A közjegyzőnek kötelessége a Bank által kért okirat elkészítése

– DE NEM HAMISÍTHAT KÖZOKIRATOT A KÖZJEGYZŐ A BANK KÉRÉSÉRE SEM,MERT A KÖZJEGYZŐT A BANK SEM UTASÍTHATJA!

A Ptk. 242.§-a erről rendelkezik: A tartozáselismerés

242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.

Először volt a tartozáselismerése az Adósnak a közjegyzői okiratban a szerződéskötéskor.

Ezért a Ptk.242.§ – a értelmében arról a tartozásról kell közokiratot készítenie a közjegyzőnek, amely tartozás megfizetésének az adós aláírt.

Esetünkben a közjegyzői okiratba foglalt felek közötti kell hogy legyen a tartozás
– az az Adós és az a kölcsönadó, aki meg van benne jelölve
– az a kölcsönösszeg, amelyet a tartozáselismerő közjegyzői okirat tartalmaz

AZ A JOGCÍM, AMELY A KÖZJEGYZŐI OKIRATBAN MEG VAN JELÖLVE!!!
ÉS NEM MÁS !!!!!

Nem azt írja elő a közjegyzőkről szóló törvény, hogy annyi a lényeg, hogy legyen benne az okiratban valaki, aki kölcsönadóként szerepel, valaki, aki Adósként szerepel , egy bármely összeg, és egy bármely jogcím:

Közjegyzőkről szóló törvény:

112. §251 (1)252 A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza
a., a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
b., a jogosult és a kötelezett nevét,
c., a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
d., a teljesítés módját és határidejét.
(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.
(3) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 21. §].

A közjegyző, amikor elmegy hozzá a Bank képviselője, megnézi , hogy
– a képviseleti jogosultság rendben van-e,
– a megjelent személyeket beazonosítja
– megnézi, hogy létezik-e az adott szerződés és szerepelnek-e benne azok a személyek, akiknek a közjegyző címezni fogja a felmondást.

De nem nézi meg azt, hogy a tartozáselismerő aláírását követően a szerződésbe foglalt kölcsönösszeget , amelynek a visszafizetésére KÖLCSÖN JOGCÍMEN az Adós(ok ) kötelezettséget vállaltak, az Adós megkapta – e , ugyanis a Bank nyilvántartási számlája nem bizonylata a pénzkölcsön nyújtás igazolásának . Az Adós számára még csak meg sem nézhető bizonylat, amelynek az a rendeltetése, hogy a felek közötti gazdasági eseményeket felkönyveljék rá. Tehát technikai számla.

Tehát a közjegyző egyet nem néz meg. Azt, hogy történt-e pénzkölcsön nyújtás a Bank részéről.

A közjegyző a banki nyilvántartást nézi meg, amely a Bank által a felmondás pillanatában nyilvántartott kölcsöntartozás összegét tartalmazza, de nem bizonylata sem az Adós számára folyósított pénzösszegnek, sem az Adós által megfizetett összegeknek.

A hitelnyilvántartási számla az Adós számára banktitkot képez, ezért az Adósnak olyan ténytanúsítvány alapján keletkezik kölcsöntartozásként megjelölt fizetési kötelezettsége a felmondást kérő Bank felé , közjegyző által , közokiratban tanúsított módon , amely iratot az Adós nem nézheti meg, annak tartalmáról nem kap semmilyen információt. Pusztán az egyenlegét tudhatja meg.

A közjegyző nem tud arról, hogy az Adós kapott-e pénzkölcsönt a Bankról, mert az Adós banki kivonatát nem nézi meg . A közjegyző felmondást készít és tanúsítja a Bank által a közjegyző előtt felmutatott hitelnyilvántartási számlán lévő adatot annak érdekében, hogy a közjegyző átadhassa ezen felmondást a tartozáselismerő közjegyzői okiratot végrehajtási záradékkal ellátó közjegyzőnek.

Az a tény, hogy a végrehajtási záradék ellen lehet ellentmondást benyújtani, nem mentesíti a közjegyzőt , hogy a munkáját elvégezze. Azt a munkáját, amely során meggyőződik arról, hogy a tartozáselismerő közjegyzői okiratba foglalt kölcsönösszeget KÖLCSÖN JOGCÍMEN a Bank az Adós rendelkezésére bocsátotta-e. Tehát az Adós rendelkezésére bocsátotta-e a devizaösszeget névértéken a Bank.

A közjegyző nem győződik meg arról, hogy az Adósnak keletkezett-e kölcsöntartozása.
A közjegyző tanúsítja a bank belső titkos nyilvántartási számláján szereplő adatot, amit az Adós kölcsöntartozásaként jelöl meg a közjegyző előtt.
A közjegyző az Adós ellen indítandó végrehajtási eljáráshoz szükséges iratot, a felmondást készíti el.
A közjegyzőt a közigazgatási miniszter nevezi ki.
A közjegyzőt a magyar állam kérte fel arra, hogy a magyar lakosságot ellehetetlenítse.
A közjegyző a magyar emberek felesküdött ellensége.
A közjegyző Magyarország felesküdött ellensége.
A közjegyző elárulja a magyar népet.
A közjegyzőt magáncégek, a Bankok kérik fel arra, hogy a magyar lakosság vagyonának elvételében kulcsszereplőként részt vegyen.
A közjegyzőnek ezért a díjakat a magyar emberek fizetik meg.

A magyar állam a közjegyzők tevékenységén keresztül közvetlenül vesz részt a magyar családok kilakoltatásában.
A magyar állam nem a magyaroké.
Nincs magyar állam. Csak magyar emberek vannak.

Eljött az államalapítás ideje.

Töviskesné Dsupin Judit