2014. február 24., hétfő

Ne bontsd le, újítsd fel!


b_200_200_16777215_00___images_stories_tanyasi_haz_2.jpgA hazánk településállományának Európa-szerte egyedülálló jelensége a tanya. A tanya az századok során a Magyar Alföld képének unikális és meghatározó elemévé vált. A XX. század eseményei folytán azonban a tanyavilág addigi szerves fejlődése előbb megbicsaklott, majd megállt.
Napjainkban a tanya – bár jelentőségéből veszített – még mindig több mint 200 000 embernek nyúltja az otthont, munkát, míg egyre többeknek a kikapcsolódást vagy a szabadság érzését. A magányos település jelleg azonban számos olyan hátrányt jelent, amely megnehezíti, hogy ez a településfajta a XXI. században sikerrel tölthesse be régi és új feladatait.
Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozása lehetőséget nyújt arra a, hogy a tanyavilágot újból fejlődési pályára állítsuk és a magyar nemzeti vagyon részeként megóvjuk a következő generációk számára. E célok elérése érdekében az FVM-VKSZI létrehozta a Magyar Tanya Programirodát, amely a már dolgozó Helyi Vidékfejlesztési Közösségeket kívánja a tanyafejlesztés lehetőségeinek feltárásával, információkkal, és hírekkel segíteni, egyszersmind ösztönözni a munkacsoportokat a tanyák fejlesztési tervekbe történő bevonására.
A tanya és a tanyasi életforma múltja:
Az Alföldön a törökdúlás után csak néhány város maradt meg, amelyek magukba foglalták az elpusztult falvak területét is. A nagy külterületű városok határában születtek meg az első tanyák., amelyek előbb csak az állatok mellé szerződtetett ember, később egész családok otthonává vált. A XIX. századra a tanya már az alföldi mezővárosok szerves részévé vált. A tanyasi gazdálkodás biztos megélhetést nyújtott és hozzájárult a magyar társadalom modernizációjához; a parasztpolgár a kor társadalmának megbecsült tagja volt. A második világháborúig a tanya birtoklása rangot és megélhetést birtokosának. A háború után jelentősen megnőtt a tanyák száma, ám a nagyüzemi mezőgazdasági termelés térnyerése, a kedvezőtlen állami szabályozás és a városokban elérhető magasabb életszínvonal hamarosan a tanyasi lakosság lélekszámának csökkenéséhez vezetett.
A tanya jelene:
A nyolcvanas évek elejétől kezdődően a tanya a pusztulási folyamatok között is erősen differenciálódott, a különböző tanyatípusok egyre élesebben különültek el egymástól. Napjainkra a tanyáknak számos típusa alakult ki (pl.: farmtanyák, üdülőtanyák, szociálisan problémás tanyák), lakóik pedig más-más társadalmi csoportok tagjai. A tanyák vidékenként is eltérnek egymástól, így fejlesztésük átgondolt és a helyi igényekhez alkalmazkodó beavatkozást igényel. A mai magyar tanya legfőbb vonzereje a természethez közeli és független életvitel lehetősége, ugyanakkor elriasztó hatású lehet az infrastruktúra és szolgáltatások hiánya.
Milyen értéket képvisel a tanya?
A tanya a Magyar Alföld egyedi és Európa más tájain szokatlan jelensége, míg a tanyasi életforma a nemzet kulturális örökségének szerves része. A tanya már puszta épületként is a nemzeti vagyon része, de ennél jóval értékesebb azon ”szolgáltatások” összessége, amelyet a tanya nyújt. Tanyáink egyszerre kínálnak természetközeli otthont, munkahelyet, kikapcsolódási lehetőséget. A tanyasi lakosság tartja fenn a jellegzetes alföldi kultúrtájat.
Miért cél a tanyák megóvása, fejlesztése?
Magyarország lakosságának 2%-a él tanyán, ami több, mint Pécs vagy Székesfehérvár lakossága. Ha csak az Alföldet tekintjük, akkor ez az arány jóval magasabb, 6-8% közötti. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás pozitív hatásait e néptömegre is mindenképpen ki kell terjeszteni. A tanyasi életminőség fejlesztésével jelentős pozitív hatások érhetőek el. Nyugat-Európában már zajlik a lakosság városoktól távoli vidékre történő kiáramlása, ennek elsődleges célpontjai a különleges és természethez közeli életmódot kínáló települések. Hazánkban e folyamatnak a kezdetén járunk és a tanyák hamarosan az őket fejlesztő közösségek értékeivé válhatnak.
Részlet a VKSZI Magyar Tanyákért Programiroda korábbi hírleveléből.
Út a Jövőbe

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése