Kevés a pénz a méltányos élethez, ennyire rossz a helyzet itthon?

Több európai háztartás rosszabb pénzügyi helyzetben van, mint két vagy három éve – és ötévnyi recessziót, megszorítást és növekvő munkanélküliséget követően nem képesek időben kifizetni a számláikat.

Számos európai országban a gazdaság fellendülése mellett a növekvő munkanélküliséggel párhuzamosan az általános fogyasztói bizalom csökken, a vásárlóerő gyengül, a kifizetések pedig akadoznak- derült ki az Intrum Justita Fogyasztói Fizetési Jelentéséből, mely 21 országban több mint 10 ezer fő részvételével vizsgálta a fogyasztói fizetések alakulását.
Noha a válaszadók többsége (76%) egyetértett abban, hogy a számlákat időben kell kifizetni, a lakossági fizetési szokásokat ismertető legátfogóbb európai felmérés eredményei mégis aggasztóak. A tendenciák azt mutatják, hogy a vásárlókon és vásárlóerejükön folyamatos a nyomás, óriási figyelmet kell szentelni a fogyasztók vásárlási szokásainak, és a pénzügyi, valamint a gazdasági stabilitásra gyakorolt lehetséges hatásnak – közölte a Privátbankárral az Intrum Justitia.

A bizalomvesztés lehet a növekedés fékje
Miközben a megszorítások az európai fogyasztók életére mindenhol hatással vannak, a helyzet jelentősen eltér a kontinens északi, déli és keleti részén. A német nyelvterületeken és a skandináv országokban élők könnyebben képesek elkerülni a súlyos tartozásokat és jóval fényesebben látják saját gazdasági helyzetüket. Eközben az európai kontinens keleti és déli részén élők sokkal nagyobb pénzügyi bizonytalanságban érzik magukat, mint bármikor korábban, mivel a hitelek visszafizetésével küzdenek.
Olyan országokban, mint Görögország és Portugália – a foglalkoztatottakat sújtó szüntelen megszorítások történelmi mélységekbe repítették a fogyasztói bizalmat. Ezek a változások kedvezőtlen hatással lehetnek Európa hosszú távú gazdasági fellendülésére, mutatott rá az Intrum Justitia Fogyasztói fizetési szokásokat vizsgáló felmérése.

Az áfát és a rezsit nyögik
A válaszadók jelentős hányada (összesen 26 százalékuk) mondta azt, hogy a számlák kifizetése után nem maradt pénzük, míg egyes országokban (úgymint Észtország, Görögország és Magyarország) a válaszadók jóval több mint 40 százaléka jelezte, hogy nincs elegendő pénzük a méltányos élethez.
A lehetséges okok közül az összes válaszadó 54%-a az otthoni pénzügyi nehézségekért az eurót tette felelőssé. A magas helyi és közösségi adók és a helyi árukra és szolgáltatásokra kirótt helyi áfa is gyakran szerepelt a szükségtelen pénzügyi nyomást okozó tényezők között. Az üzemanyag és az energia szerepel a háztartások pénzügyi stresszt kiváltó okok listájának második és harmadik helyén.
Az emberek háromnegyede késik a fizetéssel
A felmérésben résztvevő magyarok többsége fontosnak tarja számlái határidőre történő megfizetését, ugyanakkor 72 százalékuk maradt el ennek betartásával az elmúlt 2-3 évben. Szűkös időkben a számlák kifizetésének sorrendjét szinte minden tekintetben az európai átlaghoz azonos szinten rangsoroljuk, látható eltérés csak a pénzügyi szolgáltatások teljesítésében tapasztalható, ahol a hazai válaszadók jelentősen hátrébb sorolják hiteltermékeik törlesztését, mint az európai átlag.
Az anyagi nehézségek legfőbb okának a magyar válaszadók a munkanélküliségen túl az energia és az üzemanyag árát jelölték meg, ami egybeesik az EU átlagával. Általános megítélésük szerint Magyarországon a második legrosszabb a lakosság fizetési képessége, ami jelentősen eltér a felmérésben résztvevő országok véleményétől, akik kivétel nélkül Spanyolországot látják a második legrosszabbul teljesítőnek Görögország mögött.
Kevesen tesznek félre
Arra a kérdésre, hogy jelenleg elegendő pénze van-e egy kiegyensúlyozott életvitel fenntartásához, 47 százalék válaszolt nemmel, ami a magyarokat a második legrosszabb helyre sorolja az észtek után. A helyzet negatív megítélése összefügg azzal is, hogy a válaszadók 30 százaléka fontolgatja, hogy külföldre költözne pénzügyi helyzete miatt. Negatív eltérés tapasztalható a megtakarítások terén is, a magyar válaszadók 20 százaléka tesz félre rendszeresen, míg az EU átlag 32 százalék, és míg az átlag európaiak 60 százaléka helyez hangsúlyt arra, hogy gyermekeit megismertesse a helyes pénzügyi kultúrával, addig a magyar válaszadók 68 százaléka tartja ezt fontosnak.
„Az Intrum Justitia jelentése egyértelműen rámutat arra, hogy olyan megoldásokat kell találni a fogyasztók fizetési nehézségeire, melyek nemcsak hogy biztosítják a fizetőképességet, de segítenek is a vállalatoknak minimálisra csökkenteni hitelezési veszteségeiket, sikeres vállalkozásokat építeni, munkahelyeket és jólétet teremteni.
(privatbankar)

Nagyhatalom vagyunk, de csak használtautókban

13 év lett a magyar autók átlagéletkora, és tömegesen hoznak be használt autókat külföldről. A magyar ember szegény, erre telik. A külföldi autógyárakra nem lehet a jövőt alapozni. Jobb fizetésekre, a belső kereslet növelésére van szükség.