Valójában jóval magasabb a magyar munkanélküliség?

Bár a statisztikai hivatal munkanélküliségi rátája az általánosan elfogadott egyik mércéje a munkaerőpiac helyzetének leírására, a foglalkoztatási szolgálat adatai alapján ennél sokkal rosszabb a valós helyzet.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a 15-64 éves korcsoportban 475,7 ezer fő volt a munkanélküliek száma az idei február-áprilisi időszakban, miközben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikája szerint áprilisban 552 ezren voltak a munkaügyi központoknál nyilvántartott álláskeresőként, tehát állástalanként regisztrálva. Az eltérés közel 70 ezer fő, ami átlagosan visszamenőleg is jellemzi a két statisztika közötti differenciát.

A különbség egyébként alapvetően módszertani eltérésekből fakad, hiszen míg a KSH a létszámot megkérdezésen alapuló mintavétellel határozza meg, mely metódus egyébként az uniós elvekkel is összhangban van, addig a foglalkoztatási szolgálat a munkaügyi hivatalok által küldött tényleges adatokra alapozza a statisztikáját. A KSH statisztikája ráadásul mivel megkérdezésen alapul, talán nem a legpontosabb képet adja vissza, hiszen olykor egy pár órás munka után is úgy válaszolhatnak a megkérdezettek, hogy "igen, dolgoztam a hónapban". Holott, nem kizárt, hogy épp már hónapok óta munkanélkülinek számít, és mivel már segélyben sem részesül, muszáj alkalmi munkákból megpróbálni eltartani magát.

Azt viszont már mindenki maga dönti el, hogy ki melyiket is tekinti a realitásoknak jobban megfelelőnek, annyi azonban biztos, hogy a hazai és a nemzetközi szervezetek is a KSH módszertan által meghatározott adatsort tekintik mérvadónak.

Mindenesetre az eltérés apropóján megnéztük a két számadat alapján kiszámolt munkanélküliségi ráta alakulását is. Ez a KSH legfrissebb adatai szerint 11 százalék volt áprilisban, miközben az NFSZ adatsorából 14,3 százalékos rátát kapunk. Kalkulációnk során a foglalkoztatási szolgálat regisztrált álláskeresőinek három havi átlagát viszonyítottuk a KSH gazdaságilag aktív népességi adatához a 15-64 éves korcsoportban.
Ahogy látszik az alábbi grafikonunkon is, a két munkanélküliségi ráta mozgása értelemszerűen összhangban van egymással, hiszen télen, amikor nincs se közmunka, se szezonális jellegű mezőgazdasági, építőipari munkalehetőség, nemcsak a munkanélküliek, de a regisztrált állástalanok száma is megugrik. Majd tavasztól őszig alacsonyabb volument jelentenek ezek a munkaerőpiaci csoportok.

Ami viszont még érdekes, hogy a 15-64 évesek esetében év elején történelmi csúcs közelébe került a ráta. Ha abból indulunk ki, hogy a két statisztika leköveti egymás mozgását, akkor logikusan arra juthatnánk, hogy az NFSZ adatából kalkulált aránynak is történelmi csúcs közelében kellene lennie. A valóságban viszont az a helyzet, hogy 2011 tavaszán a mostani 14 százalékos szintnél is jóval magasabb, 16 százalékos volt az állástalanok aránya. Ez is jól szemlélteti a két statisztikai felmérés szerinti differenciát.
Székely Sarolta