Vlagyimir Putyin
orosz elnök véglegesítette a törvényt, ami az extrémizmussal kapcsolatos
bűncselekmények miatt kiszabott pénz- és börtönbüntetést szigorítását
írja elő. Az extrémizmus kapcsán kiszabható börtönbüntetés minimumát 4
évre, maximumát 6 évre szigorították, a minimum pénzbüntetést 300000
rubelre (mintegy 2 millió forint), a maximumot pedig 500000 rubelre
növelték.
Extrémizmus
alatt az orosz jog jóval több mindent ért, mint a kizárólag a
zsidó/cigány kisebbség és a negatív devianciák védelmére összpontosító
nyugati törvények.
Abban
hasonlóság mutatkozik, hogy mindkét jogrendszer a vallási és etnikai
alapon elkövetett bűncselekményeket nevezi extrémizmusnak, de a
hasonlóság ezzel véget is ér. A különbségek nem a meghatározás, hanem
főként a jogalkalmazás terén mutatkoznak. Míg a nyugati törvények faji
alapú extrémizmus esetén csak a fehér emberre érvényesek, vallási alapon
elkövetett bűncselekmények esetében pedig csak a zsidóellenességet és a
holokauszt-kultusz ellen fellépőket büntetik, az orosz meghatározás
ennél jóval összetettebb, egyenlő mértékben vonatkozik minden társadalmi
csoportra.
Az
Oroszországi Föderációban a vallási alapú extrémizmus jórészt a dzsihád
nevében elkövetett bűncselekményekre, vagyis az iszlám radikalizmus
visszaszorítására értendő. Nagyszámban vannak emellett vallásellenes
bűncselekmények, ilyen esetek például a keresztény templomok
megrongálása, vagy papok elleni agresszió. Ezeket főként ateisták, és
nyugati zsidók által pénzelt civil szervezetek tagjai követik el.
Etnikai alapú extrémizmus kategóriába tartoznak a nyugati értelmezés
szerinti "nemzeti radikálisnak" megfeleltethető szervezetek utcai
agressziói. Az ilyen szervezetek Oroszországban többnyire nyugati
támogatással, szeparatista mozgalomként tevékenykednek, mert a nyugati
tömb számára a faji ellentétek felhasználása kiváló eszközt jelent
Oroszország darabokra szakításához.
A
két jogrend közti különbség, hogy nyugaton az extrémizmus elleni
fellépés a negatív devianciák védelme az össztársadalmi érdekkel
szemben. Eközben keleten az extrémizmus elleni harc a társadalmi
igazságosság képviseletét, az össztársadalmi egyensúlyt veszélyeztető
csoportok elleni fellépést jelenti. (A közelmúltban az Orosz Ortodox
Egyház extrémizmus kategóriába sorolta a társadalmat bomlasztó
liberalizmust, a fogyasztói társadalom hedonizmusát is.)
Az
extrémizmus elleni törvények szigorítása Oroszországban azt mutatja,
hogy az állam minden eddiginél több energiát fektet a társadalmi
egyensúly, a rend fenntartására. Ennek kapcsán is elmondhatjuk, hogy az
orosz törvénykezés a nemzetközi jogot forradalmasítja.
Magyarországon
is kívánatos az ehhez hasonló jogalkalmazás bevezetése. A cigányok
által elkövetett lincselések, a többségi társadalom tagjainak agresszív
kisebbség általi terrorizálása faji alapú extrémizmus. A buzifelvonulás
extrémizmus, mert általánosan elfogadott társadalmi normákat és a
közerkölcsöt sérti. Vallási alapú extrémizmus pedig a liberális sajtó
egyház elleni mocskolódása: az orosz jogalkalmazás alapján az Indexhez
hasonló förmedvények "újságírói" mind vallásellenes extrémizmus miatt
azonnal 6 év börtönbüntetést kapnának.
Molnár István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése