Magyarország
EU-tagságának tízéves évfordulóján hivatalosan is lehetővé válik a
magyar föld külföldiek általi felvásárlása. Ennek lényegét fölösleges
ecsetelni, május 1. alkalmából a belpolitika fő töréspontjává vált a
földvásárlási moratórium lejárta körüli vita. A magyar föld védelme
körül kialakult intenzív nyilatkozatháború ellenére újra azzal
szembesülhetünk, hogy az egyes politikai erők alkalmatlanságukból vagy
egyéni érdekeikből fakadóan valamilyen múlt századi retorikát
folytatnak.
A
magyar termőföld körüli vita kapcsán vannak olyan tények, amiket nem
árt figyelembe venni, és ezek közül nem a külföldiek földvásárlása az
elsődleges. A vita lényegét tekintve abszurd és egy újabb üresjáratnak, a
magyar szavazók támogatásáért folytatott harcnak tekinthető, amennyiben
a politikusok nem veszik figyelembe a következőket.
Az,
hogy a külföldiek tudnak-e magyar termőföldet vásárolni, egyáltalán nem
a szabályozástól függ. Megtalálják, és eddig is megtalálták a
kiskapukat, amik lehetővé teszik a külföldi tulajdonú nagybirtokok
kialakulását. Erre azért van lehetőségük, mert jelenleg a magyar tulajdonos és a külföldi vásárló közt érdekegyezés van. Egyeznek az érdekeik, mégpedig azért, mert sok esetben a magyar tulajdonos semmit nem tud kezdeni a saját földjével.
Nem tud rajta érdemi gazdálkodást folytatni, nem tud beruházásokba
kezdeni. Nem azért, mert nincsen ehhez kedve, hanem amiatt, mert nincs
miből, - akinek van, annak pedig a vállalkozások szabályozásával akad
gondja, a magyar állam az adórendszeren keresztül gyakorlatilag
megfojtja a magánvállalatokat.
Ma
Magyarországon a termőföld védelme alatt nem a külföldiek általi
felvásárlást kell megakadályozni. A termőföld magyar tulajdonban tartása
egyszerű populista retorika, és mindaddig semmi értelme, amíg egy
teljesen átlagos, a pártokkal, a kormány helyi kádereivel semmilyen
viszonyban nem lévő magyar állampolgár nem tud mit kezdeni a saját
földjével, mert vagy eleve nem volt rá pénze, vagy ráfizetéses lett. Mi
egyebet tudna kezdeni egy ráfizetéses birtokkal, mint eladni? Ez eddig
is így volt és ezután is így lesz. A termőföld külföldiek általi
felvásárlásának akadályozásával egyedül annyi változik, hogy a pártok
(különösen a Fidesz) strómanjai vásárolják fel a termőföldeket, nem a
németek vagy a hollandok. Vagyis megint annyi történik, hogy a pártok a
nacionalizmus leple alatt szedik meg magukat, most épp nem készpénzzel,
hanem ingatlanvagyonnal, termőföldekkel.

Mi a megoldás?
Tíz
évvel ezelőtt a magyar nép ígéretet kapott arra, hogy az EU-tagsággal
itt nyugati szintű fizetések lesznek. Nem lettek. Ha nyugati szintű
fizetések lennének, az mind a nyugat számára, mind pedig a hazai pártok
számára rendkívül veszélyes lenne. Ugyanis abban a helyzetben a helyi
gazda sehol nem lenne rákényszerítve, hogy besoroljon valamelyik párt
alá. Ha itt nyugati fizetések lennének, nem kellene valamelyik párttal
jó kapcsolatot ápolni ahhoz, hogy a helyi gazda a saját földjén
gazdálkodjon. Ehhez nem lenne szükség se EU-támogatásra, se csúsztatott
állami pénzekre, ami csak a pártok felé leköteleződéssel és zsebbe
visszafizetésekkel elérhető.
Egyszerűen
annyira lenne szükség, hogy az állam csökkentse a vállalkozások
adóterheit és olyan környezetet hozzon létre, ahol a magyar ember
munkából nem csak megélni tud (egyik napról a másikra), hanem tud annyi
megtakarítást képezni, hogy abból befektetni tudjon, földet venni
tudjon, vállalkozni tudjon. A külföldiek azért vásárolnák fel a magyar
termőföldet, mert a magyar embernek egyrészt nincs pénze földet venni,
másrészt ami földje van, azt nem tudja nyereségesen használatba venni, -
így kénytelen eladni. Ezzel szemben a nyugati ember jön, kilóra
felvásárolja a termőföldet és vállalkozást indít belőle. Mi a különbség?
Az, hogy Magyarországon nincs munkalehetőség, nincs az embereknek pénze, nincs lehetőség vagyonképzésre.
Meg
lehet védeni a magyar termőföldet. Ez egy remek lehetőség a
szavazatszerzésre, - de ennyi. Ezzel a magyar ember nem került jobb
helyzetbe. A külföldi sem kerül rosszabb helyzetbe - megkerüli a
szabályozást, vagy vesz máshol földet, és éli világát.
Éppen
itt az ideje levedleni a múlt századi retorikát. Nem a földet kell
megvédeni. Az egyszerű, munkából élő, pártokkal-gazdasági közösségekkel
semmilyen kapcsolatban nem lévő magyar embert kell annyi pénzhez
juttatni, hogy tudjon földet venni, tudjon gazdálkodni, vállalkozást
alapítani. Minden más csak üresjárat, egyszerű szavazatszerzés. Ki lehet
zárni a gonosz külföldieket, nehogy megvegyék a földünket, -
de abba nem árt belegondolni, hogy ezzel a földek nagy része vagy megy a
Csányi birodalomba, vagy parlagon hever majd, mint Ukrajnában.
Nem
lenne jobb egyszer végre valóban végiggondolni egy-egy intézkedést, és
végre a magyar ember érdekét nézni? Valljuk be: mindez hatalmas
katasztrófa lenne. Főleg azoknak, akik ott ülnek a parlamentben,
hozzáférnek a brüsszeli pénzekhez és az állami vagyonhoz, valamint az ő
holdudvaruk. Ismerőseik, sógoraik, szomszédaik. Ebben az országban ők
tudnak földet venni. A többi csak passzív szemlélő.
A
földvásárlási moratórium lejárta kapcsán egyetlen kérdésünk lehet: a
magyar ember vagyongyarapodási moratóriumának mikor lesz vége? A többi
kérdés megválaszolása komolytalan, múltszázadi retorika.
Molnár István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése