Az Országgyűlés kedden elfogadta a büntetés-végrehajtási kódexet, amelynek egyik célja, hogy a börtönök önellátóvá váljanak.
A
438 paragrafusból álló, 192 oldalas törvénykönyv 2015. január 1-jén
lép hatályba az átfogó igazságügyi reform részeként. Ezzel először
szabályozza törvény Magyarországon a modern büntetés-végrehajtást, a
kódex ugyanis egy 1979-ben elfogadott, azóta számtalanszor módosított
törvényerejű rendeletet vált fel.
A
251 igen szavazattal, 47 nem ellenében és 43 tartózkodás mellett
elfogadott jogszabály újítása, hogy olyan kockázatelemzési és -kezelési
rendszert vezet be, amely a fogvatartottak besorolásával,
személyiségük változásának nyomon követésével és a korábbi döntések
rendszeres felülvizsgálatával elősegíti társadalmi
visszailleszkedésüket, a visszaesők számának csökkenését.
Ennek
érdekében jön létre 2016. január 1-jén a központi kivizsgáló és
módszertani intézet. Itt döntenek majd a legalább másfél év
szabadságvesztésre ítéltek elhelyezéséről. Ők egy hónapig tartózkodnak
az intézetben, amíg szakemberek összefoglaló kockázatelemzést
készítenek róluk, illetve meghatározzák a visszaesési kockázat
csökkentéséhez szükséges feladatokat.
A
törvénykönyv fenntartja azt a már a 2010-es kormányváltás után hozott
szabályt, hogy az elítélteknek - a munkaképtelenek, a tanköteles
korúak, a nyugdíjkorhatárt betöltöttek, a terhességük 6. hónapját elérő
nők és a gyermeküket gondozók kivételével - dolgozniuk kell. Az
elítéltek által végzett munka szervezésekor törekedni kell a
büntetés-végrehajtási szervezet önellátóvá és részben önfenntartóvá
tételére - olvasható a jogszabályban.
A
fogvatartottaknak nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk fogva tartásuk
költségeihez, ennek napi összege nem lehet kevesebb, mint az egy havi
alapmunkadíj egy százaléka. Az alapmunkadíjnak el kell érnie a
minimálbér legalább egy harmadát.
Az
elítélteknek meg kell téríteniük a szándékos egészségsértés és az
általuk okozott sérülések miatt adódó költségeket, de kötelezően
fizetniük kell a mosásért és az olyan többletszolgáltatásokért, mint a
merülő forraló és a hűtőszekrény használata. Újítás az is, hogy az
elítélteknek a szabadulásra való felkészülés érdekében az eddigieknél
nagyobb tartalékot kell képezni keresetükből vagy a nekik járó
rendszeres ellátásból.
A
kódex a különböző végrehajtási fokozatokhoz három-három
rezsimkategóriát rendel általános, enyhébb és szigorúbb szabályokkal,
amelyek elsősorban az elítéltek intézeten belüli mozgatását, a
zárkaajtó nyitva vagy zárva tartását, illetve a kapcsolattartást
határozzák meg. Hogy ki melyik rezsimkategóriába kerül, azt elsősorban
biztonsági és visszaesési kockázati besorolása, magatartása és a
re-integrációs programokban való előrehaladása alapján állapítják meg.
A
törvénykönyv emellett az eddiginél szigorúbban szabályozza a
fogvatartottak nyilatkozattételi lehetőségeit. Új elem benne a
szabadságvesztés alapelveinek rögzítése. Az eddiginél nagyobb szerepet
kap az egyénesítés, az elítéltek hatékonyabb oktatása és
foglalkoztatása, a szabadulás utáni jogkövető életmódhoz szükséges
feltételek biztosítása, valamint az önellátó büntetés-végrehajtás
kialakítása.
Szintén
újdonság, hogy egyes erőszakos bűncselekmények - például a nemi
erkölcs elleni bűntettek - sértettjei értesítést kaphatnak arról, ha
bántalmazójuk szabadlábon van.
Navracsics
Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indoklása szerint a kódex
elkészítését a társadalmi változások mellett a július 1-jétől hatályos
új büntető törvénykönyv (Btk.) elfogadása és az elmúlt évek
tapasztalatai is aktuálissá tették. Emellett jogállami követelmény,
hogy a személyi szabadság elvonását és korlátozását a legmagasabb
jogszabályi szinten, vagyis végre törvényként szabályozzák - jegyezte
meg.
Expozéjában
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár arról is beszélt, hogy az új
kódex érdemben csökkenti a túlzsúfolt megyei bv-intézetek
telítettségét.
(MTI)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése