A balkáni bázis

Az 1989-es nagy atlantista hódítás folytatásaként 1991-ben a jugoszláv államszövetség szétesése / szétverése következett. Itt a cionista érdek a "nemzeti önállóság" és a "nemzetállamok" valamint "elég a szerb elnyomásból" címszó alatt érvényesült. Ez ugye nagyon szépen hangzik, de azért lássunk át a szitán és nézzük meg alaposabban. A nemzetállam és a nemzeti öntudat, soha nem lehet azonos a soviniszta és uszító viselkedéssel. Márpedig itt nem pusztán nemzetállamokat akartak létrehozni, mert akkor elismerik a Krajinai Szerb Köztársaságot például, és nem hagyják beolvasztani az új horvát államba. Itt arról volt szó, hogy ha már felbomlik egy államszövetség, akkor a szerb befolyás a lehető legkisebb legyen, ezáltal pedig az orosz érdekszféra csökkenjen. Az alkalom teljesen megfelelő volt, hiszen a cionpribékek boldogan koccintottak a szovjet birodalom ravatalánál és tudjuk, a kilencvenes években nem is igazán volt Oroszország hatalmi tényező. Sorra váltak ki a tagállamok és szorították ki a szerbeket a területükről. Montenegróval megszűnt a tengerre való kijutás, Koszovó pedig egy nemzet teljes megalázása. Itt egy nemzet gerincét próbálták eltörni, mert tudták, hogy ők nem potenciális szövetségesei az atlantistáknak. Persze ezek után még tárgyalásokat kezdeményeznek velük az uniós tagságról, ami az arcátlanság csúcsa.

Térjünk át Boszniára, amely különös képződmény a balkánon belül is. Számomra már azt sem egyszerű meghatározni, hogy ki is számít bosnyáknak. Inkább gyűjtő fogalomként aposztrofálhatjuk. Maga az "állam" 1992 április 5-én vált függetlenné. Voltak gondjaik természetesen a horvátokkal is, de ugye azt a "békefentartók" kezelték, mert nem ez volt a lényeg. Ismeretes, hogy ennek az államképződménynek legkevesebb a fele összefüggő szerb lakosságú terület. Mára ez az arány megváltozott. Logikus lett volna ezt a területet minimum Szerbiához csatolni, ha már következetesek akartak volna lenni, de itt bújik ki a szög a zsákból, mert itt következetességről, a nemzetek érdekeiről szó sem volt. Nem ez volt a valós cél. Egy erős Szerbia a térségben, egy erős orosz szövetséges? Semmiképpen.

Végül jött a daytoni "béke" 1995. december 14., amivel valójában bebiztosították az amerikai jelenlétet a balkánon. Érdekes, pont 1995-ben szállták meg a horvátok is a Krajinai Szerb Köztársaságot is. Folyton ezek a véletlen egybeesések. Maga a Boszniának nevezett "állam" egy lélegeztető gépen életben tartott képződmény, mert államnak nevezni túlzás. Milyen állam az amelynek az alkotmányos berendezkedését a fent említett szerződés adja? Milyen állam az ahol a hatalom az ENSZ-megbízott kezében összpontosul? A daytoni megállapodás kimondta: "ahhoz, hogy valaki bosnyák állampolgár legyen egy igazolást kell kapnia az orvostól, hogy nem szenved tuberkulózisban vagy AIDS-ben". Ennek következményeképp a már jelentős számban jelenlevő mudzsahidek még szaporodtak néhány százezerrel. Harcban edzett emberekről van szó, akik itt továbbadhatják tudásukat, de alkalomadtán használhatják is valahol... például Európában, ha úgy alakul.

Meg kell említeni, hogy az Oszmán birodalom haderejében nagy számban harcoltak -többek között a mohácsi csatában is- ún. bosnyákok, akik a birodalom afrikai, ázsiai tartományaiba szóródtak szét, de a mai napig számon tartják származásukat. Ezek alapján a fent említett orvosi vizsgálaton átesett iszlám vallású ember bosnyák. Vagyis csináltak egy államot, amerikai bázissal, és egy iszlám harcosokat gyűjtő, mintegy kondenzátorként működő területet. Ezt a "kondenzátort" bárhol ki lehet sütni Európában. Tekintetbe véve a demográfiai mutatókat Franciaországban, Angliában, Németországban ez elég vészjóslón hangzik.

Persze most többen arra gondolhatnak, hogy ez minket nem érint. Nincs jelentős iszlám közösség az országunkban? Vannak menekülttáborok ahonnan beszivároghatnak. Alkalomadtán megszólíthatják a kormányfő által rejtett erőforrásnak nevezett, különösen védett csoportot is. Alkalomadtán Kolompár Mohamed József tűzifát vagy ruhát kaphat egy adott iszlám közösségtől. Az iszlám vallásra nem nehéz áttérni csak meg kell szólítani őket. Végezetül még egy érdekesség. A délszláv háborúban horvát oldalon találunk egy Rózsa-Flores Eduardo nevezetű személyt, akit Bolíviában vontak ki a forgalomból és a Magyar Iszlám Közösség saját halottjának tekinti.

Dévai István