Legbűnösebb egy olyan egyetem, amely ilyen rendű- rangú-értékű dolgozatok írását lehetővé teszi. Az ifjú asszisztens és doktorandus bekerül egy környezetbe, ahol megkapja a szakmai know-how-t, és hogy ezt miképp kell tálalni. A magyar egyetemek a műszaki egyetemek világranglistáján sehol sincsenek. Még a százas listán se. A német egyetemek sincsenek sehol a 32-es listán. Az Európai műszaki egyetemek közül egyedül a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH), aki a mérnöki tudományok területén 2011-ben a 9. helyen van. De volt többször előbbre is már. És mielőtt a doktorandus egyáltalán nekifoghatna a dolgozata megírásának rengeteg részeredményt kellene kutatási területén publikálnia. Minden szakterületnek meg szokott lenni a legrangosabb publikációs lehetőségek listája. Ezeken a helyeken érdemesnek kell tartsák a dolgozatainak a megjelentetését. És nemzetközi helyekről beszélek, nem magyarról vagy románról. Hanem a legszínvonalasabb, legtiszteletreméltóbb nemzetközi helyekről. Amennyiben ez nem követelmény az megint csak az egyetemnek a súlyos hibája. Miután a környezet csak ilyen igényeket támaszt a kandidátussal szemben, akkor tényleg nincs mit számon kérni a kandidátuson magán. Teljesen rá van bízva, hogy saját magával szemben mennyire tisztességes és mennyire érdekli a szakterülete önmagában és nem a karrierje. A leggyengébb doktori dolgozatok azoktól kerülnek ki, akik csak karrierépítés miatt "írnak" doktori dolgozatot. Azokat maga a tudományos eredmény nem érdekli. Ez a jellemző mindkét esetre: zu Guttenberg és Schmitt Pál esetére is.
Ettől függetlenül mondhatom, hogy mindkettő képes lett volna magasabb színvonalú dolgozatot megírni, amennyiben a környezetük szigorúan kötelezte volna őket erre. Egy komoly intézetben nemcsak a témavezető professzor vizsgálja felül a dolgozatot, hanem az évek során a rész publikációk sorait a rangidős kollegák is, akik a szakterület tekintélyei már. Ha ez nem történt meg, akkor megint a doktori titulust kiadó egyetem a hibás. Gyurcsányosan: Nem kicsit, de nagyon!
És nem utolsó sorban az ETH-n semmi esélyed sincs, hogy doktori titulushoz juss, ha nem vagy az ETH alkalmazottja tudományos munkatárs státusban. Magyarországon, Romániában, stb. ez nem gond, mivel még mindig dívik a fiók disszertációk írása. Értsd olyan témák, melyek kidolgozása igényel magas szakmai tudást, de nem igényel igazi kutatási munkát. Vagyis egyenese arra íródnak, hogy majd valamelyik fiók mélyén eltűnjenek. Ez is egy tisztességtelen hozzáállás az egyetemek részéről, mivel ez a nemzeti és az európai iparnak okoz veszteséget. Ilyen disszertációk megírását sürgősen lehetetlenné kell tenni, meg kell szüntetni. Ilyen disszertációk területén nagyon magas a csalás rizikója, mivel nem kapcsolódnak semmilyen konkrétan lefutott kutatási programhoz, mérési eredményekkel igazolt matematikai modellekhez, és ezekből született találmányokhoz.
A magyar egyetemi oktatás predesztinált erre a fiókdisszertáció írásra strukturális hibája miatt. Óriási hibának tartom, hogy a kutatás nem az egyetemeken folyik, hanem úgymond az Akadémiai Intézetekben. Így a kutatás elszigetelődik a felsőoktatástól, a diákok nem kerülnek kapcsolatba vele, de még a doktorandusok sem. Meg kellene szüntetni ezt a szétválasztást és az ETH mintájára a kutatást visszatenni az egyetemekre, a katedrákat megszüntetni és intézeteket szervezni. A magyar egyetemeket kutatás orientálttá kell tenni. Az ETH Európa egyik legnagyobb kutató bázisa. Ameddig ott dolgoztam az alkalmazottak létszáma majdnem annyi volt, mint a diákok létszáma. Versengés folyik most is, hogy a diákokat integrálhasd a kutatási programod egy-egy kis részébe, melyet jól körülhatárolva a diáknak kell vezetésed alatt megoldjon. De a diák hatalmasat segít munkádban, mivel elvégez egy rakás „favágást”, ami tőled értékes időt rabolna el. És a diákok erre, megfelelő vezetés mellett, mind képesek is. Ezért értékesebbnek tartom az ilyen szemesztermunkákat, diplomamunkákat, mint egy akármilyen magas szintű fiók-disszertációt. A diákok integrálása egy-egy kutatási programba úgy történik, hogy a témádat meghirdeted a diákok hirdetőtábláján, az előadásokon. A többi kollegával együtt kijelöltök egy napot, amikor mindenki bemutatja kutatási területét és abból azt a részt, amit szemesztermunka, diplomamunka keretén belül meg kell oldani. Ezek után várod, hogy az elkövetkező napokban megkeresnek a diákok és feliratkoznak nálad a szemeszter, diplomamunkára. Például hozzám feliratkozott 3 diák, míg kollegáimhoz egy sem. Pedig akkor még németül rosszul beszéltem és azt is székely hangsúllyal.
1992-1993-ban a tanügyi törvény megalkotása előtt több magyar egyetem vezetőségének tartottam előadást a zürichi ETH stratégiai vezetése témában. Szünet nélkül több mint 2 órás előadás volt. És a rektorok, katedravezetők érdekfeszítőnek találták. Persze hogy érdekfeszítő volt, amikor bemutattam, miképp követik a különböző intézetek tudományos eredményeit és miképp értékelik azt ki, mikor jut egy intézet olyan fázisba, mikor saját maga is meg tudja már állapítani, hogy vége, be kell zárni. 6 évig tartott a disszertációmhoz szükséges kutatómunkák megszervezése, kivitelezése, az eredmények feldolgozása. Ez alatt 2 intézetet zártak be: az alagút és drótkötélpálya meg a fotográfia intézetet. Ezen legutóbbiból én átvettem egy informatikust. Ez a módszer is egy szinte sokkolónak ható információ magyar egyetemek vezetőinek, miszerint professzor egyből munkanélkülivé válhat. Az előbb említett Drótkötélpálya és Alagút Építés Intézet munkanélkülivé vált professzora San Franciscóban talált állást (magyar zsidó volt). Közismert, ha máshonnan nem, hát a hollywoodi autós üldözéses jelenetekből, mivel San Francisco dimbes-dombos meredek helyein a villamosokat drótkötéllel húzzák és ezt az egész rendszert az ETH intézet vezetése alatt szanálták. Tehát volt a professzornak kapcsolata.
És végül a köztársasági elnök esete is azt bizonyítja, hogy amennyiben az ETH színvonalán lennének a magyar egyetemek, akkor ilyen eset egyáltalán fel sem merülhetne. Az egyetem felelőssége hatalmas és a tanári gárdát súlyosan kellene szankcionálni és felelősségteljes munkára fogni! Szégyent hoztak az országra! Ezért pedig felelősségre kell vonni őket!
Dr. Ing. Sebestyén Teleki Istvándr. sc. techn. ETH Zürich
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése