadóval, és ebben még nincs benne a gyermekek utáni adókedvezmény, illetve az esetleges egyéb jövedelmeik alacsonyabb adóterheléséből eredő haszon. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter például csak a tavalyi évben 1,2 millió forinttal kevesebb adót fizetett a három gyermeke után igénybe vett kedvezmény miatt (nemrégiben született meg a negyedik gyermeke, aki révén további 396 ezer forinttal csökkentheti az adóját). Az új személyi jövedelemadó rendszer legnagyobb nyertese Pintér Sándor belügyminiszter, noha messze ő a legnagyobb adófizető is. A miniszterek fizetése havonta bruttó 1 101 900 forint. Többségük emellett országgyűlési képviselőként is tevékenykedik, ezért a munkáért további bruttó 231 900 forintot kapnak. Az illetmény összege a kormany.hu oldalon közzétett információk szerint a kormányváltás óta változatlan. Ez havonta összesen bruttó 1 333 800 (éves szinten több mint 16 millió) forint. Az alábbi táblázatban látható, hogy 2010-hez képest mennyivel több maradt a munkavállalók zsebében ekkora bruttó keresetből.

Tudni kell, hogy 2011-ben még a teljes bruttó bért növelni kellett az 1,27-szeres adóalap-kiegészítéssel, úgy kaptuk meg az összevont adóalapot, majd 2012-ben már csak az évi 2 millió 424 ezer forint fölötti jövedelemrészt kellett szuperbruttósítani. Így 2011-ben az említett 16 millió forintos bruttó bérjövedelem esetén 20 320 000 forint, 2012-ben pedig 19 665 525 forint lett volna az összevont adóalap. Érdekesség, hogy egyetlen országgyűlési képviselőként is tevékenykedő miniszter adóbevallásában sem ezek a számok szerepelnek. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter például 18,8 millió forint összevont adóalapot tüntetett fel a 2012. évről szóló adóbevallásában. A dokumentumból kiderül, hogy a tárcavezető maximálisan kihasználta a három gyermeke után járó adókedvezményt, ennek révén – a 16 százalékos adókulcs kedvező hatása mellett – további 1,2 millió forinttal több pénzt vihetett haza a múlt évben, mint amennyi ugyanakkora jövedelemből maradt volna a 2010-ben érvényes adószabályok mellett.
Nagyjából ugyanekkora összevont adóalap, 18,9 millió forint szerepel Orbán Viktor miniszterelnök 2012. évi adóbevallásában is. Nem tudni, hogyan jött ki ez az összeg. A kormany.hu oldalon közzétettek szerint a kormányfő illetménye havonta 1 507 400 forint volt, s további 231 900 forint képviselői tiszteletdíj is járt neki. Ez havonta összesen 1 739 300 forint, ami 12 hónapra vetítve 20 871 600 forint. Az adóalap-kiegészítéssel számolva ekkora bruttó jövedelemnél 25 852 452 forint lenne az összevont adóalap.
A miniszterelnök hivatalosan közölt havi illetményénél maradva, ami összesen 1 739 300 forint, nézzük meg, hogy ekkora bruttó kereset mellett hogyan alakultak a nettó jövedelmek. Mint látható, ekkora havi jövedelemből három év alatt összesen 9,54 millió forinttal több maradt – gyermekek utáni adókedvezmény nélkül -, mint ha a 2010-ben érvényes adó- és járulékszabályok maradtak volna életben. A kormányfő – az adóbevallása szerint – nem vette igénybe a három kisebbik gyermeke után őt megillető, emelt összegű adókedvezményt.

Az új személyi jövedelemadó rendszer legnagyobb nyertese Pintér Sándor. A belügyminiszter 2011-re vonatkozóan 118,69 millió forint összevont adóalapot közölt a bevallásában. Ebből az 1,27-szeres szuperbruttósítást figyelembe véve 93,46 millió forint a bruttó jövedelem. Ebből 18,2 millió forinttal kevesebb adót kellett megfizetni 2011-ben, mint amennyit ugyanakkora jövedelemből a 2010-ben érvényben lévő adótábla mellett kellett volna. Pintér Sándornak emellett további 476,83 millió forint külön adózó jövedelme is volt 2011-ben. Ezután a forrásadós jövedelmek esetén szintén 16 százalékra leszállított adókulcs mellett 76,29 millió forint adót fizetett meg. Ha maradt volna az egy évvel korábbi 25 százalékos adókulcs, akkor viszont 119,19 millió forint adót kellett volna ekkora jövedelem után leróni, a miniszter tehát 42,9 millió forintot nyert. Pintér Sándornak 2011-ben összesen 61,1 millió forinttal többet hozott a konyhájára a kedvezőbb adórendszer.
Nem kellett panaszkodnia a miniszternek 2012-ben sem. Ugyan a múlt évben “mindössze” 16,23 millió forint volt az összevont jövedelme, amiből “csak” 2,4 millió forinttal maradt több, mint amennyi 2010-ben maradt volna. Emellett azonban 503,44 millió forint különadózó jövedelmet vallott be, ami után 80,56 millió forint adót fizetett meg. A korábban 25 százalékos forrásadó mellett viszont ugyanekkora jövedelem után 45,3 millió forinttal több, 125,86 millió forint lett volna az szja. Vagyis Pintér Sándor tavaly összesen 47,7 millió forintot nyert a kedvezőbb adórendszeren, így két év alatt 108,8 millió forinttal több maradt a zsebében.
Németh Lászlóné, fejlesztési miniszter sem keveset nyert 2011-ben a 16 százalékos adókulccsal. Az adóbevallása szerint két évvel ezelőtt 58,38 millió forint volt az összevont adóalapja. Leszámítva az 1,27-szeres adóalap-kiegészítést, nagyjából 46 millió forint a bruttó jövedelem. Ez átlagosan havi 3,83 millió forint, amiből 711 ezer forinttal több maradt, mint a 2010-es adótábla mellett. Ez éves szinten több mint 8,5 millió forint. Tavaly ennek a töredékét, nagyjából 1,9 millió forinttal több pénzt hagyott nála az új adórendszer.
Mi történt eközben az alacsonyabb keresetűekkel?
Magyarország úgy vezette be az egykulcsos adórendszert, hogy az alacsony jövedelműek terhei jelentősen nőttek az adójóváírás eltörlése, valamint a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítási járulék emelése miatt, miközben három év alatt milliókat hagy a magasabb keresetűek zsebében.
Bruttó 100 ezer forintból 2011-ben havonta 2 230, 2012-ben és 2013-ban pedig 11 ezer forinttal kevesebbet vihetnek haza a munkavállalók, mint 2010-ben. Ez azt jelenti, hogy három év alatt összességében több mint 290 ezer forintot veszítenek azok, akiknek időközben nem emelkedett a fizetésük. Márpedig úgy lehet objektíven megvizsgálni, hogy az adórendszer változása hogyan hat a keresetekre, ha nem számolunk bruttó béremeléssel – magyarázza Angyal József okleveles adószakértő. A keresetek növelésének nem az adórendszer kedvezőtlen hatásait, hanem a fogyasztói árak emelkedéséből eredő pluszterheket kellene kompenzálnia.

Két évvel ezelőtt a bruttó 100 ezer forint adóterhelése mindössze 6,5 százalék volt, az érintetteknek 6 490 forint adót kellett fizetniük havonta. A tavalyi évtől már havi 16 ezer forint az adó bruttó 100 ezer forint után, vagyis 16 százalékos az adóteher. Rádásul nőtt a fizetendő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék mértéke is, ami havonta plusz 1500 forint levonást jelent 2010-hez képest. Ahhoz, hogy az érintettek zsebében ugyanannyi maradjon, mint 2010-ben, 2011-ben csaknem 4, 2012-ben pedig további 13,5 százalékkal kellett emelni a bruttó keresetüket. Idén viszont már fizetésemelés nélkül is a tavalyi szinten lehetett tartani a nettó keresetet. Legalább 294 ezer forintos kereset kellett ahhoz, hogy 2011-ben béremelés nélkül ugyanannyi pénz maradjon a borítékban, mint 2010-ben. Az érintett munkavállalóknak egyáltalán nem kell emelni a fizetésüket ahhoz, hogy 2012-ben és 2013-ban is növekedjen a nettó bérük. Tavaly havonta 5 800,az idén pedig már 9 800 forinttal több marad az érintettek zsebében anélkül, hogy bármennyivel többet dolgoztak volna.

(penzcentrum)