Az uniós pénzek befagyasztásásról írnak a külföldi lapok

Nem korrupciógyanú, hanem rendszerhiba miatt függesztette fel átmenetileg az EU a Magyarországnak szánt fejlesztési támogatásokat – tudósít a Reuters egy névtelenül nyilatkozó uniós illetékesre hivatkozva. Azt is megjegyzi, lehet, hogy fizetnie kell Magyarországnak, hogy újra folyósítsák a pénzeket. A Financial Times is a befagyasztott támogatásokról ír. A Der Standard Karas Monika jelöléséről számol be.

Reuters 1. Ismét életjelet mutatnak az unió keleti gazdaságai, bár a jelek szerint hiányzik a fogyasztói derűlátás, ami szükséges volna a nagyobb fellendüléshez. A magyarok – 0,1 %-kal – túlléptek az első három hónap visszaesésén. A jó eredményt a csehekkel és a lengyelekkel együtt Németországnak és az euroövezet más nagy államainak köszönhették, amelyek felveszik a régió olcsó és rugalmas kivitelének jelentős részét. Magyarországon az új Mercedes-gyár kb. 0.7-0,8 %-ot dobott a mérlegen, ám a gazdaság nagy része továbbra is küszködik. Árokszállási Zoltán az Erstétől azon a véleményen van, hogy jó lenne, ha az autógyártáson kívül más ágazatok is némi életjelet adnának magukról. Hozzátette: Európából a vártnál jobb adatok érkeztek, így nem éppen kedvező, hogy a magyar gazdaság nem tudott kellemes meglepetéssel szolgálni.
2. Az Európai Bizottság egyik illetékese névtelenül úgy nyilatkozott, hogy az EU az ellenőrzés hiányosságai miatt átmenetileg felfüggesztette ugyan a Magyarországnak szánt fejlesztési támogatást, ám nincs arra bizonyíték, hogy visszaélés történt volna a szubvenciók felhasználása körül. Mint mondta, semmi sem utal arra, hogy korrupció vagy csalást követtek volna el, inkább rendszerhibáról van szó, vagyis, hogy nem néztek utána alaposan, mire költötték a kedvezményezettek a kapott pénzt. Megjegyezte azt is: elképzelhető, hogy a magyaroknak büntetést kell fizetniük az alapok újraindításához, de egyelőre túl korai arról beszélni, hogy ez tényleg így lesz-e, hogy mekkora lehet az összeg. Hogy mikor folyósítják újra a támogatásokat, az attól függ, milyen gyorsan orvosolja az Orbán-kormány az ellenőrzés gyengeségeit.

Bloomberg
A magyar növekedés a második negyedévben 0,1 %-ra lassult az év első három hónapjában mért 0,6 %-hoz képest, bár éves összehasonlításban 0,5 %-os eredményt mutat. A BNP Paribas egyik lengyel elemzője szerint a magyar GDP alakulása kedvezőtlen meglepetésnek számít, és alighanem a gyengébb kiskereskedelmi forgalomból, illetve kivitelből következett. A szakértő szerint ugyanakkor az alacsonyabb növekedés, illetve a vártnál mérsékeltebb infláció bizonyosan erősíti annak az esélyét, hogy a Monetáris Tanács ismét 0,25 %-os kamatvágást hajt végre a hónap vége felé. Timothy Ash a londoni Standard Banktól úgy látja, hogy a piacok némi csalódással fogadták a minimális növekedést tanúsító adatot. Kondrát Zsolt/MKB pedig úgy értékelte, hogy az eredmény azt tükrözi: igazából még mindig gyenge a lendület a magyar gazdaságban.

Financial Times
A brüsszeli bizottság szóvivője megerősítette, hogy az unió befagyasztotta támogatások folyósítását Magyarországnak, mert hiányosságokat talált nyolc program irányításában és ellenőrzésében. Közölte, hogy a visszatartott összeg az EU és a magyar kormány tárgyalásaitól függ, amelyekre várhatóan még ebben a hónapban sort kerítenek. A lap hozzáfűzi, hogy a magyar fél ugyan kétségbeesetten igyekszik pénzhez jutni Brüsszeltől a fejlesztésekhez, ám a fejlemény is arra utal: milyen rossz a viszony az unió és az Orbán-kabinet között. Mesterházy Attila ugyanakkor azt mondta az újságnak, hogy a szubvenció felfüggesztése a hatalom hozzá nem értését bizonyítja. Felidézte, hogy az MSZP az eltelt időszakban ismételten figyelmeztetett arra, hogy láthatóan leálltak az uniós programok, és nem is lehet tudni, hogy mikor indulnak újra. A kormánynak a szabadságharc helyett arra kellett volna összpontosítania, hogy sikeresen pályázzon a közösségi pénzekre. A pártelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a Közgép aránytalanul sok uniós pályázatot nyert meg. A cikk megszólaltat egy amerikai szakértőt, aki úgy látja, hogy más államok esetében is felfüggesztettek már támogatásokat. Magyarországgal az volt a baj, hogy hagyták elmérgesedni az ügyet, hiszen bizonyos projekteknél már legalább 2011 óta gondok mutatkoztak, a legtöbb esetben pedig a múlt év vége óta nem jönnek a pénzek Brüsszelből. Hogy most ez a tény nyilvánosságra került, annak nem az unió valamely váratlan lépése volt az oka, hanem az, hogy Lázár János bemutatkozott új tisztségében. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU-segítség Orbán egyetlen reménye arra, hogy a választások közeledtével a lehető legtöbb átadó ünnepségen vehessen részt.

Der Standard
Orbán Viktor a kormány közeli jogásznőt, Karas Mónikát jelölte a nagyhatalmú nemzeti médiahatóság élére, a kinevezés csaknem bizonyosra vehető Áder János részéről. A kiválasztott a közelmúltban a miniszterelnök szócsövének számító Magyar Nemzetet, illetve a Hír TV-t képviselte több sajtóperben. Az ellenzék viszont alkalmatlannak tartja a tisztségre. A vitatott médiatörvény miatt az NMHH befolyása jelentős. Vezetésében Orbánhoz lojális párthívek vannak.
(Klubrádió)