
- A Pravda interjúja Roman Lyaginnal, – a Donyecki Népköztársaság Központi Választási Bizottságának elnökével -
Nem kis zavart okozott a délkelet-ukrajnai Donyeckben, – Putyin elnök azon kérése, hogy halasszák el a május 11-ére kiírt függetlenségi referendumot. Az emberek aggódtak és azt kérdezték: “Hogyan lehetséges ez?”
A helyi független közigazgatás egyik tisztségviselője egy tanárnő, a meglepő hír kézhezvétele után a felállított barikádok tövében azt mondta:
“Nincs min gondolkodnunk! Népszavazás kell! Én ugyan ukrán nemzetiségű vagyok, ám egy orosz férfi felesége és nem érzek semmiféle közösséget azokkal az ukránokkal, akik embereket élve égettek meg Odesszában. – Nincs szándékunkban visszavonulni, eredeti tervünket nem adjuk fel és iskolánkban készen állnak a szavazó helységek a népszavazásra.”
***
Úgy
néz ki tehát, – hogy a donyecki emberek azt akarják, hogy 11-én
mindenképpen megtartsák a függetlenségről szóló népszavazást.
Ezzel
kapcsolatban, a Komszomolszkaja Pravda munkatársa Daria Aslamova, – a
helyszínen készített interjút Roman Lyaginnal, – a Donyecki
Népköztársaság Központi Választási Bizottságának elnökével, – hogy
tudósítsa az olvasókat arról; miképpen vélekednek itt az emberek
Donyeckben az orosz elnök azon kezdeményezéséről, hogy halasszák el a
népszavazást.
-
A népszavazás mindenképpen meg lesz tartva – mondta a tudósítónak Roman
Lyagin. – Mert az emberek ezt akarják. Számunkra ez élet-halál kérdés, –
s ez egyáltalán nem túlzás.
Igaz,
az ukrán kormány nemrég bejelentette az ideiglenes fegyverszünetet, –
de nem hiszünk nekik, egyszerűen azért, mert ezek csalók és gazemberek.
(SzRTI
megjegyzés: Az interjú felvétele után eltelt majd 2 nap eseményei
bebizonyították, hogy Lyaginnak és a donyeckieknek mennyire igazuk van. A
ruvr.ru információ szerint;
Az illegitim ukrán kormány csapatai folytatják és folytatni is fogják a
katonai agressziót a Donyecki Népköztársaság ellen, – függetlenül
attól, hogy az emberek hogyan döntenek a hétvégi referendumon,
népszavazáson).
-
Viszont Putyin elnök helyesen cselekedett, hogy kért bennünket a
referendum elhalasztására és a tárgyalások megkezdésére. – folytatta
Lyagin. – Ő jót akar, és politikailag is megalapozott a kérése, ám az
itteni helyzet, az itteniek számára nagyon nehéz. Viszont az elnök
kiváló érzékkel elérte azt, hogy a lakosság a Donyeck régió legtávolabbi
sarkában is figyeljen az eseményekre.
Nos,
ami az ő részéről egy diplomáciai lépés, az számunkra ingyen reklám. És
csak azt tudom mondani; Oroszország lényegében nem segít nekünk, s nem
vagyunk kötelesek elállni a népszavazástól.
- Mennyibe kerül a népszavazási kampány és maga a referendum?
-
Kevesebb, mint 2 ezer dollárba.(!) Bár sok papírmunkájába kerül a
regionális közigazgatásnak. De sok a politikailag öntudatos önkéntesünk,
akik terítik a nyomtatott hírleveleket és a meghívókat az eseményre.
Mindenki örül és lelkes, s így valóban nem kerül sokba. És sikerül is
eljuttatnunk minden ház, minden postaládájába a referendumra szóló
meghívást.
Magát
a népszavazást, a megszokott szavazó helységekben és helyeken fogjuk
lebonyolítani. Iskolákban, óvodákban és kórházakban. A szavazókról szóló
listáink frissnek mondhatók, bár vannak még 2012-es adataink is. A
lakosság a megszokott okmányokkal igazolhatja magát a szavazáson, de
lehetséges a tartózkodási engedéllyel és az érvényes útlevéllel való
részvétel is.
Mintegy
3.198.000. lehetséges szavazónk van. Több, mint 1200 helyről. Úgy
véljük, hogy ebből több, mint 2 millió választópolgár vesz részt a
szavazáson, a szavazásra jogosultak mintegy 70 százaléka.
Ha
hivatalos megfigyelők figyelemmel akarják kísérni a referendumot, ezt
nem tagadjuk meg. Mi nem hívtuk meg őket, de ennek ellenére szívesen
örömmel adunk akkreditációt mindenkinek. Több száz újságíró már be is
jelentkezett. A nemzetközi elismerésben maximálisan érdekeltek vagyunk, s
meg is akarjuk mutatni mindenkinek, hogy mi nem vagyunk terroristák!
Fontos
feladatunknak tartjuk, hogy bebizonyítsuk a világnak; itt nem pár száz
összeesküvő akciójáról van szó. Hanem hivatalos választásokról, melyeket
felügyelünk, s irányítunk mind a 22 választási bizottságban a donyecki
területen.
- Melyek a fő kérdések a szavazólapon?
-
A következők: “Támogatja-e ön annak a törvénynek a megalkotását és
kihirdetését, mely a Donyecki Népköztársaság függetlenségéről szól?” Ezt
a kérdést két nyelven is feltesszük a szavazóknak.
Ám
a függetlenség egy dolog, megfelelő önrendelkezési jogokat biztosít
nekünk. De nem jelenti azt, hogy csatlakozunk Oroszországhoz. Később
fogjuk eldönteni, hogy mit is teszünk majd ezzel a függetlenséggel.
A
Luganszk régióban ugyanezek a kérdések lesznek föltéve a
szavazópolgárok számára. Csak más névvel: “Támogatja-e ön annak a
törvénynek a megalkotását és kihirdetését, mely a Luganszki
Népköztársaság függetlenségéről szól?”
- Hogyan kívánják a szavazólapokat eljuttatni Szlavjanszkba és Mariupolba?
-
Már ott vannak. Szlavjanszk volt az első város, ahová eljuttattuk az
ezzel kapcsolatos dokumentációkat, meghívókat, hírleveleket. Az
embereket ott kifejezetten érdekli a népszavazás, sokkal jobban, mint
azokon a békésnek mondható foltokon, melyeket eddig elkerültek a harcok.
Ha
mi oda akarunk juttatni valamit Szlavjanszkba, – akkor odajuttatjuk, az
ukrán hadsereg ellenére is. Az egy csőcselék. Ellenünk nincs esélye. A
népszavazás nincsen veszélyben.
El
fogunk söpörni a földünkre támadó minden ellenséges hadsereget. Hiába
tartja fogva az ellenség a kijevi börtönben Donyeck általunk
megválasztott kormányzóját Pavel Gubarjevet, mi akkor is harcolunk.
Jelenleg
ez a föld már nem tartozik Ukrajnához. A kijevi kormány csak kapkod,
sokszor nem tudja mit tegyen. A világ számunkra kétfelé vált; egyik
része a miénk, a másik része pedig nem, az az ellenség.
Mi Szent György-szalagot hordunk, mely számunkra a szabadságot és a békét jelenti.
Donyeck-megye minden önkormányzata mellettünk áll. Kitűzték a Donyecki
Népköztársaság zászlaját. A rendőrség, a bűnüldöző szervek, szintén
hűséget fogadtak a Népköztársaságnak.
- Nem fél a haláltól? Végül is már egyszer megpróbálták elrabolni önt.
-
Nos azt, amit csinálok, azt, amit képviselek azt a kijevi hatóságok 15
év börtönnel fenyegetik. Ám, ahogy észre is vehette, ide az interjúra is
védelem nélkül jöttem, nincs nálam fegyver és nincs rajtam páncél.
Minden reggel elviszem a kutyámat sétálni, majd megveszem a friss
kenyeret. Persze tudom, hogy veszélyben vagyok, hogyne tudnám. Ahogyan
itt mindenki. De megvédenek az elvtársaim, ahogyan mindannyiunkat.
- Milyen tevékenységet fejt ki az ellenség Donyeckben?
-
SBU ügynökök vadásznak a mi aktivistáinkra. Itt vannak a megyében a
‘Jobb Szektor’ fegyveresei, valamint a nyugati magánhadseregek
képviselői. Egy szlavjanszki barátom mondta, hogy az ellenőrző pontoknál
dúló csatákban 22 idegen zsoldost öltek meg.
- Mit fog tenni a népszavazás után?
Az
a feladatunk, hogy szakadjunk le egy ellenséges államról; Ukrajnáról.
Mi, Zaporozsje, Odessza és Harkov. Miután itt Donyeckben megtörténik a
népszavazás a függetlenségről, megyünk Harkovba, hogy ott is elkezdjük a
népszavazás előkészítését.
Később,
ezek a most függetlenedő népi köztársaságok (Délkelet-Ukrajna volt
területén), mind egybeolvadnak majd. Nem fogjuk ezt megállítani –
fejezte be a beszélgetést Roman Lyagin, – a Donyecki Népköztársaság
Központi Választási Bizottságának elnöke.
***
Közben az ellenség mindenáron meg akarja akadályozni a népszavazást – Történések Délkelet-Ukrajnában az elmúlt 36 órában:

A Jobb Szektor emberei több mint 1 millió népszavazási lapot semmisítettek meg Donyeckben
A
radikális Jobb Szektor karszalagját viselő emberek május 8-án éjszaka
Donyeckben felgyújtották azt a nyomdát, ahol népszavazási lapokat
nyomtatták.
Ennek
eredményeként 800 ezer szavazólap semmisült meg. Egy másik csoport egy
másik nyomdából 300 ezer szavazólapot lopott el. A megyei közigazgatás
épületében a Donyecki Népköztársaság Tanácsa ülést tartott, amelyen
információk szerint mégis csak szó volt a népszavazás elhalasztásáról. –
Arról, hogyan döntött népi tanács, egyelőre nincs információ.
A
kijevi junta csapatai folytatják a támadásokat, hogy megakadályozzák a
függetlenségi referendumot Délkelet-Ukrajnában. Átcsoportosítják
erőiket.
Az illegitim kijevi kormány szerint: “Donyecknek nincsen semmilyen törvényi alapja a népszavazás megrendezéséhez.”
Mariupolban ismét csata kezdődött – Vegyi fegyvert vetettek be a kijevi kormány csapatai

Mariupolban
az utóbbi napokban a népfelkelők és az illegitim kijevi kormány
csapatai között összecsapásokra került sor. Szerdán az ukrán katonák
gázt vetettek be, hogy elfoglalják a városi tanács épületét.
A
Donecki Népköztársaság (DNK) vezetősége bejelentette, hogy Mariupolban
az ukrán csapatok amikor a városi tanács épületét rohamozták, vegyi
fegyvert alkalmaztak a népfelkelő erők ellen.
„A
kijevi hatóságok által történő vegyi fegyverek bevetése a népfelkelők
ellen – teljes egészében a vegyi fegyverek fejlesztésének,
előállításának, felhalmozásának és alkalmazása tilalmáról szóló
nemzetközi egyezményt sérti meg” – olvasható a Donyecki Népköztársaság
vezetőségének nyilatkozatában.
Péntek
délután az ukrán egységek páncélosai is behatoltak a városba. Válogatás
nélkül tüzelnek mindenkire, akik a városi rendőr-főkapitányság épülete
előtt gyűltek össze. Szemtanúk információi szerint máris 4 személyt
szállítottak kórházba lőtt sebekkel.
Súlyosan megsérült, haslövést kapott a Russia Today orosz tévécsatorna tudósítója is. De sikerült kórházba szállítani.
Egyre több a halálos áldozat. Nagy tűz tört ki a városi rendőr-főkapitányság épületében, ahova behatoltak az ukrán katonák.

Az
ukránok megölték a Mariupol városi közlekedési rendőrség vezetőjét;
Viktor Sayenko-t. A további áldozatokról szóló jelentések még eléggé
ellentmondásosak. A halottak száma 7-re nőtt, s 39 sebesültet kellett
kórházba szállítani.
A városban nincs tömegközlekedés és nincs víz.
A
Donyecki Népköztársaság Népi Milíciája segédcsapatokat küldött a
városba, kik felvették a harcot a betolakodó ukrán egységekkel.
***
Tehát,
– a törvényes választások nélkül, – erőszakkal uralomra jutott
illegitim kijevi kormány mindent megtesz azért, hogy Délkelet-Ukrajna
népének akarata ne érvényesülhessen, – a törvényes függetlenségi
referendum megtartásában.
A függetlenségi háború megújult erővel tombol tovább…
Fordította és összeállította: Szabad Riport / Fort András
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése