Törökország
csatlakozni kíván az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz, és ezt
Kazahsztán támogatja - jelentette a Ria Novosztyi orosz hírügynökség,
amely pénteken kommentálta is Nurszultan Nazarbajev kazah elnök minszki
bejelentését.
A jelentés szerint a kazah államfő az úgynevezett Legfelső Eurázsiai Gazdasági Tanács csütörtöki ülésén közölte: Recep Tayyip Erdogan török kormányfő fordult hozzá azzal a kéréssel, hogy országát vegyék fel a három szomszédos volt szovjet köztársaság alkotta gazdasági szervezetbe.
Nazarbajev hozzátette, külföldön gyakorta kérdezik tőle, hogy a régi Szovjetuniót támasztják-e fel a vámuniót is magába foglaló eurázsiai szövetség tervével, vagy valami olyasmit akarnak létrehozni, ami "Oroszország alá tartozik". A kazah államfő ezért úgy gondolja, hogy Törökországot befogadva véget vethetnének a találgatásoknak.
Arkagyij Dubnov, a Ria Novosztyi tudósítója kommentárjában szenzációnak tartja, hogy a NATO-tag Törökország, az iszlám világ egyik legnagyobb állama, amely évek óta szeretne az Európai Unió tagja lenni, a működését épp hogy csak elkezdő, most még szűk körű (orosz-fehérorosz-kazah) "klubba" kérte felvételét. Szerinte egyelőre nem világos, hogy Törökország vámuniós tagság iránti igényének bejelentése csupán a Moszkva, Asztana, Minszk és Ankara érdekeit kifejező hangzatos reklámakció-e, vagy pedig egy "gazdaságilag jól kitervelt, briliáns geopolitikai elképzelés".
Az orosz újságíró emlékeztetett rá, hogy Örményország államfője szeptember elején váratlanul Moszkvába érkezett, és ott kevesebb, mint három hónappal az európai uniós társult tagsági megállapodás aláírása előtt jelentette be, hogy országa csatlakozni kíván az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz. Jerevánnak fontos érv, hogy az ország biztonságát az Azerbajdzsánnal fennálló, a hegyi-karabahi konfliktussal terhelt viszonya miatt Moszkva és a volt szovjet tagköztársaságok által létrehozott Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete tudja garantálni.
A Ria Novosztyi tudósítója úgy véli, hogy a Kreml Örményország bevonásával akarja ellensúlyozni Ukrajnának az Európai Unióhoz való közeledését és az orosz-fehérorosz feszültségeket okozó "káliumos vitát".
Augusztus végén Minszkben 100 millió dolláros kárt okozó hivatali visszaélés vádjával őrizetbe vették a világ egyik legnagyobb káliumalapú műtrágyagyártó cége, az orosz Uralkalij vezérigazgatóját. Vlagyiszlav Baumgertner jelenleg is minszki házi őrizetben van.
A Ria Novosztyi kommentárja szerint egyáltalán nem biztos, hogy Szerzs Szargszján örmény államfő ezek után részt vesz az EU úgynevezett keleti partnerségi csúcstalálkozóján november végén, Vilniusban. Azon a tervek szerint Ukrajna az orosz győzködés ellenére aláírja az európai uniós társult tagsági megállapodást, és egyben csatlakozik az uniós szabadkereskedelmi megállapodáshoz.
HíradóA jelentés szerint a kazah államfő az úgynevezett Legfelső Eurázsiai Gazdasági Tanács csütörtöki ülésén közölte: Recep Tayyip Erdogan török kormányfő fordult hozzá azzal a kéréssel, hogy országát vegyék fel a három szomszédos volt szovjet köztársaság alkotta gazdasági szervezetbe.
Nazarbajev hozzátette, külföldön gyakorta kérdezik tőle, hogy a régi Szovjetuniót támasztják-e fel a vámuniót is magába foglaló eurázsiai szövetség tervével, vagy valami olyasmit akarnak létrehozni, ami "Oroszország alá tartozik". A kazah államfő ezért úgy gondolja, hogy Törökországot befogadva véget vethetnének a találgatásoknak.
Arkagyij Dubnov, a Ria Novosztyi tudósítója kommentárjában szenzációnak tartja, hogy a NATO-tag Törökország, az iszlám világ egyik legnagyobb állama, amely évek óta szeretne az Európai Unió tagja lenni, a működését épp hogy csak elkezdő, most még szűk körű (orosz-fehérorosz-kazah) "klubba" kérte felvételét. Szerinte egyelőre nem világos, hogy Törökország vámuniós tagság iránti igényének bejelentése csupán a Moszkva, Asztana, Minszk és Ankara érdekeit kifejező hangzatos reklámakció-e, vagy pedig egy "gazdaságilag jól kitervelt, briliáns geopolitikai elképzelés".
Az orosz újságíró emlékeztetett rá, hogy Örményország államfője szeptember elején váratlanul Moszkvába érkezett, és ott kevesebb, mint három hónappal az európai uniós társult tagsági megállapodás aláírása előtt jelentette be, hogy országa csatlakozni kíván az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz. Jerevánnak fontos érv, hogy az ország biztonságát az Azerbajdzsánnal fennálló, a hegyi-karabahi konfliktussal terhelt viszonya miatt Moszkva és a volt szovjet tagköztársaságok által létrehozott Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete tudja garantálni.
A Ria Novosztyi tudósítója úgy véli, hogy a Kreml Örményország bevonásával akarja ellensúlyozni Ukrajnának az Európai Unióhoz való közeledését és az orosz-fehérorosz feszültségeket okozó "káliumos vitát".
Augusztus végén Minszkben 100 millió dolláros kárt okozó hivatali visszaélés vádjával őrizetbe vették a világ egyik legnagyobb káliumalapú műtrágyagyártó cége, az orosz Uralkalij vezérigazgatóját. Vlagyiszlav Baumgertner jelenleg is minszki házi őrizetben van.
A Ria Novosztyi kommentárja szerint egyáltalán nem biztos, hogy Szerzs Szargszján örmény államfő ezek után részt vesz az EU úgynevezett keleti partnerségi csúcstalálkozóján november végén, Vilniusban. Azon a tervek szerint Ukrajna az orosz győzködés ellenére aláírja az európai uniós társult tagsági megállapodást, és egyben csatlakozik az uniós szabadkereskedelmi megállapodáshoz.
Törökország nem vár tovább!
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta Törökországról szóló jelentését, melyben lehetővé teszik a csatlakozási tárgyalások folytatását.
A
jelentés egyben kritikákat is fogalmaz meg a török féllel szemben. Már
három éve stagnál a török csatlakozási folyamat. A csatlakozni kívánó
országoknak 35 témafejezetet kell az EU-val megvitatni és lezárni,
amiből Törökországnak eddig összesen egyet sikerült befejezni.
Korábban
Németország és Franciaország voltak a csatlakozás legfőbb ellenzői,
azonban idén ők is zöld utat adtak. Három éve Ciprus elismerése feletti
vita miatt szakadt meg az amúgy is lassú csatlakozási folyamat.
Törökország
csatlakozása kétségtelenül több kihívást tartogat, mint az integráció
eddigi állomásai. A kulturális különbségeken túl hatalmas erőpróba lenne
az EU számára a politikai és gazdasági hatások kezelése. Az Unió
jelenlegi támogatási rendszerében egy most csatlakozó Törökország
aránytalanul sok pénzt szívna el közös költségekből, a 75 millió lakosú
ország döntéshozói súlya pedig meghaladná Németországét az egyre nagyobb
szerepet kapó Európai Parlamentben. Kétségtelenül sokaknak borzolja az
idegeit, hogy a szűk nyugat- európai együttműködésnek indult integrációt
egy Iránnal és Irakkal határos muszlim ország irányítsa. Az EU-nak
ugyanakkor nagy szüksége van Törökországra, ha a világpolitikában
hangsúlyosabb szerepet kíván játszani: a NATO második legnagyobb
haderejét adó ország megnyitná Európa lehetőségeit a Közel-Keleten és az
ország lendületben lévő gazdasága is hatalmas lehetőségeket tartogat az
öreg kontinens számára.
Az
Európai Unió csupán ki szeretné használni Törökországot. A török haderő
potenciálja és a török gazdaság ereje kívánatos a tobzódó nyugat
számára, azonban szeretnék elkerülni, hogy a muszlim ország beleszóljon
az Európai Unio politikájában. Számukra ez a csatlakozási folyamat a
legoptimálisabb. Nem kell támogatniuk a török gazdaságot, nem kell
beleszólást biztosítaniuk az EU-s politikába és kedvükre fogalmazhatnak
meg igényeket a török féllel szemben.
Azonban
úgy tűnik, hogy Törökország megunta ezt a játékot! Nurszultan
Nazarbajev kazah elnök javasolta, hogy Törökországot vegyék fel a
Vámunióba. Nazarbajev szerint a török elnök fordult hozzá azzal a
kéréssel, hogy vegyék fel Ankarát az eurázsiai gazdasági szövetségbe –
jelentette ki a kazah elnök a minszki FÁK csúcstalálkozó keretében
tartott eurázsiai gazdasági fórumon.
Nazarbajev
szerint Törökország felvételével elhárulnának azok a kérdések és
felvetések is, miszerint a Vámunió orosz birodalmi projekt lenne vagy a
Szovjetunió egyfajta újjászervezése.
Kíváncsian várjuk a fejleményeket!
Juhász Pál
Néhány
hónap múlva már emlegetni fogják a Shanghaji Szerződés és Törökország
közeledését. Izráel nagy pofont kapott ( ismét ). Nemsokára bejelentik
Azerbajdzsán csatlakozását is , következik Grúzia és ha " jól alakul "
Ukrajna. 1-2 éven belül Románia , Bulgária , Szerbia. Törökország
magával viheti Macedóniát és Boszniát talán Albániát is. Crna Gora nem
kérdés. Marad még Horvátország , Magyarország és Csehország. Szlovákia
már féllábbal benn van , csupán várni kell az ukránokra. A finnek is
választhatnak Skandinávia és az Orosz Vámunió között. A 3 balti állam
közül a litvánok valószínüleg követeik Lengyelországot , a lettek
viszont nagy valószínűséggel csatlakoznak az Vámunióhoz. Észtország még "
tartja " magát .
" Szerinte egyelőre nem világos, hogy Törökország vámuniós tagság iránti igényének bejelentése csupán a Moszkva, Asztana, Minszk és Ankara érdekeit kifejező hangzatos reklámakció-e, vagy pedig egy gazdaságilag jól kitervelt, briliáns geopolitikai elképzelés". A cikkíró szerint , bár a válasz már adott.
" Szerinte egyelőre nem világos, hogy Törökország vámuniós tagság iránti igényének bejelentése csupán a Moszkva, Asztana, Minszk és Ankara érdekeit kifejező hangzatos reklámakció-e, vagy pedig egy gazdaságilag jól kitervelt, briliáns geopolitikai elképzelés". A cikkíró szerint , bár a válasz már adott.
rozsola
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése