Akasztófa után vasvilla: türelmük határán a bábonyi gazdák

Bábonymegyer | Ne jöjjön ide senki kerítést bontani, mert finoman tudtára adjuk, hogy áttoljuk rajta a vasvillát! Horváth János bábonymegyeri gazdálkodó mondta ezt csütörtökön a bábonyi határban tartott sajtótájékoztatón, melyen kiderült: Horváth gazdatársa, Gál Ferenc (ők az akasztófa-állításról elhíresült bábonymegyeri gazdálkodók) bírósági perben első fokon elveszítette az általa tizennyolc éve művelt másfél hektáros földterületet.

Marad az “útszéle” (Ahol senkit nem hagynak!)

– Huszonhárom marhám volt, már csak tizenegy van, de lesz öt borjú is; tovább kell csökkentenem az állományt, ha ezt a házam mögötti földet sem művelhetem – így Gál gazda, aki ellen a nemzeti földalapkezelő (NFA) indított pert a másfél hektár elbirtoklása miatt. Azt a földet más meg se tudja közelíteni és 2006 óta nincs bejegyezve rá földhasználó – tette hozzá Gál Ferenc. – 1995-ben, amikor belevágtam, úgy gondoltam: egy kis háztáji gazdaság meg fog itt élni. Így is történt, az állatállományt és a gépparkot is fokozatosan fejleszteni tudtam. Odahordták a faluból a szemetet a házam mögé, én meg bekerítettem a területet, azon legeltettem tizennyolc évig, meg amit még béreltem; három hektáron neveltem huszonhárom marhát. A kiskertekben levágott csutát, az ocsút is föletettem az állatokkal. De úgy látszik, ez így nem jó. Most azt a másfél hektárt is elveszítem, a földpályázaton se nyertem, be leszek szorítva az udvaromba? Schiffer András LMP-elnök vállalta el a jogi védelmemet. Lehetne más a politika, ha kisembert is emberszámba vennék, ha nem harmadrangú állampolgárnak néznék és nem csak azok érvényesülhetnének, akiknek kapcsolata van. Mint Bábonymegyeren Ágh János. – A faluban ma már minden úgy történik, ahogyan a képviselő-testületbe is bekerült Ágh János akarja – vette át a szót Horváth János. – Több mint 800 hektárt kapott először egyéves használatba, azután 350 hektárt pályázaton nyert el ő és a családja. Mi 8-10 hektárral is megelégedtünk volna. Az elnyert földjeit persze nem művelte, kétéves szotyolamag kelt ki, meg parlagfű nőtt, most nagyhirtelen, hogy hírét vette ennek a sajtótájékoztatónak, betárcsázta a földjeit. Fölveszi azonban a területalapú támogatást, meg az állatok után járó pénzt, a kettő együtt 80 ezer forint hektáronként. Úgy, hogy ezért semmit sem kell csinálnia. Ajándék pénz, de inkább rablás. Vagy visszaosztás. Sok ilyen van az országban, nálunk Ágh Jánosnak hívják. A múltkor aki a földjein lévő fákról a diót szokta leszedni, azt is elzavarta. Új földesurak lesznek, nekik kell majd dolgozni a magunkfajtának, különben nem lesz kenyerünk? Ez a jövő, ezt akarják?
– Az akasztófa-állításra akadt, aki azt mondta: meredek volt – emlékeztetett a bábonyi határban Boór Ferenc, a Gazdatanácsok Szövetségének titkára. – Nos, azóta Gál Ferenc állatállománya felének eladására kényszerült és most az általa művelt földet is elbitorolja tőle az NFA, mely arra sem hajlandó, hogy haszonbérbe ajánlja föl neki.
– Ha nem lesz hajlandó az NFA a megegyezésre, mi ezt a másfél hektárt nem leszünk hajlandók jószántunkból odaadni – szólt közbe Horváth gazda. – Ha kell, megvédjük!
A Gazdatanácsok Szövetsége – jelentette be Boór Ferenc titkár – fölszólítja a bábonymegyeri polgármestert és a helyi képviselőket: közösen lépjenek fel a helyi gazdálkodók érdekeiért. – Ágh Jánost pedig arra, hogy a falu érdekeiért és ne a földek elbitorlásán dolgozzon. Egyben fölkérjük, hogy lépjen be a gazdatanácsba, ahol ugyanúgy egy szavazata lesz, mint Gál Ferencnek vagy Horváth Jánosnak. Törvényjavaslatot fogalmazunk, miszerint egyetlen helyi birtokpolitikai ügyet se lehessen eldönteni a helyi gazdatanácsok beleszólása nélkül. A valódi, helyi gazdálkodókat kell bevonni a döntésekbe, nem az üzleti  vállalkozásokat. Ha a föld nem a helyben élőkhöz kerül, akkor mi ez az ország? Üzleti vállalkozás, aminek Magyarország a neve?
Kerestük a sajtótájékoztatón gyakran emlegetett Ágh Jánost is, de nem tudtuk elérni.
Jobbik-MSZP egyetértés a bábonyi határban
Ritka pillanat: jobbikos és szocialista országgyűlési képviselő is hasonló álláspontot képviselt csütörtökön. – Az előző kormányok vidékpolitikájával nagyon nem értettünk egyet, 2010-ben még támogathatónak tűnt a mostani kormány elképzelése – így Magyar Zoltán (Jobbik). – A gyakorlat azonban mást mutat, mint az elmélet: az állami földek kétharmada oligarchák, maffiacsaládok, politikus-rokonok kezébe került. És ez semmiféle törvénybe nem ütközik, mert a jogszabályokat is ehhez igazítják. A földszerző oligarchák ellen csak összefogással, ilyen, a bábonymegyerihez hasonló bátor kiállással léphetnek föl a gazdák, mert különben ki lesznek semmizve.
– Az NFA ellenőrző bizottsága is feltárta a hasonló kirívó eseteket, a bizottság elnöke azonban néhány hét múlva már nem volt a helyén – állította Harangozó Gábor (MSZP). – Ez a kiválasztott családok kormánya. A takarékszövetkezetek átjátszása is egy magán agrárbank irányába mutat, hogy megmondhassák: ki kaphat pénzt agrárfejlesztéshez. Új hűbéri rendszer van kiépülőben, először földet kapnak a kiválasztottak, majd utána pénzt is e bankon keresztül. A jogállam megszűnt, hiszen jogorvoslat sincs e kirívó esetekre. Ha kormányváltás lesz, elővesszük ezeket az ügyeket és a törvénytelenül kiosztott földeket a helyi gazdáknak adjuk.
(sonline)