Rokkantak: nincs bocsánat
Egyelőre
nem követte bocsánatkérés azokat az adatokat, amelyeket a megváltozott
munkaképességűekről ismertetett a napokban Doncsev András államtitkár.
Ebből kiderült, az Orbán-kabinet tévedett, amikor a rokkantakat
munkakerülőknek titulálta. A már ellenőrzött betegek 52 százaléka
ugyanis nem jobb, hanem a korábbi ellenőrzésnél is rosszabb állapotban
van. A kormány adatai egyébként nem ellenőrizhetőek. Katasztrofális
helyzetbe kerültek a megváltozott munkaképességűek azzal, hogy a
kormány döntése miatt ma már nem nyugdíjszerű ellátást, hanem bármikor
csökkenthető vagy megvonható segélyt kapnak. A többi között erről
beszélgetett Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum vezetője szakértőkkel,
miután Doncsev András, az erőforrás tárca parlamenti államtitkára
válaszolt Pál Béla kérdéseire.
Aki
arra volt kíváncsi, hány rokkant embertől vették el-, illetve
csökkentették az ellátását, valamint hányan várnak még rendkívüli
felülvizsgálatra. Doncsev válaszából kiderült, hogy két év alatt alig
több mint 57 ezer megváltozott munkaképességű ember komplex
felülvizsgálatát végezték el az orvosszakértők, és még 135 ezren hátra
vannak. A 2012 januárja és 2013 december 31. között felülvizsgáltak 52
százalékánál nemhogy csökkent volna, hanem nőtt az egészségkárosodás
mértéke, és csupán 19 százalékuknál állapítottak meg javulást a
szakértők. A felülvizsgálatok után 5962 megváltozott munkaképességű
embernek szűnt meg az ellátásra jogosultsága.
Pedig
a kormány azért alakította át a rokkantnyugdíj rendszerét, mert az
érintettek többségét csalónak tartotta, akik tudnának dolgozni, csak nem
akarnak. A 90-es években valóban gyakori volt, a tömegével megszűnő
munkahelyek miatt rokkantnyugdíjba menekültek az emberek. “Ez egy
rendszerszerű, engedélyezett folyamat volt” – mondták lapunknak
szakemberek. Csakhogy akik akkor a munkanélküliség elől menekültek, ma
már nyugdíjasok. Ezt is figyelmen kívül hagyta a Fidesz-kormány, amikor a
teljes létbizonytalanságba taszította a beteg embereket.
A
kabinet – minden előzmény, felmérés, egyeztetés nélkül – 2011-ben
jelentette be, hogy átalakítja a rokkantsági nyugdíjrendszert, “mert a
jelenlegi fenntarthatatlan, pazarló, átláthatatlan és folyamatosan
államadósságot generál”, tehát az embereknek dolgozniuk kell.
Megszüntették a rokkantnyugdíjat, a rendszeres szociális járadékot és az
átmeneti járadékot, ezek helyett egységes, táppénzszerű ellátást
vezettek be.
Elvették
az utazási kedvezményt is, az érintettek önkormányzati segélyre,
hitelre, munkakeresési támogatásra, közgyógyellátásra sem jogosultak.
Főszabály az lett, hogy aki a nyugdíjkorhatárt elérte, az nyugdíjasként
kapja a továbbiakban a támogatását, mindazok pedig, akik a
nyugdíjkorhatár alatt vannak, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást
kapnak. Csaknem 200 ezer embernek, többek között azoknak, akik nem
töltötték még be az 57. életévüket, felülvizsgálatra kellett
jelentkezniük, ahol egy új pontrendszer alapján döntöttek, illetve
döntenek az orvosok a sorsukról. Ha úgy ítélik meg, hogy képesek
dolgozni, a betegek csak 30 ezer forint körüli rehabilitációs ellátásra
jogosultak.
Foglalkoztatásukkal
viszont már nem törődött a kormány. A kormányváltás előtt legalább 50
ezer megváltozott munkaképességű dolgozott, sokan nyolc órában vállaltak
munkát a támogatott cégeknél. Ezen kívül még a nyílt munkaerőpiacon is
többen alkalmazásban álltak. Ma viszont szinte kizárólag az akkreditált
szervezetek foglalkoztatják őket, mintegy 30 500-an dolgoznak, és szinte
mindenkit csak 4 órában alkalmaznak. További nyolcezren vannak –
csakúgy mint az előző években – a szociális foglalkoztatás keretein
belül alkalmazottak.
Bár
a megváltozott munkaképességűek már demonstrációkat is szervezetek az
őket ért támadás miatt, változást nem tudtak elérni. Doncsev András
válasza most újabb indulatokat váltott ki. Egy facebookos hozzászóló
például kijelentette: nem hiszi el azokat az adatokat, amelyeket az
államtitkár említett. Mint kifejtette, míg 2012-ben 43 774 rendes és
rendkívüli vizsgálatot végeztek el első fokon, addig két év alatt ez a
szám csak 57 082 főre nőtt. Az összehasonlítás érdekében leírta:
2007-2010 között évente csaknem 90 ezer szokásos, a meghatározott
időközönként esedékes felülvizsgálatot hajtottak végre. Doncsev adatai
nem ellenőrizhetőek – írta -, mivel az Nemzeti Rehabilitációs és
Szociális Hivatal honlapján ezek a számok nincsenek meg. A hozzászóló
szerint az államtitkár válaszában az sem igaz, hogy csak akkor
csökkenhet az ellátás, ha a beteg egészségi állapota javul. Ha ugyanis
egy volt rokkantnyugdíjast rehabilitálhatónak ítélnek, állapotjavulás
nélkül is csökkenthetik az ellátását. Kifejtette azt is, a számok – ha
igazak – azt bizonyítják, hogy nem szigorodott a rendszer, viszont az is
kiderül, hogy nincsenek és nem is voltak tömegével csalók a
rendszerben. Ebben az esetben nagy nyilvánosság előtt kellene bocsánatot
kérnie a kormánynak, és ki kellene jelenteni, nem mondott igazat,
amikor a “csaló”, vagy “zsivány” jelzőt ragasztotta a a megváltozott
munkaképességűekre.
Doncsev
András elismerte, hogy “a rokkantak ellen indított háborújuk is totális
kudarccal végződött”. Az államtitkár nem tájékoztatott arról, hogy évek
óta nem tettek semmit a munkaerőpiacra való visszatérésük érdekében.
Doncsev nem reagált az alapjogi biztos januári, súlyos kritikájára sem,
amelyben az ellátási kérelmek elbírálása a jogszabályban előírt 60 nap
helyett átlagosan fél évig, de sok esetben akár egy évig vagy még tovább
is eltartott, az eljárások jelentős elhúzódása pedig több tízezer,
közöttük sok ezer fogyatékossággal élő ember kiszolgáltatott helyzetét
súlyosbította.
(Forrás: Népszava)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése