A kormány saját megfogalmazása szerint "össztüzet zúdított" a jegybank (vagyis a Magyar Nemzeti Bank) és konkrétan az MNB elnöke, Simor András ellen.
Össztűznek mondják ők azt a folyamatos bátortalan taktikázást, mellyel megpróbálják a pénzügyi háttérhatalom magyarországi rezidensének is számítható bankot, s vele az elnökét, Simort is legyengíteni...
1. Összevonhatják a jegybankot a PSZÁF-fal
Összevonhatják a Magyar Nemzeti Bank (jegybank) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feladat- és hatásköreit.
Ellátásukra pedig egy új szervezet jöhet létre, ha az Országgyűlés elfogadja azt a módosító indítványt, amelynek benyújtásáról december 14-én döntött a parlament alkotmányügyi bizottsága. Az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig az MNB és a PSZÁF hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tartott volna. Ezután az államfő nevezhet ki új alelnököt.
A módosító javaslat szerint - amelyet a 2012. január 1-től hatályos új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz nyújtott be a bizottság - az összevonásról és az új szervezet létrehozásáról sarkalatos törvény, pontosabban az új jegybanktörvény vagy a PSZÁF-törvény rendelkezhetne. Az előbbit december 13-án terjesztette be a kormány az Országgyűlésnek, és már 2012. január 1-én hatályba is lépne. A bizottsági javaslatról a december 16-i rendkívüli ülésén dönthet a parlament, a törvényről pedig egy héttel később, december 23-án szavazhat a Ház az ülésterv szerint.
Az alkotmányügyi bizottság az összevonást azzal indokolja, hogy "a pénzügyi piacok integrálódásával, a banki és az egyéb pénzügyi tevékenység közötti határok elmosódásával új kihívások jelentek meg a pénzügyi szektorban, amelyekre egy lehetséges megoldást jelenthet a pénzügyi intézmények felügyeleti tevékenységének és a jegybanki tevékenységnek az egyesítése". (Milyen átlátszó indok... - a szerk.) Az indoklás kitér arra, hogy a rendszerszintű felügyelet az országok többségében a jegybanki feladatok közé tartozik, mindemellett a pénzügyi intézmények kockázatának egyedi vizsgálatára - többféle modell létezik. Azonban több olyan nemzetközi példa is van, ahol mindkét feladatot a központi bank látja el.
Az egységes modell melletti érvként említi a bizottsági indoklás, hogy a jegybanki tevékenység során felhalmozódott információk, a jegybank pénzügyi közvetítő rendszerben betöltött szerepe, tekintélye és függetlensége mind a pénzügyi felügyelet ellátását segítő, hatékonyságát növelő tényezők. A világ pénzpiacain jelenleg zajló folyamatok során kulcsfontosságú lehet a közös helyzetértékelés és a gyors döntéshozatal; s ezen két hivatal hatékonyságnövelő összevonása megfelelő válasz lehet ezekre az új kihívásokra... - áll a a vég nélkülinek tűnő, a "magyarázom a bizonyítványom" típusú indoklásban.
De a feldühödött bankárok reakciója sem késik. Itt elvégre az ő pénzükről van szó, az ellenőrizetlen fosztogatásaikból befolyó extra jövedelmeikről. Sürgős válaszlépéseket is helyeztek kilátásba a bizonytalanul forgolódó magyar kormány ellen.
2. Nem örülnének a pénzpiacok az MNB és a PSZÁF összevonásának
Elemzők álláspontja szerint van példa a világban a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonására, a pénzpiacok azonban negatívan fogadhatnák a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletének tervezett összeolvasztását, továbbá "rossz" belépőt jelentene az IMF-fel és az EU-val való tárgyalások megkezdése során - mondják a piaci (sic!) elemzők, s ez el is bizonytalanítaná a piacokat (sic!), kik ezek után többször is meggondolnák a magyar állam finanszírozását.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője a tervezettel kapcsolatban elmondta, hogy a kormány ezzel a "huszárvágással" szeretné megoldani a közte és jegybank között mostanában tapasztalható feszültséget, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy "egy hozzá lojális személyt nevezzen ki az új intézmény élére".
Török Zoltán hozzátette: jelenleg a Magyar Nemzeti Bank tevékenysége a piaci szereplők szemében pozitív, így nem lenne szerencsés, ha ez a kép megváltozna. (Persze hogy nem lenne nekik szerencsés, hiszen az ő érdekeiket szolgálja a magyar érdekekkel szemben. - a szerk.)
Török Zoltán a továbbiakban úgy vélekedett, hogy az elsődleges piaci reakció az összevonás hírére inkább negatív lehet annak feltételezése miatt, hogy nem a jó irányba változnak a dolgok, holott az összevonással hatékonyabban működhet a pénzügyi felügyelet és irányítás. (Micsoda parasztvakítás: sem így, sem úgy, nem működnek már a dolgok. - a szerk.)
3. A tervezett összevonás elbizonytalaníthatná a piacokat és rossz belépő lenne az EU-val és az IMF-fel való tárgyalások előtt
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint számos nyitott kérdés van a jegybank, illetve a pénzügyi felügyelet tervezett összevonásával kapcsolatban, amelynek lehetőségét az alkotmányügyi bizottság december 14-én elfogadott módosító javaslata vetett fel. Az elemző szerint ez rossz belépő lenne a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval való tárgyalások megkezdése során.
A vezető elemző kitért arra, hogyha Simor András, az MNB elnökének jogköre a monetáris politika meghatározása során bármilyen tekintetben sérülne, azt az Európai Központi Bank (EKB) kifejezetten rosszallná. Hozzáfűzte, hogy az EKB már eddig is negatív véleményének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a jegybanktörvény korábbi módosítása során például csökkentették az MNB elnökének és alelnökének fizetését.
(Nos nekünk meg a bankelnök 8 milliós fizetése nem tetszett, de nagyon nem! Éspedig az offshore cégeinek jövedelmén felül! Akkor, amikor magyar családok ezrei mennek tönkre, az éhezés határán tántorognak, s az otthonvesztés réme fenyegeti őket. Ja, hogy Simor szerint nincsen ingyen ebéd? És szerinte semmiképpen sem kell megvédeni a devizahiteleseket? - Lesz ennek még böjtje Simor úr! Tényleg nem lesz ingyen ebéd, de főleg a bankárok és személy szerint ön számára sem!)
Nos, visszatérve az újonnan felállítandó szervezetre, a szakértő kiemelte: nagy kérdés az, ki áll majd a felvázolt új szervezet élén. Ha ugyanis Simor András fölé egy új vezetőt nevezne ki a köztársasági elnök, ez felvetné azt, hogy ő Simor András főnöke lenne, azaz ebben a tekintetben beleszólási jogot kapna a monetáris politika formálásába.
(Éppen ez a célja a kormánynak. Mit kell ezen meglepődni? - a szerk.)
Az EKB (Európai Központi Bank) Kondrát Zsolt megítélése szerint csak ahhoz járulna hozzá, hogy az összeolvadás úgy menjen végbe, miszerint Simor András jogkörét semmilyen tekintetben nem lehetne csorbítani a mandátuma lejártáig, ami a jelenleg hatályos törvény szerint 2013. február végéig tart.
Kondrát Zsolt nagy esély lát arra, hogy az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalások előtt a nemzetközi pénzpiacok is negatívan fogadnák a két szervezet összeolvadását, az esetleges új hatásköröket, ami a magyar eszközök árazásában is megmutatkozna. (Na és, hogy ez az úgynevezett árazás, mit is jelent, elolvashatják majd az alábbiakban.)
4. Egy szavazással fenékbe rúghatnák
A Szabad Riport információi szerint a Nemzeti Bankról szóló törvény feles törvény, ezért egyetlen szavazással visszavehetné a Parlament a jegybankot a magyar állam hatáskörébe. A magyar kormány tehát egyetlen szavazással fenékbe rúghatná Simort.
S hogy ezt miért nem meri megtenni? Mert nyíltan nem mer szembe menni a pénzügyi háttérhatalommal, melyet itthon csak nemes egyszerűséggel a "Piacok" szóval jellemeznek a politikusok.
Ugyanezt a taktikát folytatja a fosztogató lobbival (bankok-végrehajtók) szemben is. Taktikázik, forgolódik, (árfolyamrögzítés, végtörlesztés, értékesítési kvóták, eszközkezelőzés) - melyek valljuk csak be, csak a probléma felszínét karcolgatják, de lényegében fabatkát sem érnek.
Nem mer szembe menni banki-végrehajtói lobbival, egész egyszerűen azért, mert vagy gyáva, s mert vagy nem érdeke. Vagy mindkettő.
A devizahiteleseket és számlaadósokat érintő propagandája alapvetően hazug; "Senkit sem hagyunk az út szélén" - és csakis az időnyerést szolgálja. Úgy véli, ha időt nyer, elkerülheti a népharagot, s az apokalipszist. S ez az, miben végzetesen téved.
Visszatérve a Jegybank (MNB) és a magyar fizetőeszköz problémájára, információink szerint, a kormány igazi félelmeinek az az oka, hogy a pénzügyi körök, (piacok - sic!) ellenlépésként mintegy "beárazzák a forintot" és ez komoly infláció gerjesztő lehet. S ez az, amivel sakkban tartják a kormányt, mert az az elviekben a saját valutája; a forint felett sem úr.
Persze lehet ez ellen tenni, de ez már nem ennek a kormánynak a feladata lesz.
A Privátbankár.hu nyomán - Szabad Riport Tudósító IrodaAz évszázad csalása
Volner János jobbikos képviselő tegnapi sajtótájékoztatóján a következő szavak hangzottak el: "a PSZÁF adatai szerint a bankok mintegy 1626 milliárd forintnyi hitelt vettek fel eurón kívüli valutában, ugyanakkor több mint 7600 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki. Vagyis a bankok bizonyítható módon nem váltottak devizára forintot.."
Magyarán: a kihelyezett hitelek 80 %-a tulajdonképpen nem is volt egy pillanatig sem deviza alapú (svájci frank, jen stb.), hanem egyszerű forint hitelek voltak, amire ráaggatták a devizás elszámolás külső mázát, majd a megváltozott kamatok, árfolyamok, és kockázati felárak alapján elképesztő profitot akartak bezsebelni rajta.
És mindezt egy hatalmas csalásra alapozva... Mert ezt nem lehet más szavakkal illetni. Ez bizony csalás a javából. Méghozzá társadalmi méretű, sőt valószínűleg európai méretű (más országokban is ugyanez folyt)! Vagy nem is tudom milyen kifejezést kellene alkalmazni arra, amikor meghamisított adatok alapján a nagyjából 6000 milliárd forintnyi (7600-1600=6000) deviza alapúnak álcázott hitelből a törlesztőrészletek indokolatlan felduzzasztásával kb. 9000-12000 milliárdnyi profitot akarnak zsebre vágni. És mindezt egy, már koldusszegényre züllesztett társadalomban!
Ha ez nem egy világraszóló köztörvényes bűncselekmény, akkor mi az? Minek nevezzük azt, amikor egy vérlázító hazugság alapján egymillió koldus-egere családot akarnak megrövidíteni és még kitüntetést is várnak érte?
Kutatok a magyar történelemben, hogy volt e már hasonló méretű csalási-lopási művelet, de amiket ismerek (A Nagy Lajos korabeli arany-panamáktól Szerencsés Imrén át a közelmúlt Postabank-BKV stb. botrányig) azok bizony méreteiben messze eltörpülnek ehhez képest. Tehát a szenzációsnak tűnő címünket szép szerényen akár az évezred csalására is módosíthatnánk.
Ugye sokszor emlegetjük azt, hogyha valaki egy tyúkot ellop, akkor börtönbe kerül, de ha egy országot akkor béke Nobel díjat. És ezek a kedves bankok most a kormánnyal történt devizahiteles-mentő megállapodás alapján lemondanak a profitjuk egy jelentős részéről, több száz milliárdról! És a nemes lelkük nem szakad bele ebbe a jóságba!
Tényleg komoly teljesítmény ez a bankok részéről. Egyrészt színészi, mert ehhez tényleg vastag bőr kell, hogy ezt valaki így el tudja játszani. Másrészt a csalás ilyen szintű kidolgozása nagyívű gondolkodást feltételez.
A pofátlanság dimenziói lenyűgözőek!
És a kormányunk ezután a dolog után úgy tesz, mintha nem történt volna semmi, sőt ezek a kedves emberek komoly segítséget nyújtottak a magyaroknak. Nem lesz semmiféle kivizsgálás az ügyben, sőt nagyon örülünk a dolognak, mert a megegyezés nagyon jótékonyan fog hatni a forint árfolyamára. És a bankszövetség elnöke olyan jóságos arcot vágott a megegyezés bejelentése során, hogy tényleg látszott rajta, hogy a lelkéből beszél. Éppen hogy csak a sírásával nem küszködött.
Mindez természetesen csak itt történhet meg egy abszurd országban és egy abszurd korban, ahol néhány ember - következmények nélkül - grandiózus mértékben csinálhat hülyét egy egész társadalomból. És mi abszurd módon toleráljuk ezt!
Kedves honfitársaim! Azért mi is megérdemlünk minden elismerést saját magunktól!
K. Sz.SOS ... Bank Átverésnek Vége!
(ennek ellenére a kormány még mindig a bankok mellett áll)A párizsi Sorbonne Egyetem doktori iskolájának a kutató professzora által megjelenő nyilatkozatából idézek:
FONTOS el kell olvasni, nem vagyunk felelőtlenek illetve nem is voltunk soha:
A hitelezés, amit svájci frank alapúnak mondanak, valójában fedezet nélküli hazárdjáték volt. A bankok szerencsejátékot űztek és rajtavesztettek.
A rendszer bedőlésért elsődlegesen ők a felelősek!
Kérdés: -A deviza hitelek drámája szinte sorstragédia lett. Hogy jutottunk idáig?
Dr.Lentner: -
Tisztázzunk valamit mindjárt az elején! Teljességgel téves és helytelen a szóban forgó probléma kör esetében deviza hitelről beszélni. Ez ugyanis nem az!
Kérdés: - Hanem mi?
Dr.Lentner:
- Gigantikus átverés. A svájci jegybank legfrissebb adatai azt igazolják, hogy a külföldi Bankok Magyarországon működő leány bankjai az általuk nyújtott hiteleket nem refinanszíroztatták frankkal, nem vettek föl valós bank közi frank hitelt, és nem bocsátottak ki frank alapú kötvényeket sem. A Svájci Nemzeti Bank pénz kibocsátása ugyanis nem növekedett olyan mértékben , amilyen mértékben szükséges lett volna ezen csere ügyletekhez. Egyszerűen nincs annyi frank a piacon, amennyi a frank alapúnak mondott hitelek fedezete kellene legyen....
Az a hitelezés, amit svájci frank alapúnak mondanak, valójában fedezet nélküli hazárdjáték volt.
Kérdés: - Akkor mire alapozták a bankok ezeket a hiteleket?
Dr.Lentner :
- Nagy valószínűséggel úgynevezett swap ügyletekre.... Meggyőződésem, hogy a szükséges átvilágítások olyan eredményeket hoznának, melyek alapjaiban megváltoztatnák az adósok szorongatott helyzetét, sok esetben akár büntetőjogi következményekkel is járhatnak a Bankok vonatkozásában. A rosszhiszeműség ugyanis nem győzőm hangsúlyozni, okkal vélelmezhető! Az ebből fakadó Banki veszteségeket pedig a pénzintézeteknek házon belül kell orvosolniuk, azt semmi szín alatt nem terhelhetik rá az Ügyfelekre, akik nem tudták, nem is tudhatták, hogy csapdába csalják őket! Tehát kedves átvert becsapott hitelesek robbant a bomba, mert nincs frank, nincs CHF, nincs árfolyam kockázat!"
Felmerül a további kérdés a leírtak alapján, mely szerint az egyik kiadott felhívásban, nyilvánosságra hozott szakmai véleményében „Bankvezetők becsapták a hitelt felvett adósokat” és azóta is hangoztatott deviza hitel csalás ügyében miért nem jártak el a nyomozó hatóságok és a kormány a bankvezetők ellen?
Miért áll még mindig a bankok mellé a kormány és miért védi az uzsorás bankvezetőket, ha a teljes magyar társadalmat ilyen rossz gazdasági helyzetbe hozták a fedezet nélküli hazárdjátékukkal?
A kormány miért a teljes magyar lakossággal akarja kifizettetni a bankvezetők által okozott több milliárdos kárt az adó forintokból?
A Miniszterelnök és a Matolcsi Miniszter úr miért a bank vezetőkkel (Patai) tárgyal a megoldásról, ha a bankvezetők büntetőügyi felelőssége is szóba jöhet?
Ha tisztességtelenek voltak a bankvezetők a hitelezés területén, akkor miért nem a szakmai hozzáértőkkel konzultál a kormány a valódi megoldás kidolgozásában? Miért azon személyekkel egyeztet, akik büntetőjogi felelősséggel tartoznak a kialakult helyzetért, az egész társadalom el szegényesítéséért?
A kormány miért nem a valódi és konkrét megoldáson dolgozik, melyet több alkalommal a kormány elé tártak a szakmai civil szervezetek mellett tevékenykedő közgazdászok, jogászok?
A legfontosabb kérdés!
A bankvezetők és a Bankszövetség minden tagja miért nincs még előzetes letartóztatásban és a teljes vagyona zár alatt? Miért engedik még mindig tovább folytatni a magyar gazdaság tönkretételét és a teljes magyar társadalom kifosztását?
Minek és hány halálesetnek (öngyilkosságnak) kell még történni ahhoz, hogy felnyíljon a kormány szeme és megtegye végre a szükséges büntetőjogi intézkedést a bankvezetők ellen az anyagi és erkölcsi felelősségre vonásukkal?
Mire vár a kormány akkor, amikor több éve feltárt tisztességtelenül tevékenykedő követeléskezelők tevékenységét nem szüntette meg? Mire vár a kormány és miért nem vonja vissza a 12/2003. (I. 30.) kormányrendeletet, ami megengedi a mindenféle elnevezésű követeléskezelő Kft részére a pénzbehajtási tevékenységet, jogosulatlan árveréseket, nagy értékű tulajdonszerzéseket?
Miért hagyják, hogy a bankok, bankvezetők összejátszanak e tisztességtelenül tevékenykedő adósokat kifosztó, zaklató, sanyargató cégekkel?
" Egyszerű a válasz: A pénzért és a hatalomért! "
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése