A
hazánk településállományának Európa-szerte egyedülálló jelensége a
tanya. A tanya az századok során a Magyar Alföld képének unikális és
meghatározó elemévé vált. A XX. század eseményei folytán azonban a
tanyavilág addigi szerves fejlődése előbb megbicsaklott, majd megállt.
Napjainkban
a tanya – bár jelentőségéből veszített – még mindig több mint 200 000
embernek nyúltja az otthont, munkát, míg egyre többeknek a
kikapcsolódást vagy a szabadság érzését. A magányos település jelleg
azonban számos olyan hátrányt jelent, amely megnehezíti, hogy ez a
településfajta a XXI. században sikerrel tölthesse be régi és új
feladatait.
Magyarország
Európai Unióhoz történt csatlakozása lehetőséget nyújt arra a, hogy a
tanyavilágot újból fejlődési pályára állítsuk és a magyar nemzeti vagyon
részeként megóvjuk a következő generációk számára. E célok elérése
érdekében az FVM-VKSZI létrehozta a Magyar Tanya Programirodát, amely a
már dolgozó Helyi Vidékfejlesztési Közösségeket kívánja a
tanyafejlesztés lehetőségeinek feltárásával, információkkal, és hírekkel
segíteni, egyszersmind ösztönözni a munkacsoportokat a tanyák
fejlesztési tervekbe történő bevonására.
A tanya és a tanyasi életforma múltja:
Az
Alföldön a törökdúlás után csak néhány város maradt meg, amelyek
magukba foglalták az elpusztult falvak területét is. A nagy külterületű
városok határában születtek meg az első tanyák., amelyek előbb csak az
állatok mellé szerződtetett ember, később egész családok otthonává vált.
A XIX. századra a tanya már az alföldi mezővárosok szerves részévé
vált. A tanyasi gazdálkodás biztos megélhetést nyújtott és hozzájárult a
magyar társadalom modernizációjához; a parasztpolgár a kor
társadalmának megbecsült tagja volt. A második világháborúig a tanya
birtoklása rangot és megélhetést birtokosának. A háború után jelentősen
megnőtt a tanyák száma, ám a nagyüzemi mezőgazdasági termelés
térnyerése, a kedvezőtlen állami szabályozás és a városokban elérhető
magasabb életszínvonal hamarosan a tanyasi lakosság lélekszámának
csökkenéséhez vezetett.
A tanya jelene:
A
nyolcvanas évek elejétől kezdődően a tanya a pusztulási folyamatok
között is erősen differenciálódott, a különböző tanyatípusok egyre
élesebben különültek el egymástól. Napjainkra a tanyáknak számos típusa
alakult ki (pl.: farmtanyák, üdülőtanyák, szociálisan problémás tanyák),
lakóik pedig más-más társadalmi csoportok tagjai. A tanyák vidékenként
is eltérnek egymástól, így fejlesztésük átgondolt és a helyi igényekhez
alkalmazkodó beavatkozást igényel. A mai magyar tanya legfőbb vonzereje a
természethez közeli és független életvitel lehetősége, ugyanakkor
elriasztó hatású lehet az infrastruktúra és szolgáltatások hiánya.
Milyen értéket képvisel a tanya?
A
tanya a Magyar Alföld egyedi és Európa más tájain szokatlan jelensége,
míg a tanyasi életforma a nemzet kulturális örökségének szerves része. A
tanya már puszta épületként is a nemzeti vagyon része, de ennél jóval
értékesebb azon ”szolgáltatások” összessége, amelyet a tanya nyújt.
Tanyáink egyszerre kínálnak természetközeli otthont, munkahelyet,
kikapcsolódási lehetőséget. A tanyasi lakosság tartja fenn a jellegzetes
alföldi kultúrtájat.
Miért cél a tanyák megóvása, fejlesztése?
Magyarország
lakosságának 2%-a él tanyán, ami több, mint Pécs vagy Székesfehérvár
lakossága. Ha csak az Alföldet tekintjük, akkor ez az arány jóval
magasabb, 6-8% közötti. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás pozitív
hatásait e néptömegre is mindenképpen ki kell terjeszteni. A tanyasi
életminőség fejlesztésével jelentős pozitív hatások érhetőek el.
Nyugat-Európában már zajlik a lakosság városoktól távoli vidékre történő
kiáramlása, ennek elsődleges célpontjai a különleges és természethez
közeli életmódot kínáló települések. Hazánkban e folyamatnak a kezdetén
járunk és a tanyák hamarosan az őket fejlesztő közösségek értékeivé
válhatnak.
Részlet a VKSZI Magyar Tanyákért Programiroda korábbi hírleveléből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése