A cionféreg Timosenkonak elgurult a gyógyszere – atomháborút akar

Egy minap nyilvánosságra került hangfelvétel tanúsága szerint, Timosenko egykori ukrán miniszterelnöknek túl rövidre sikerült a kórházi kezelése, illetve a hirtelen jött szabadulása során a börtön kórházból elfelejtette magával vinni a gyógyszereit.

Timosenko atomfegyverek beszerzéséről beszél, és nukleáris háborút vizionál. Ahogy sejthető volt, a cion-atlantisták és hűbéreseik számára a hatalom megszerzéséért semmi sem drága. 24.-én közzé tettek egy rögzített beszélgetést Timosenko és Shufrich között, ami 18.-án zajlott.

Timosenko Putyinról: „Fogni kell egy csomó fegyvert, és homlokon kell lőni ezt a szemetet”. Ezek után arról beszél, hogy a Krímen kívül van még Ukrajnában 8 millió orosz, akiken bosszút állhatnak.

Mindez bőségesen elég indok arra, hogy Oroszország katonai erővel védje meg szorongatott helyzetbe került népét. Ezekben a napokban is tömegesen érkeznek Ukrajnából oroszok a Krímbe, naponta átlagosan kétszázan folyamodnak orosz állampolgárságért az Ukrajnából menekülők. Rövidesen humanitárius problémák alakulhatnak ki, és felmerült a menekült táborok létesítésének lehetősége is. Előfordulhat, hogy több millió orosz fogja elhagyni az ukrán területeket. Az orosz többségű nagyobb városokban jelenleg feszült a hangulat, tüntetések zajlanak, és elszakadást követelnek.

Ez a telefon beszélgetés csak olaj a tűzre, és biztosítéka egy elhúzódó konfliktusnak, vagy egy nagyon gyors háborúnak. Ha Oroszország nem akar humanitárius katasztrófát a Krimben, és biztosítani akarja az ivóvizet és az áramot az ottaniaknak és a menekülteknek, nincs más lehetőség, mint az orosz területek nagyon gyors elcsatolása. Csak ez az egy lehetőség maradt.

Mindezzel Timosenko is tisztában van. Éppen ezért nyomatékosan kifejezi szándékát, hogy atom fegyvert kell szerezni, és azt be is kell vetni Oroszország ellen.

Korábban is írtuk, a cionistáknak semmi sem drága, csak a hatalom, és persze nem utolsó sorban Oroszország legyőzése, amely mint végső cél, az utolsó akadályt jelenti számukra világhatalmi céljaik elérésében. Ez az atomháború azonban nem csak ukrán-orosz atomháború lenne, hanem kiterjedne először Európára, majd az egész északi féltekére. Feltesszük a kérdést: különb-e Timosenko és az egész galíciai zsidó bandája, mint a szíveket evő szíriai terroristák? Semmivel sem, sőt talán rosszabb is. A nyugat pedig a szíriai kannibálok mellett az elmebeteg galíciai cionfasisztákat támogatja. 

Kemény Gábor

Vissza az atomfegyvereinket!

Ukrajna ismét atomhatalom szeretne lenni. Az ukrán parlamentbe két törvényjavaslatot is benyújtottak, amelyek azt célozzák, hogy Ukrajna ismét atomhatalom lehessen, mondja fel az atomfegyverek elterjedését akadályozó szerződést. „Az atomfegyverrel rendelkező állam státuszának” visszaszerzésére irányuló javaslatot Julija Timosenko Batykivscsina és Vitalij Klicsko UDAR nevű pártja nevében adták be. Ukrajna korábban önként mondott le atomfegyvereiről még 1994-ben. Cserében az úgy nevezett budapesti nyilatkozatban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország vállalta az ország határainak garantálását. Ukrajna, a Krím elcsatolása és Nagy-Britannia, valamint az Egyesült Államok tétlenkedése nyomán joggal érezheti, hogy becsapták.

Csakhogy sem az USA, sem az EU nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy – főleg a jelenlegi feszült helyzetben, és az ingatag ukrán belpolitikai helyzetben – Kijev tömegpusztító fegyverekhez jusson. A törvénytervezet előterjesztői nyilván pontosan tudják ezt, de nagy valószínűséggel azzal számolnak, hogy az atomfegyver rémével riogatott nyugat pénztárcája gyorsabban és jobban megnyílik majd Ukrajna számára. Ukrajna atomfegyverhez juttatása azért is öngyilkos lépésnek tűnik, mivel számos nyugat-európai fővárosban meg vannak győződve arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll meg a Krímnél, hanem előbb, vagy utóbb megpróbálja rátenni a kezét Kelet- és Dél-Ukrajnára is.

Bár Washington azt állítja, hogy Putyin ígéretet tett: nem támad Kelet-Ukrajnára, Zbigniew Brzeziński Jimmy Carter egykori amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója szerint Putyint egyetlen cél vezérli, hogy újjáépítse az egykori Szovjetuniót. A politikus az MSNBC televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy Putyin célja egész Ukrajna megszerzése volt, darabról darabra. Donyeck, Harkov, Luhanszk. Valószínűleg úgy, ahogy tette a Krímen, álruhás katonák bevetésével. Putyin legnagyobb zsákmánya Ukrajna lenne. Néhány hete még biztos volt benne, hogy már az övé. Úgy vélte Janukovics szolgálataira támaszkova nyeregben van. De a dolgok másképpen alakultak, az ukrán nép fellázadt, Janukovicsot elkergették. Putyin erre ösztönösen reagált. Úgy döntött megbünteti Ukrajnát, megtöri, ezért elszakította a Krímet.

Brzeziński szerint most minden azon múlik, elég határozottan reagál-e a világ Putyin agressziójára, vagy megelégszik szimbolikus szankciókkal. Természetesen – tette hozzá – azon is múlik, hogy az ukránok készek-e megvédeni országuk függetlenségét. Ha igen – jelentette ki – akkor fel kell Ukrajnát fegyverezni. Az egykori vezető amerikai politikus szerint Kelet-Európát egy új hidegháborús korszak fenyegeti. Veszélyben van számos ország függetlensége. Észtország, Lettország, Moldova, Grúzia Európa segítségére, támogatására szorul, meg kell védeni ezeket az országokat. Nagy valószínűséggel egy „kellemetlen időszak elé nézünk” – jelentette ki.

Bármilyen kötelezettséget is vállalt az Egyesült Államok Oroszországgal szemben, hogy nem állomásoztat amerikai katonákat Lengyelország területén, Moszkva krími területszerzése ezt semmissé teszi – jelentette ki az RMF FM lengyel rádiónak nyilatkozva Andrew Michta a washingtoni Európai Politikát Elemző Központ szakértője, aki Brzezińskihez hasonlóan úgy látja, Moszkvának erős jelzéseket kell adni, hogy a nyugat nem fogadja el az orosz terjeszkedést. A professzor úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak jelentős szárazföldi erőket kellene állomásoztatnia Lengyelországban, hogy Oroszország tisztában legyen vele: komoly ellenállásba ütközne, egy esetleges agresszió esetén.

Szerinte Putyin imperialista politikát valósít meg, amiben addig megy el, ameddig a világ megengedi neki. Lépései egy örült lépései, de konzekvensek. Ezért nem fog megállni, amíg megálljt nem parancsolnak neki. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jelenlegi ukrán helyzetben a NATO katonai beavatkozására nem lehet számítani. A határ, ameddig az oroszok elmehetnek a NATO határa, ha támadás érné, Észtországot, vagy Lettországot, akkor a NATO-nak súlyos ellencsapásra kellene elszánnia magát. Ha Oroszország Ukrajnában terjeszkedik, akkor tudomására kell hozni, hogy annak nagyon nagy ára van.

KarpatInfo

Nyílt levélben fordult Lemberg megye lakosságához hétfőn Olekszij Dusejko, a megyei rendőrség megbízott helyettes parancsnoka, kérve azokat, akik még nem adták le illegálisan tartott fegyvereiket, hogy ezt azonnal tegyék meg. Emlékeztetett arra, hogy a rendőrség a múlt pénteken Fegyver fedőnéven fegyverbegyűjtési akciót indított, de – annak ellenére, hogy az önkéntes fegyverleadás határideje már lejárt – mindenki számára szavatolják a büntetlenséget, aki haladéktalanul beszolgáltatja engedély nélkül tartott fegyverét az e célból Lembergben és a megye más településein létesített átvevőhelyeken – adta hírül a zik.ua lembergi hírportál. Dusejko egyúttal figyelmeztette azokat, akik nem engedelmeskednek a felhívásnak, hogy a rendőrség már megkapta a bírósági engedélyeket az illegális fegyverek és lőszerek felderítését célzó házkutatások végrehajtására. Azt is közölte, hogy az elmúlt három napban a rendőrök hét pisztolyt, 10 géppisztolyt, 13 vadászpuskát, egy lefűrészelt csövű puskát, 11 karabélyt, három házi készítésű fegyvert és több mint 200 darab lőszert koboztak el. Az rbc.ua ukrán hírportál vasárnap idézte Arszen Avakov belügyminisztert, aki a kormányülésen bejelentette, hogy Lembergben eddig háromezer darab fegyvert szolgáltatott be önként a lakosság azok közül, amelyeket a helyi rendőrőrsök 2014. február 18-i megostromlása során zsákmányoltak.

A lembergi belügyi szervek többször elhangzott közlése szerint ugyanakkor a rendőrségi épületek elfoglalásakor 1280 lőfegyver jutott illetéktelenek kezére, de ezek közül mintegy 300-at szinte azonnal sikerült visszaszerezni.

Gölöncsér Miklós